
A területrendezés elindult iskolakezdésre elkészül a sétány a templom fala mentén
Fotó: Gergely Imre
Területrendezési munkálatok kezdődtek kedden a gyergyószentmiklósi örmény templom fala mellett. A helyszínen önkormányzati beruházással gyalogjáró sétányt alakítanak ki. A későbbiekre nézve az örmény közösségnek is komoly tervei vannak itt.
2019. augusztus 06., 19:032019. augusztus 06., 19:03
2019. augusztus 07., 09:492019. augusztus 07., 09:49
Az örmény templom fekvése miatt eddig igencsak nehézkes volt a gyalogos közlekedés az Örmény templom utca és a Gyilkos-tó út kereszteződésében. Az északi oldalon az út közvetlenül a templom körüli fal mellett húzódik, járda kiépítésére itt nincs lehetőség. A keleti oldalon pedig kerítéssel elzárt magánterület fekszik, melynek nagyobbik része az örmény egyház tulajdonában, egy kisebb szakasza pedig egy családi ház udvarára esik. Területcserével sikerült megoldani, hogy ezen a részen sétányt építsen ki az önkormányzat. Elkezdődött a munka, és
Fotó: Gergely Imre
Műemlék-zónáról van szó, ezért ennek megfelelő lesz az új járda is, amelynek terméskő burkolata lesz, klasszikus formájú kandeláberekre szerelt lámpák biztosítják az éjszakai világítást, és padokat is elhelyeznek – közölte Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere.
Szerinte az új sétány várhatóan nem csak a gyergyószentmiklósi gyalogosoknak, hanem a városba érkező és a templomot meglátogató vendégeknek is jó szolgálatot tesz majd.
Fotó: Gergely Imre
A sétány két méter széles lesz, azonban az örmény egyház tulajdonában maradó udvar rész ennél jóval szélesebb. Egyelőre gazzal van benőve és az itt álló épület is romos állapotban van, de a sétány létrejötte itt is komoly változásokra ad lehetőséget. Amint Kulcsár László, a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület elnöke elmondta:
Fotó: Gergely Imre
Először kisebb elárusítóhelyeket alakítanak ki, ahol emléktárgyakat vásárolhatnak majd az idelátogató turisták, kávét, üdítőt fogyaszthatnak. Az épületet is vendéglátási célzattal fogják felújítani, ahol vendéglőt, cukrászdát nyitnának. Elvárás lesz viszont, hogy az itt forgalmazott ételek, sütemények az örmény receptek alapján készüljenek, ez azonban nem a közeljövőben fog megvalósulni.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!