A japánok szívéhez szól az erdélyi zene

A japánok szívéhez szól az erdélyi zene

Fotó: Tuchiluș Alex

Egyedi élményben részesülhetett az elmúlt időszakban a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes két fiatal táncművésze: három hétig Japánban oktathattak erdélyi néptáncokat az ottaniaknak és közben megmártózhattak egy, a mienktől gyökeresen eltérő kultúrában is. A közlekedéstől a fürdőházakig, a lakáskultúrától a közösségi alkalmakig Japán rengeteg izgalmas meglepetést tartogatott Melles Endre és menyasszonya, Ádám Julcsi számára. Ezekről lelkesen meséltek a Székelyhonnak is.

Bodor Tünde

2024. április 01., 21:302024. április 01., 21:30

Melles Endre tizenkét éve tagja a Háromszék Táncegyüttesnek, jelenleg a tánckar Junior Príma-díjas, aranysarkantyús szólótáncosa.

Évek óta szoros barátságban van az őrkői Mocsel családdal, amelyikben több nemzedék is tehetséges táncos.

Tudni kell, hogy Sepsiszentgyörgy cigánynegyede az origója a messze földön híres és egyedi őrkői cigánytáncnak, mely a japánok érdeklődését is felkeltette. De hogy is történt ez? – kérdeztük Endrét és párját, akinek nehezen sikerült egy próba előtt erre időt szakítani, ugyanis a háromhetes, február 27 és március 18-a közötti japán tartózkodás után nagyon sűrű munkaprogram várta őket itthon.

„Mivel régi barátságot ápolunk Mocselékkel, tudtuk, hogy

Idézet
Mocsel Rémusz 1999-ben Gernyeszegen megnyert egy japánok által szervezett néptáncversenyt.

Ő maga sokat mesélt erről és azt is elmondta, hogy akkor videofelvételek is készültek. Nagyon szerettem volna Rémuszt az 50. születésnapjára meglepni ezekkel a régi felvételekkel, így

Idézet
kutatni kezdtem a versenyt szervező japán úriember, Maszunaga Tetsuó után, akivel sikerült is felvennem a kapcsolatot. Elmondtam, hogy ki vagyok és mit akarok, de végül a már 75. évében járó Tetsuó úrtól csak két év múlva, azaz tavaly sikerült megszereznem a felvételeket, amikor személyesen is eljött Sepsiszentgyörgyre”

– tekintett vissza a kezdetekre Endre.

Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Maszunaga Tetsuó háromszéki tartózkodása alatt látta, hogy milyen elevenen él a néptánchagyomány az Őrkőn. „Azt is megjegyezte, hogy mi milyen jó kapcsolatban vagyunk Mocselékkel, így egyszer meghívott egy nagyecsedi táborba táncot tanítani. El is mentem az öcsémmel és Mocsel Hunikával. Tetsuó úr már akkor felvetette, hogy ha lehetőség lesz, a Tokióban évente megrendezett Romafesztre, illetve az ahhoz kapcsolódó workshopokra is meghív táncot oktatni.”

A Romafeszt a cigánytáncok gálaműsora, illetve az azt megelőző kulturális hét, amelynek gyökerei évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza:

Masunaga Tetsuo a Maros mentéről verbuvált roma táncosokkal egy teljes estés műsort állított össze, és együtt végigturnézták Japánt.

Nagy népszerűségre tettek szert, így már akkor sokan elkezdték ott is tanulni a cigánytáncot. Az ott működő és vendégfellépőkkel évről évre összehoztak egy rendszerint többórás gálaműsort. Idén öt órás volt a műsor, és több mint húsz tánccsoport állt színpadra. „E rendezvényhez kapcsolódva táncház is működött, itt szántak nekünk szerepet” – avatott be Melles Endre.

Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Irány Tokió!

Bár először csak Endrének szólt a meghívás,

ő ragaszkodott ahhoz, hogy menyasszonyával menjen, így végül ketten utazhattak el, úgy, hogy fizetés nélküli szabadságot kértek munkahelyükről.

Münchenben szálltak repülőre és tizenkét órás út után érkeztek meg Japánba. Közben láthatták a grönlandi jégtáblákat és a Fudzsi vulkánhoz is nagyon közel repültek. A tűzhányó éppen nyugalmi állapotban volt, Tokióval ellentétben:

a tizennégymillió lakóval rendelkező világvárosban ottlétük alatt négy földrengést is megtapasztaltak a táncosok.

