Sarlós Boldogasszony ünnepe van ma

Sarlós Boldogasszony napja. Mivel ünneplése az aratási időszakra esik, munkaeszközének megnevezése különbözteti meg a többi Boldogasszony-ünneptől. Képünk illusztráció

Fotó: Péter Beáta

Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg július 2-án a római katolikus egyház; magyar nyelvterületen Sarlós Boldogasszony napjaként ülik meg. Az ünnep szentírási emlékezetű: a Jézussal áldott állapotban lévő Mária meglátogatta rokonát, a Keresztelő Szent Jánossal várandós Erzsébetet.

Molnár Melinda

2019. július 02., 09:552019. július 02., 09:55

2019. július 02., 10:042019. július 02., 10:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, csak a 14. században vált általánossá, és mivel ünneplése az aratási időszakra esik, munkaeszközének megnevezése különbözteti meg a többi Boldogasszony-ünneptől. A régiek számára

a nyári munkák dandárjában dologtiltó, áldáskérő nap, 1493-ig parancsolt ünnep volt – megállást, pihenőt, hálaadási alkalmat jelentett.

Csak jelképesen dolgoztak, a munkaeszközöket megáldatták a pappal. Másnap napkeltekor a férfiak tiszta gyolcsruhába öltözve a gabonatábla keleti felén levett kalappal a búza elé térdeltek, és imát mondtak. Az első két kévét keresztbe rakták. A kis darab talpon hagyott gabonát a szegényeknek és az ég madarainak ajánlották.

Az e napon szedett növényeknek gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban a női betegségek ellen. Ha nem esik az eső, a népi megfigyelés szerint negyven napig száraz idő lesz.

Ismert az aratókoszorú készítésének szokása, amelyet a legszebb kalászokból kötnek és a templomban helyeznek el. A szükséget szenvedők és a várandós nők égi patrónusa. Ivó, Székelykál, Kotormány, Magyarzsákod, Güdüc, Gyergyóújfalu, Homoródkarácsonyfalva, Tibód, Bánd-patak védőszentje. Futásfalván a fogadalmi, Csíksomlyón a kegytemplom, Ditróban a felszegi kápolna búcsújának napja.