Kártérítés pereskedés nélkül?

„Emberségesebbé” válik a vadkártörvény. Kártérítést kaphatnak a vadtámadások elszenvedői, és mulasztás esetén a közútkezelő fizet a vadak által okozott baleseti károkért. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

„Emberségesebbé” válik a vadkártörvény. Kártérítést kaphatnak a vadtámadások elszenvedői, és mulasztás esetén a közútkezelő fizet a vadak által okozott baleseti károkért. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Az ember elleni vadtámadások, illetve a vadak által okozott közlekedési balesetekre is kártérítést ír elő az új vadkártörvény. Hatékonyabbá és biztosabbá válik a kártérítés-igénylés az új szabályozásnak köszönhetően, véli az általunk megkérdezett mezőgazdász, a vadgazdálkodási szakember szerint előrelépés ugyan az új szabályozás, de a fő problémát nem oldja meg.

Széchely István

2023. január 09., 13:462023. január 09., 13:46

2023. január 09., 14:262023. január 09., 14:26

Új határozatot fogadott el a kormány nemrég a vadkárok megtérítésére vonatkozóan. A környezetvédelmi tárca javaslatára a kabinet által elfogadott határozat szabályozza a mezőgazdasági termények, erdei kultúrák, háziállatok és gépjárművek tulajdonosainak jogait és kötelezettségeit, valamint a vadállomány kezelőinek kötelezettségét és felelősségét, valamint a kártérítések megítélését és kifizetését.

Az új jogszabály az ember elleni medvetámadások esetében is kártérítést ír elő,

de a határozat értelmében a környezetvédelmi tárcának hatvan napon belül még ki kell adnia egy rendeletet ezzel kapcsolatban. „Az áldozatoknak járó kártérítés fedezi a kórházi kezelési költségeket és a jövedelemkiesést arra az időszakra, amelyre a sérült munkaképtelenné vált, valamint az erkölcsi kártérítést.

Idézet
Halálos támadás következtében a temetési költségek fedezése mellett az elhunyt családja számára a garantált bruttó alapbérnek megfelelő hozzátartozói nyugdíj jár”

– jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

„A vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket előíró jogszabályt dolgoztunk ki. Mandátumom kezdetétől prioritásként kezeltem ezt a kérdést, hiszen a károsultak jogos kérése a kártérítés, legyen szó embert ért támadásról vagy a terményekben, jószágokban, járművekben keletkezett kárról. Több éves munkáról van szó, hiszen először meg kellett szüntessük a kifizetések körüli káoszt. Mostanra

Idézet
napirenden vagyunk a kompenzációkkal, és soha ennyi pénz nem volt kártérítésekre”

– fogalmazott a tárcabezető.

Újdonságok

Újdonságot jelent a frissen elfogadott törvényben az ember elleni vadtámadások esetére előírt kártérítési kötelezettség, illetve a vadak által okozott közlekedési baleseti károk megtérítése, noha az egyik ezek közül már egy korábbi törvényben is szerepelt – mondta el megkeresésünkre Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője.

Emlékeztetett, hogy a 2020/13-as törvény is rendelkezett a kártérítési kötelezettségről az ember elleni vadtámadások esetén, de abban is az szerepelt, hogy kilencven napon belül egy kiegészítő rendeletet kell kiadjon a szakminisztérium, amire nem került sor. Ebben a megközelítésben nagyon sokat, több mint két és fél évet késett a szabályozás, remélhetőleg ezúttal valóban megjelenik hatvan napon belül az említett rendelet – mondta a vadgazdálkodási szakember.

Ami még újdonság – ami csak megemlítve volt a régi törvényben, de nem volt részletesen leszabályozva –, az az erdészeti vadkár.

Idézet
Ha például lerágja a vad a facsemeték rügyét vagy a medve meghántja a fiatal fenyőfákat, az is kárnak minősül

– eddig ez nem lehetett kártérítést kérni erre” – magyarázta Benke József.

