Sokan magukba fordulnak a személyes kapcsolatok hiánya miatt

A megyei közegészségügyi igazgatóság adatai szerint az év első felében 15 öngyilkosságot követtek el, míg az elmúlt év azonos időszakában 11-en választották az önkezű halált. Háromszéken ugyanakkor 2017 folyamán összesen 43 személy lett öngyilkos, 32 férfi és 11 nő. Az áldozatok többsége felakasztotta magát, vagy mérgezéssel vetett véget az életének.

Zoor Richárd pszichológus lapunknak leszögezte: nem beszélhetünk általános növekvő tendenciáról, hiszen néhány esetből és

az éves statisztikából nem lehet messzemenő következtetést levonni.

A sepsiszentgyörgyi szakember ugyanakkor mítosznak tartja, hogy a székely ember magába forduló, nehezen nyílik meg, elfojtja a problémáit, és ezért amikor a „sok kicsi összegyűl”, hajlamosabb az öngyilkosságra. A pszichológus rámutatott, az országos statisztikák szerint általában

ugyanazok az okok vezetnek a kétségbeesett tetthez, ebben a tekintetben nem különbözik, és nem is kiemelkedő a székelyföldi helyzet.

Meglátása szerint sok esetben a nehéz gazdasági helyzet áll az öngyilkosságok hátterében. A szülők arra kényszerülnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét, a fiatalok pedig magukra maradnak, nem figyel rájuk senki. Sok esetben csak noszogatni, faggatni kellene a gyereket, hogy megnyíljon, megossza a problémáit, ezzel megelőzhető lenne a tragédia – véli Zoor Richárd.

Gondot jelent az is, hogy kevés az iskolapszichológus, egy-egy szakember több száz gyerekkel foglalkozik, és nincs ideje, hogy mindenkivel elbeszélgessen. Az idősebbek szintén veszélyeztettek, ebben a korosztályban is gyakoribb az öngyilkosság, esetükben sokszor az áll a háttérben, hogy kilátástalannak, tehetetlennek érzik magukat, nehezen birkóznak meg azzal, hogy az aktív életből vissza kell vonulniuk, továbbá kevés a nyugdíj, egyre nehezebb a megélhetés.

A pszichológus szerint a kommunikáció hiánya súlyosbítja a helyzetet, mindez áttevődik az online felületekre,