A magánerdészet zágoni székhelye
Fotó: Bodor Tünde
Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a zágoni magánerdészet, amely jelenleg húszezer hektár erdőt gondoz. A közösségi vagyon visszaállítása döcögősen indult a kétezres évek elején, már a kezdetektől akadályozták az eljárást, de a zágoni magánerdészet már az indulásától töretlenül fejlődik és ez most is szúrja egyesek szemét. Ezt félretéve azonban jó hangulatban ünnepelt a mintegy 170 meghívott a zágoni művelődési házban, ahol jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Tánczos Barna szenátor is.
2024. február 04., 11:292024. február 04., 11:29
2024. február 04., 12:042024. február 04., 12:04
Az ünnepséget Porzsolt Levente erdészetvezető nyitotta meg, aki annak idején, 2004-ben az 1-es számú értékaktát kitöltötte, és egy kétéves periódus kivételével, amely idő alatt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt, 2016-tól vezeti a magánerdészetet. Mivel elsősorban emberek állnak a tény mögött, hogy 20. évfordulót ünnepelnek – mondta Porzsolt –, a magánerdészet életében jelentős szerepet játszó, de azóta elhunyt emberek tiszteletére néma tiszteletadásra kérte fel a jelenlevőket.
Ezután Kiss József, a község volt polgármestere idézte fel a zágoni közbirtokosság megalapításának körülményeit, amit azért is tartott nagyon fontosnak, mert a közösségből csak kevesen ismerik annak történetét.
de az alapítók – Kiss József, fia, Kiss Attila és Besenyei István nem adták fel, ismét nekiveselkedtek, és végül sikerült.
A magánerdészet vezetésére pedig akkor megnyerték Besenyei Istvánt, aki igen sokat tett annak fejlesztéséért. Azóta már húszezer hektár van a magánerdészet gondozásában, ami az önkormányzat, a közbirtokosságok, magánszemélyek és a magyar történelmi egyházak erdőbirtokaiból áll össze, de ezt
– mondta Kiss József.
Közel kétszázan ünnepeltek együtt
Fotó: Bodor Tünde
Tamás Sándor tanácselnök 25 évvel ezelőtt részese volt annak a parlamenti képviselői csoportnak, amely – nagy ellenszélben – kidolgozta az erdők visszaszolgáltatásának és a magánerdészetek működésének módját Ráduly Róberttel, a néhai Birtalan Ákossal, Kelemen Attilával és Tánczos Barnával együtt. Felidézte:
Tánczos Barna a maga során szintén felidézte, milyen nehéz volt elmagyarázni a magánerdészetek megalapításának szükségességét az akkori parlamenti képviselőknek, akik nem ismerték a közbirtokosságok fogalmát sem. Sokan „közbirkáknak” nevezték akkoriban azokat az erdészeti szakembereket, akik az állami hegemóniát megtörni próbálták.
Elismerő szavakkal illette Kiss Józsefet, aki nagyon keményen küzdött az ügyért, majd Porzsolt Leventét, akiben barátra talált, aki a falu értékrendjét vitte tovább és tisztességes munkájával Bukarestben is tiszteletet vívott ki, és szintén az ő érdeme, hogy
„Ezért az embereket kell ünnepelni, akiknek köszönhetően ezek az intézmények léteznek és jól működnek” – hangsúlyozta Tánczos.
Porzsolt Levente a magánerdészet jelenlegi elnöke, aki annak idején az 1-es számú értékaktát kitöltötte
Fotó: Bodor Tünde
Kiss József és Tamás Sándor, majd Zágon polgármestere is többször és nyomatékosan felkérte a jelenlévőket, felelős embereket, a zágoni magánerdészet alkalmazottait, vigyázzanak a kezükben lévő közösségi vagyonra, hiszen – mint Tamás Sándor elmagyarázta – ma is sokan szeretnék visszaállamosítani a közbirtokosságokat, megszüntetni a magánerdészeteket, abból az érthető okból, hogy
Kiss Augustin zágoni polgármester számokkal is bizonyította, hogy milyen jelentős hozadéka van a község számára a magánerdészet által kezelt, de önkormányzati tulajdonban lévő 5025 hektár erdőnek és 1000 hektár legelőnek. Az elmúlt három és fél évben, mióta ő a polgármester, 18 ezer méter tűzifát osztott ki az önkormányzat, további 842 köbméter építkezésre való fát, valamint 46 310 köbméter fát értékesített cégeknek a liciteken. Az így befolyó összegekből
„Országos szinten a legjobban működő magánerdészetek közé tartozik a zágoni, és erre büszkék vagyunk” – mondta.
Végül ismét Porzsolt Levente összesítette a zágoni erdészet fennállásának eredményeit: a kezdeti 6500 hektárról húszezerre gyarapították a területét, ezt viszont csak tisztességes munkával és jó emberi kapcsolatok kialakításával lehetett elérni. Jelenleg Zágon, Réty, Uzon, Nagyborosnyó, Dobolló, Szitabodza, Kommandó, Barátos és Kovászna területén is jelen van a magánerdészet, be is vonódik e közösségek életébe.
Építettek egy menedékházat a Bóta-völgyben, megvásároltak és felújítottak egy székházat, van tehát mit ünnepelniük, az erdészet vezetői, alkalmazottai pedig irigyeik ellenére is folytatják azt a tevékenységet, amelynek még egy fontos jellemzője, sőt erénye, hogy a román–magyar együttműködésnek is szép példája.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
1 hozzászólás