Politikai alakulatok a tüntetések hátterében

Múlt hét csütörtökétől kezdődően, péntek kivételével, minden este tiltakoztak a marosvásárhelyiek. Kezdetben a SMURD ellehetetlenítése ellen, illetve Raed Arafat támogatása érdekében vonultak fel. Különösebb rendbontás nem történt, de egyik akcióra sem kértek engedélyt a szervezők.

Nem vállalják a felelősséget a szervezők

„Öt nap alatt négy tiltakozó akcióra került sor Marosvásárhelyen. Ez minden, csak nem spontán megmozdulás. A tüntetők között ott vannak az ellenzéki pártok Maros megyei vezetői, illetve a szakszervezeti vezetők is, akikben lehetne annyi bátorság és büszkeség, hogy felvállalják: ők szervezik a megmozdulásokat, és engedélyt kérhetnének úgy, ahogyan a törvény előírja” – fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Marius Paşcan. Hozzátette, a tüntetéseket szabályozó 1991. évi 60-as számú törvény nem a mostani kormányt védi, és nem az a célja, hogy senki ne vonuljon utcára, hanem az, hogyha valami komolyabb probléma van, akkor legyen kit felelősségre vonni.

Békés megmozdulások Marosvásárhelyen

A kormánybiztos elmondása szerint a csendőrök nem indítottak hajtóvadászatot a résztvevők után, hogy megbírságolják őket. „Mindössze azokat büntették meg, akik törvényt vétettek. A kommunikáció egyébként jól működött a tüntetők és a karhatalmi szervek között. A törvény értelmében a prefektus feladata eldönteni, hogy mikor alkalmazhatnak erőszakot a csendőrök, de amikor életveszélyben vannak, már nem kell a prefektusi rendeletre várniuk” – magyarázta Paşcan. Hozzátette, erre valószínűleg nem kerül majd sor, mivel a marosvásárhelyiek, mint mindig, most is civilizáltan, békésen tiltakoznak. Hozzátette, megérti az állampolgárokat, de az olyan súlyos incidensek, mint amilyenek Bukarestben történtek ártanak az ország külföldi megítélésének. Szerinte, ha tovább folytatódnak a fővárosban az erőszakos tiltakozások, annak rövid és hosszú távon is negatív hatásai lesznek a gazdaságra nézve.

Nem a bírságolás a cél

A Maros Megyei Csendőr-felügyelőség vezetője, Cenean Iulius elmondta: összesen öt személy kapott figyelmeztetést a négy nap során. „Tizenhat személyre pénzbírságot szabtunk ki. A csütörtökön megbírságolt hat illetőnek 1000 lejt, az azt követő napokban igazoltatott személyeknek 500 lejt kellett fizetniük. Megpróbáltunk minél kevesebb büntetést kiszabni” – fogalmazott az alezredes. Újságírói kérdésre, hogy közszereplők kaptak-e bírságot közölte: „valószínűleg igen”. Megjegyezte, csak azok számíthatnak büntetésre, akiket a helyszínen igazoltattak – a videófelvételeket nem ebből a célból készítették. „Összességében jó volt a párbeszéd a csendőrök és a tüntetők között. Amikor kértük, hogy hagyják a tiltakozást, hazamentek” – mondta.

A lakosoknak nem kell félniük

A Marosvásárhelyi Rendőr-felügyelőség vezetője, Ioan Damaschin elmondta, a lakosságnak nem kell aggódnia, a lakónegyedekben a tiltakozások ideje alatt is ugyanúgy teljesítenek szolgálatot a vegyes járőrcsapatok, mint korábban. „Alaptalan az a pletyka, hogy a rendőrség minden energiáját a tiltakozásra összpontosítja. A mi dolgunk, hogy irányítsuk a forgalmat, ügyeljünk a rendre, de ehhez nem vonjuk el a munkatársakat a lakónegyedekből” – fogalmazott.

Újabb tiltakozások

A Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean közölte: mindössze egy tüntetésre kértek engedélyt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivataltól. „A Nemzeti Haladási Párt nevében kérvényezte egy megmozdulás engedélyeztetését egy kereskedelmi társaság január 19-ére. A szervezők 10.000 résztvevőre számítanak. A szakszervezetek sajtótájékoztatón jelentették be, hogy felvonulnak, de ezt még nem jelezték  a polgármesteri hivatalnak” – mondta.

Nem tárgyalnak a szakszervezetek

Marius Paşcan prefektus kedd reggelre összehívta a Társadalmi Párbeszéd Bizottságot, hogy megtárgyalják a kialakult helyzetet. „Ennek tagjai a szakszervezetek, a civil társadalom egyes képviselői, de senki sem jelent meg. Sőt, nem is válaszoltak a felkérésünkre” – mondta.