Mint a fiataloktól megtudtuk, a magyar néptánc a 70-es, 80-as évek elején lett divatos Japánban, amikor Tímár Sándor, a Kossuth-díjas magyar néptánckoreográfus Mr. Haraga meghívására oktatott ott magyar néptáncot. Azóta ott

szervezetten gyakorolják a magyar táncokat, de alkalmanként szerb, román, bolgár, szlovák táncok is szerepelnek a néptánccsoportok repertoárjában.

Ez számukra egzotikum, tudtuk meg, de túl a különlegességén, valami pótolhatatlan élményt is ad a rendkívül sokat dolgozó és fölöttébb visszafogott, tiszteletre és tartózkodásra nevelt japánoknak.

Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Népzenénk megnyugtatja a japánokat

Julcsinak arról vallott egy nő, hogy

amikor meghallja az erdélyi muzsikát, az egyenesen a szívéhez szól, a hölgy tizenhét éves leánya pedig szintén úgy érzi, hogy népzenénk megnyugtatja, mert legmélyebb lényegével rezonál.

„A mi táncaink jelentik nekik az eszközt ahhoz, hogy örömükben és szívfájdalmukban egyaránt megnyíljanak.

Idézet
Nem csak táncot tanítottunk, hanem egy életérzést sikerült átadnunk, és azt nagyon magukénak érzik”

– fejtette ki Ádám Julcsi.

Endréék számára megtiszteltetés volt, hogy a mindenféle korosztályt képviselő tanítványok

a táncoktatás végeztével a nyakukba borultak, és elmondták hogy mennyire hálásak azért, hogy ilyen jól tanították őket.

Az oktatók pedig azt értékelték, hogy tanítványaik mennyire összpontosítottak a tanulásra: nagyon jó megfigyelők, nagyon jól utánoznak, mondták.

Különös volt látni a japán időseket magyar néptáncot járni, de voltak, akik azt még Tímár Sándor ottléte idején, azaz 30-40 éve tanulták meg és most is szívesen járták, tudták meg.

Galéria

Fotó: Melles Endre

A szentgyörgyiek úgy alakították a programot, hogy mindenki élvezhesse a táncot, még ha pár nélkül is érkezett a táncházba:

tanítottak moldvai csángó körtáncot, és – elsőként Japánban – a felcsíki táncrendet is, továbbá verbunkot, őrkőit, sőt, a kalusár román táncot is.

No meg persze, amit még még kértek. A talpalávalót a budapeti Kiss B. Ádámból és Tímár Andrásból, a szentgyörgyi Fazakas Albertből álló zenekar húzta.

Julcsi megfigyelte, hogy a férfiak hangutánzó szavakkal, felkiáltásokkal adtak hangot jó érzéseiknek.

Idézet
Azt szűrtük le, hogy zsigerileg jól érzik magukat és itt, a táncházban megengedik maguknak, hogy ezt kimutassák”

– számolt be meglepő tapasztalatáról.

Kíváncsiak a táncok forrására

Ezek a jó érzések sok távol-keletit elvezetnek a táncok forrásához, vagyis Európába, Magyarországra, Erdélybe. Az átlag japánnak mindössze évi ötnapos fizetett pihenőszabadsága van, lehet, hogy anyagiakban sem dúskál, mégis bevállalja a nagy utazást. A táncosok megismerkedtek olyan tanárnővel, aki estéit, hétvégéit munkával töltötte egy olasz konyhán, így teremtvén meg az európai úthoz szükséges anyagi fedezetet.

Idézet
Akik egyszer már jártak Magyarországon, Erdélyben, és megismerkedtek az itteni emberekkel, azzal az életformával, amelyben gyökereznek a táncok, már szebben-jobban táncolnak, mert van, mibe kapaszkodjanak a formákon kívül”

– mondja Endre.

Galéria

Japán-magyar bandázás

Fotó: Melles Endre

Japán kultúrsokk a székelyek számára

A munkán kívül persze arra is volt idejük Mr. Tetsuó meghívottainak, hogy megmártózzanak a japán életformában, szétnézzenek Tokióban, majd Kiotóban is. Mivel tokiói tartózkodásuk alatt az egykori olimpiai falu egy kis házában voltak elszállásolva, az volt az első tapasztalatuk, hogy

zuhanyozni csak egy külön épületben, a fürdőházban lehet, és csak bizonyos időkorlátok között, délután 5-től este 11-ig.

