Potápi: a katolikus iskola újraalapítása nemcsak össznemzeti, hanem emberjogi kérdés is volt

Az iskola másként hetet nevezték el Rákóczi hétnek, s ezen a szokásos rendezvények mellett  történelmi konferenciát is tartottak, díjakat osztottak. Pénteken közös szentmisén vesznek részt, majd megkoszorúzzák a Vársétányon levő II. Rákóczi Ferenc szobrát.

Az iskola igazgatója elmondta, úgy érzi, hogy az iskola újraindulása óta folyamatosan javult a helyzete a tanintézménynek. Újraindulásakor volt egy ellenérzés, főként a helyi illetékesek részéről, voltak akadályok, de sikerült ezeken túllepni. Jelzésértékű, hogy a beiskolázási tervet „nem bántották”, de bármikor elképzelhető bármilyen akadályállítás. A Rákóczi-díjat kristályból készíttették, hiszen a kristály értékes, de törékeny, amire vigyázni kell.

– fogalmazott Tamási Zsolt.

Az ünnepségen elsőként Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja méltatta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, akiről elmondta, hogy fáradhatatlanul járja a magyarlakta vidékeket, s mindent megtesz azért, hogy szellemileg, lelkileg és gazdaságilag megerősödjön a nemzet. „Meghatározó szerepe volt abban, hogy a magyar kormány egy emberként kiált a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium újraalapítása mellett” – hangoztatta a főkonzul a laudációjában.

„Érzem és tudom, hogy most az én személyemet tolták előtérbe, de nagyon sokan állnak mögöttünk. Az iskola megmentésééért egy egész nemzet közösen állt ki, Kanadától Svédországig, a Kárpát-medence magyarsága mind összefogott annak érdekében, hogy az iskola tovább tudjon működni. Az ember, a család a nemzet életében kell egy-egy olyan nehéz időszak, ami elgondolkodtatja az embert és összefogásra sarkallja. Az iskola ügye ez volt. Ez nemcsak Marosvásárhely, nemcsak az iskola, hanem az egész magyarságnak egyik fontos kérdése volt, nemcsak magyar ügy, hanem egy általános emberjogi kérdés. Nemcsak a magyar politika és közélet állt ki az iskola ügye mellett, hanem a románok is ott voltak, s ez különösen szeretném megköszönni”.