A közútkezelő és a vadásztársaság csak mulasztás esetén fizet

A vadak által okozott közúti balesetekben keletkező károk megtérítésére vonatkozó szabályozás szintén újdonság, de a vadgazdálkodási szakember elővigyázatosságra inti a gépkocsivezetőket. Az ilyen jellegű károk megtérítése a közútkezelő vállalat kötelessége lesz, de csak abban az esetben, ha elmulasztotta kitenni a vadveszélyre figyelmeztető közúti táblákat a vadátvonulási helyeken.

Ha van tábla a helyszínen, akkor a kár a gépkocsivezetőt terheli, mert nem vezetett elővigyázatosan.

Ezt jó észben tartani, mert a közútkezelő is feleszmélt és kihelyezte a vadveszélyre figyelmeztető táblákat – hangsúlyozta Benke József, megjegyezve, hogy korábban többször is felkereste ez ügyben a vállalatot, de három-négy évbe is beletelt, mire kikerültek a táblák a környéken található vadátvonulási helyszíneken.

Egyszerűbb és hatékonyabb lesz a kártérítés-igénylés. Képünk illusztráció •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Egyszerűbb és hatékonyabb lesz a kártérítés-igénylés. Képünk illusztráció

Fotó: Erdély Bálint Előd

A kötelezettségeket illetően elmondta, a vadgazdák – azaz többnyire a vadásztársaságok – három előírásnak kell megfeleljenek: a vonatkozó előírásoknak megfelelően etetniük és itatniuk – víz biztosítására inkább csak az ország déli megyéiben van szükség – kell a vadakat, illetve a gazdák írásbeli kérésére vadriasztást kell végezzenek ott, ahol erre szükség van. Ellenkező esetben a vadásztársaság kell megtérítse a vadászati törvény 1-es mellékletében felsorolt vadfajok által okozott károkat. Ebbe tartozik lényegében minden vadfaj, kivéve a védett fajokat, például a medvét vagy a farkast – utóbbiak esetében a kártérítést a szakminisztérium fizeti.

Az alapprobléma marad?

Noha a törvénynek vannak hasznos újdonságai, Benke József kitart korábbi álláspontja mellett és továbbra is úgy véli, hogy

az egyik legalapvetőbb problémát nem oldja meg az új előírás.

A vadkároknak legalább a felét a medvék okozzák, és amíg nem születik megfelelő törvény az állomány szabályozására, nem lesz nagy előrelépés e tekintetben – véli a vadgazdálkodási szakember, aki szerint az is nagy gondot jelent, hogy közhasznú feladatok ellátásra kötelezi az állam a vadásztársaságokat. „Az állam nem követelheti privát jogi személyektől olyan szolgáltatások elvégzését, amelyek közhasznú jellegűek, megfelelő kompenzáció nélkül”, magyarán ők

kötelesek vigyázni a medvepopulációra, de ezt ingyen várja el az állam a vadásztársaságoktól.

Jóváhagytak ugyan egy országos, 140 egyedre kiterjedő prevenciós kilövési kvótát, leosztva ezt az önkormányzatoknak a medvék által okozott vadkárok száma alapján, de csak a vadőrök lőhetik ki ezeket a medvéket, nem értékesíthetik a kilövési engedélyeket a vadásztársaságok – nehezményezte Benke József.

A szakember az új törvény kapcsán megemlítette azt is, hogy nem látott a határozatban olyan előírást, hogy a károsult gazdák mindenféle számlát – például vetőmag- és műtrágyaszámlát – kellene mellékeljenek a kártérítési kérelemhez, ami hasznos, főként az olyan megyék esetében, mint amilyen Hargita megye, ahol sok a kisgazda.

A gazdák érdekeit szolgálják az új előírások

A mezőgazdaságban keletkező vadkárok megtérítését illetően a gazdák számára kedvező módosításként értékeli az új törvényt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A gazdák érdekeit szolgálják az új előírások, illetve a vonatkozó EU-s szabályok átvétele, egyszerűbb és hatékonyabb lesz a kártérítés-igénylés, minden módosítás ezt a célt szolgálja – mondta.