A fürdőház sok meglepetést tartogatott az európaiaknak: a nemeknek külön kialakított helyiségekben először mindenkinek le kellett zuhanyoznia (meztelenül), szappan vagy tusfürdő használata nélkül. Holmiját kis kosárba bepakolva, törülköző vagy fürdőköpeny nélkül továbbvonulhatott és hosszan üldögélhetett egy forró vizű medencében,

majd csak onnan kilépve következett a tulajdonképpeni tisztálkodás egy másik helyiségben, ahol kisszéken ülve, vödröcskékből öntötte magára a vizet – ekkor már szabad volt használni szappant vagy sampont is.

De vannak a fővárosban wellnesz-központok is, ahol már európai módi szerint lazíthatnak a betérők.

Galéria

Ádám Julcsi tradicionális japán kimonóban egy yokohamai szentélyben

Fotó: Melles Endre

Kiotóban egy száz év körüli hagyományos házban lakott a fiatal pár, itt a nappali estére hálószobává alakult a földre terített tatamikkal.

A házon belül papuccsal nem szabad belépni az illemhelyre és semmiképpen nem szabad kilépni a papuccsal a házból, mert nagyon megnézik a szabálysértő idegent.

A toalett is külön élményt jelentett a székelyeknek: egyrészt mert sokszor igencsak szűkre méretezett, néhol pedig annyi funkciót rejtett, hogy csak ámult-bámult a vendég: az ülésfűtés már meg sem lepődtek de többek között egy mozdulatra halk zene indult, illatfelhő szállt.

A tradicionális japán házacskában egy kis belső udvar nyűgözte le őket: sok növénnyel, kavicsokkal volt kialakítva, pont olyan volt, amilyennek képekről ismerték a japán kerteket.

Nem volt túl nagy meleg, ott nem viszik túlzásba a fűtést, inkább felöltöznek a japánok.

Vendéglátóiknál azt az érdekes szokást is megtapasztalták, hogy mindnyájan körbeültek egy kis alacsony asztalkát, melyre körben egy kis „paplanka” volt erősítve, lábukat kinyújtották az asztal alatt és úgy melegítették egymást, egy tea mellett megbeszélve a családi dolgokat.

Galéria

Egy tradicionális japán étteremnél

Fotó: Melles Endre

Belerázódtak a szabályokba

„Harmadik hétre belerázódtunk a szabályokba, de azt nem mondhatjuk, hogy teljesen kiismertük a japán mentalitást” – mesélik a táncosok, akiknek csak a sok ember jelentett némi stresszt. Ugyanakkor

ámulattal nézték, milyen fegyelmezetten várják a japánok metrót, lépnek fel a tömegközlekedési eszközökre, még ha erősen tolakodniuk is kell, hogy beférjenek.

„Olyan zsúfoltság volt a metrón, hogy az arcomtól pár centire volt egy idegen férfi arca” – emlékezik vissza Julcsi, akit egyszerre stresszelt és szórakoztatott a furcsa helyzet. Persze azért már megnézték a világ leghíresebb gyalogátkelőhelyét, a Sibuját, ahol egyszerre tíz sáv találkozik, és csúcsforgalomban akár 2500 ember is átkel egy perc alatt.

Ami a étkezést illeti, a vegán Julcsinak nehezebb volt a helyzete, mert az ottani menzán kínált ételről igazából nem is lehetett tudni, hogy miből van. Bár adott körülmények között a kínálat jónak számított, egy idő után unalmas volt mindig ugyanazt enni, vallották be a táncosok.

Idézet
Másfél hétig nem ismertük a jóllakottság érzését, aztán már vásároltunk az üzletből az európai ízlésnek megfelelő kaját”

– osztották meg a Székelyhonnal.

Galéria

A világhírű Shibuya útkereszteződésben

Fotó: Melles Endre

Mindent összevetve, a háromszéki fiataloknak nagyon pozitív tapasztalatot jelentett a japán kiszállás, az ottani emberek udvariassága, olykor már kényelmetlenül túlzott alázata, de becsülték a japánok idősek és gyerekek felé gyakorolt tisztelettudó magatartását.

