Szakemberhiány szab gátat az autoimmun betegségek korai felfedezésének

– hívja fel a figyelmet Rozalia Lăpădatu, az Autoimmun Betegségekben Szenvedő Páciensek Egyesületének (APAA) elnöke.

Két csoportra osztott betegségek

Az autoimmun betegségeket két nagy csoportra osztják. Az elsőbe tartozó szisztémás autoimmun betegeknél több szervrendszer érintett, különböző helyeken. Ezek jól körülhatárolt kórképek, nem sok, mintegy tucat, mégis sokakat érint. Ezeket a reumatológusok kezelik. A második kategóriába sorolt, úgynevezett szervspecifikus autoimmun betegségeknél csak egy-egy szerv betegszik meg. Utóbbi eseteket – a megbetegedett szervtől függően – a különféle szakterületek látják el. Így például a gyakorinak számító pajzsmirigy rendellenesség, a Basedow-kór endokrinológusokhoz tartozik, de vannak a májnak, a vesének, a tüdőnek, vagy az idegrendszernek is klasszikus autoimmun betegségei.

A szakemberek mintegy fél évszázaddal ezelőtt ismerték fel, hogy a reumatológia és az immunológia párban jár, azaz a gyulladásos megbetegedéseknek van immunológiai vonatkozása is. Az 1960-as évekig a szisztémás autoimmun kórképekkel jelentkezők gondozása szétszórt, megosztott volt: foglalkoztak velük bőrgyógyászok, belgyógyászok, angiológusok és, természetesen, reumatológusok is.

– mondja lapunknak dr. Czirják László professzor, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Reumatológiai Klinikájának igazgatója.

Szakember kell a diagnosztizáláshoz

„Sajnos az elmúlt évtizedek orvosképzésének egyik hiányossága miatt számos olyan kolléga van, aki egyszerűen nem ismeri fel a kezdeti tüneteket. A diagnózis késése pedig komoly gondot jelenthet, hisz a beteg kezelése már korántsem olyan egyszerű, mint a kezdeti fázisban” – állítja a pécsi professzor.

A volt szocialista országokban – így Magyarországon és Romániában is – a szakemberhiány egyre nagyobb méretet ölt.

Éppen ezért nagyon arisztokratikus, és Magyarországon szokatlan módon úgy járunk el, hogy faxon kérjük a betegek beutalását, egy-két mondatos indoklással. Ha ebből az látszik, hogy egy induló szisztémás betegségről van szó, akkor azt a beteget előrevesszük, és egy-két-három munkanapon belül megnézzük” – mondja Czirják László. Romániában még nem sikerült megtalálni ezt a kiskaput. Rozalia Lăpădatu szerint a bürokrácia nem ismer sürgősségi eseteket.

Egyébiránt nagyon nehéz választ találni arra a kérdésre, hogy mitől függ, hogy az egész szervezet érintett lesz-e az autoimmunitásban, vagy sem. Czirják professzor szerint mindenképpen számolni kell egy alapszintű genetikai hajlammal, amit úgy kell elképzelni, hogy több tucat gén eltérései kombinálódnak egy-egy betegségnél. A környezeti ártalmak is szerepet játszanak a kialakulásban, ami lehet fertőzés, vegyszer, vagy egyéb.

– magyarázza a pécsi orvosprofesszor.