A fejlesztő pedagógusok általában mind a speciális iskolákban dolgoznak, a hagyományos iskolákban csak nevelési tanácsadók és logopédusok tevékenykednek. A nevelési tanácsadók a diákok és pedagógusok lelki egészségéért, fejlődéséért dolgoznak, de hozzájuk fordulnak akkor is, ha a diákok kiközösítenek valakit, konfliktusok alakulnak ki, és ők segítenek a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulóknak is. A logopédusok a beszédhibás diákoknak segítenek.

Kétszer több szakember kellene

A Hargita megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrás Központ vezetője, Szabó Irén Ottilia érdeklődésünkre elmondta, a megyében 1100 speciális nevelési igényű gyermeket tartanak nyilván. Ezek egy része a csíkszeredai, oklándi és bélbori speciális iskolában tanul, legtöbben azonban próbálnak beilleszkedni a hagyományos óvodai csoportokba, iskolai osztályokba. Miközben a fejlesztő pedagógusok a tanfelügyelőséghez tartoznak, a nevelési tanácsadók és logopédusok a Tanácsadó Központhoz.

hogy hatékonyan tudjanak foglalkozni azokkal a gyerekekkel, akiknek lelki támaszra, segítségre vagy akár továbbtanulási útmutatásra van szükségük.

A megyében tevékenykedő logopédusok száma 20, és nem ritka, hogy egy-egy szakemberhez több óvoda és iskola tartozik. Szabó Irén Ottilia elmondta, hogy megyeszerte még legalább 22 logopédusra lenne szükség. „Mi rendszeresen tájékoztatjuk a tanfelügyelőséget és a minisztériumot az igényekről és reménykedünk, hogy lehetővé teszik újabb szakemberek alkalmazását.

– részletezte.

Maros megyében is hiány van

Maros megyében 958 speciális nevelési igényű diák van. Akiket nem lehetett a hagyományos osztályokba beilleszteni, a két marosvásárhelyi speciális iskolába járnak, továbbá Szászrégenben is van egy ilyen oktatási intézmény. Velük többek között 16 fejlesztő pedagógus foglalkozik. A Maros Megyei főtanfelügyelő, Ioan Macarie szerint

Hiányukat pótlandó a nevelési tanácsadók segítenek a diákoknak, különösen azoknak, akik hagyományos osztályokban tanulnak. A megyében 63 nevelési tanácsadó van és az átlag gyermeklétszámot figyelembe véve további 25-re lenne még szükség. Ami a logopédusokat illeti, ők 21-en vannak, de kétszer ekkora lenne az optimális szám.

Nem tudnak kellőképpen figyelni a gyerekekre

Az általunk megkérdezett szakember az elmúlt években fejlesztő pedagógusként és logopédusként is dolgozott speciális és hagyományos iskolákban. J. Erzsébet érdeklődésünkre elmondta, hogy logopédusként iskolakezdéskor felmérést végzett a hozzá tartozó több száz nagycsoportos óvodások és előkészítő osztályosok körében, s ha a tanítónők igényelték, akkor az első osztályosok körében is. A legsúlyosabb esetekre több időt szánt, de egy-egy oktatási intézménybe hetente egyszer tudott eljutni, s a gyerekek fejlődése függvényében tudott csak menet közben új gyerekekkel is foglalkozni.

A tanítónők figyelnek ezekre a gyerekekre és lehetőségeik szerint megpróbálnak a szülők, nevelési tanácsadók, logopédusok támogatásával segíteni nekik. Van, olyan tanítónő, aki az előírások szerint speciális felmérőket készít a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számukra, s az értékelésnél is figyelembe veszi a speciális igényeket. Például a diszlexiás gyereknek felolvassa a feladatot, hogy a diák jobban megértse és meg tudja oldani azt. De ez idő- és energiaigényes, ráadásul néha hátráltatja a többieket. Összetett ez a kérdés és mindenképpen az lenne jó, ha elegendő szakember volna, s minden gyerekre jobban oda tudnánk figyelni” – fogalmazott.

Országszerte 70 ezer speciális igényű diák van, mintegy 50 százalékuk a számukra létrehozott speciális iskolákba jár.

Jelenleg a tanügyminiszérum által fenntartott oktatási intézményekben 1385 fejlesztő pedagógus dolgozik.