Idézet
Nagyon hálásak vagyunk Mocseléknek, hogy általuk ebben az élményben részesülhettünk, és nagyon remélem, hogy legközelebb Hunikát (a 14 éves Mocsel Hunort) is sikerül kivinnünk Japánba, hogy megmutassa tehetségét”

– zárta a beszámolót Melles Endre, nem tagadván, hogy ő maga is alig várja az újabb utazást Japánba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 03., péntek

Észrevétlenül pusztít a kertben, ám mire ez feltűnik, legtöbbször már késő

A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.

Észrevétlenül pusztít a kertben, ám mire ez feltűnik, legtöbbször már késő
2024. május 02., csütörtök

Nem befolyásolta a Szülőföldön magyarul pályázat igényléseinek számát az online-ra váltás

Már csak egy nap áll a szülők rendelkezésére, hogy regisztráljanak és online kitöltsék a Szülőföldön magyarul pályázatot, amelyet minden határon túli óvodás vagy iskolás után igényelhetnek a szülők, ha magyar tannyelvű óvodába vagy iskolába jár a gyerek.

Nem befolyásolta a Szülőföldön magyarul pályázat igényléseinek számát az online-ra váltás
2024. május 02., csütörtök

A korai iskolaelhagyás visszaszorítására kapnak pénzt a tanintézmények

Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.

A korai iskolaelhagyás visszaszorítására kapnak pénzt a tanintézmények
2024. május 02., csütörtök

18 csapatban 365 résztvevő méretkezik meg a Háromszéki Diáknapokon

A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.

18 csapatban 365 résztvevő méretkezik meg a Háromszéki Diáknapokon
2024. május 02., csütörtök

Évtizedekkel a megjelenésük után is népszerűek a Harry Potter-regények

Talán kevesen tudják – még a rajongók közül is –, hogy május 2-án ünnepeljük a Harry Potter napot. Ennek apropóján csíkszeredai könyvárusokat kérdeztünk arról, hogy manapság mennyire népszerűek a Harry Potter-könyvek.

Évtizedekkel a megjelenésük után is népszerűek a Harry Potter-regények
2024. május 02., csütörtök

Félig feltöltött listával indul neki a választásoknak az EMSZ Székelyudvarhelyen

A huszonnégy helyett mindössze tizenkét tanácsosjelölttel vesz részt a június 9-i helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) székelyudvarhelyi szervezete, amelynek polgármesterjelöltje Ember Attila.

Félig feltöltött listával indul neki a választásoknak az EMSZ Székelyudvarhelyen
2024. május 02., csütörtök

Május elsejét sem úszták meg a szabálysértő sofőrök

Május elseje sem járt le közúti szabályszegések és büntetések nélkül Maroshévízen. A közlekedésrendészek több mint 30 ezer lej összegben szabtak ki bírságot és 17 vezetői engedélyt függesztettek fel, javarészt gyorshajtás miatt.

Május elsejét sem úszták meg a szabálysértő sofőrök
2024. május 02., csütörtök

Elhunyt Gavril Cadariu, az Ariel Színház igazgatója

Elhunyt Gavril Cadariu rendező, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház igazgatója, aki több mint 25 éven át szolgálta a marosvásárhelyi színházat.

Elhunyt Gavril Cadariu, az Ariel Színház igazgatója
2024. május 02., csütörtök

Az ötlettől a megvalósításig

Ciklon Glob néven kereskedést működtettek, majd pecséteket, névjegykártyákat, mappákat kezdtek gyártani. A Top Invest kiadói, nyomdaipari és reklámipari vállalkozás tulajdonosaival, Kozma Katival és Kozma Ernővel beszélgettünk az elmúlt három évtizedről.

Az ötlettől a megvalósításig
Az ötlettől a megvalósításig
2024. május 02., csütörtök

Az ötlettől a megvalósításig

2024. május 02., csütörtök

Újabb riasztás medve miatt Farkaslaka községben

Medve jelenlétéről értesítették a Farkaslaka községieket szerda este a Ro-Alert rendszeren keresztül, ezúttal Kisfaludban látták a vadat.

Újabb riasztás medve miatt Farkaslaka községben
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!