Idézet
Biztosabbá válik a vadkárok megtérítése e szabályozás alapján”

– fogalmazott, de hangsúlyozta, várják, hogy megjelenjenek az új törvény alkalmazási normái, addig még korai lenne mélyebben belemenni a szabályozás elemzésébe. A határozat lényegében nem tartalmaz nagy újdonságokat a mezőgazdaságban előforduló vadkárok megtérítését illetően, de pontosabbá, tisztábbá vált a szabályozás.

Nyomok háztáji medvejárás után. A jövőben várhatóan hamarabb érkezik a kártérítés. Képünk illusztráció •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Nyomok háztáji medvejárás után. A jövőben várhatóan hamarabb érkezik a kártérítés. Képünk illusztráció

Fotó: Erdély Bálint Előd

A vadkárok felmérésének, illetve a kártérítés igénylésének a folyamata eddig is hasonlóan történt, a terményt ért károk esetében például már korábban sem volt szükség különböző költségszámlákra – például vetőmagszámlára – a károsult gazda részéről, csak abban az esetben, ha nem értett egyet a kárfelmérő bizottság által megállapított kár értékével, azaz szerinte nagyobb kár érte, mint amennyit a bizottság megállapított – magyarázta kérdésünkre a mezőgazdasági szakember.

Romfeld Zsolt érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a kártérítés-igénylések alapján

a medvék okozzák a legtöbb kárt az állatállományban Hargita megyében, a második helyen pedig a farkasok állnak.

A termőföldek esetében ez változó: tavasszal, a pityókaültetést követően a szarvasok okozzák a legtöbb kárt, a silókukorica-földeken a medvék, az őszi vetésekben pedig az őzek és szarvasok.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen

A kormány új adóügyi módosításai 3,7 milliárd lejjel, a második deficitcsökkentő csomag pénteken elfogadott öt tervezetébe foglalt intézkedések összesen pedig 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen.

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen
2025. augusztus 29., péntek

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek

Nem a kiadások csökkentését reméli a kormány az egészségügyi ágazatot érintő intézkedésekről szóló törvénytervezettől, hanem a költségek növekedésének megelőzését – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek
2025. augusztus 29., péntek

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell

A visszajelzésekből tudjuk, hogy az erdélyi ember nem a pénzért, a támogatásokért hálás, hanem, azért a kiállásért, a kinyújtott kézért, amit 2010 óta megtapasztalt – mondta el Marosvásárhelyen Zsigmond Barna Pál, országgyűlési képviselő.

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell
2025. augusztus 29., péntek

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek

Érsekcsanádon a lányok viselete nemcsak szépségben, hanem értékben is párját ritkította: egy-egy szoknya árából akár szekeret is lehetett venni.

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek
2025. augusztus 29., péntek

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban

A RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) Maros szervezésében a XVI. alkalommal tartanak gazdanapot, ezúttal a marosszéki Nyárádkarácsonban.

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban
2025. augusztus 29., péntek

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről

A második deficitcsökkentő csomag részét képező hat törvénytervezet közül öt szerepelt a kormány pénteki ülésének napirendjén, és ezeket jóváhagyta a kabinet.

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről
2025. augusztus 29., péntek

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök

Őrizetbe vették azt a 23 éves fiatalt, aki egy tettestársával a mezősámsondi iskola udvaráról építőanyagokat lopott el.

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök
2025. augusztus 29., péntek

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is

Ezer lej értékű ajándékcsomaggal támogatja a nyárádszeredai önkormányzat a település újszülöttjeit és családjaikat.

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is
2025. augusztus 29., péntek

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában

Az Európai Unióban (EU) élő 16 éven aluli gyermekek 6,3 százaléka nem kapta meg a szükséges fogorvosi ellátást 2024-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közölt adataiból.

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában
2025. augusztus 29., péntek

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát

Megjelent Románia Hivatalos Közlönyében is a rendelet, amelyik kimondja jogerősen, hogy önálló jogi személyként, állami felekezeti oktatási intézményként működhet a marosvásárhelyi katolikus iskola a most kezdődő tanévtől.

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát