Parlamenti munka: van, hogy az embernek „nincs hozzá gyomra”

Emellett, akik nem a fővárosban laknak, további juttatásokban is részesülnek (például 3500 lejt kapnak szállásra, ingyen utazhatnak vonaton és repülőn, vagy amennyiben autóval utaznak, 1400 lejt számolhatnak el havonta üzemanyagra). Ennek értelmében egy szenátor, aki nem tagja egyik bizottságnak sem, illetve nem tölt be vezető pozíciót, de nem is lakik a fővárosban, több mint 10 ezer lejt keresett havonta a román nyelvű napilap számítása szerint.

hiszen tevékenységük ennél sokkal szerteágazóbb – cáfolta meg a leírtakat megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor, aki Korodi Attila képviselővel együtt részletesen mesélt lapunknak a választott tisztségviselők munkájáról, programjáról.

Saját autóval utaznak

Tánczos Barna és Korodi Attila hétfőnként kora reggel külön indulnak Bukarestbe saját autójukkal, és a forgalomtól függően 11 és 13 óra között érkeznek a fővárosba. A szálláshelyeik nagyon közel, gyalogosan 15 perc távolságra vannak a parlamenttől, amelynek épülete hatalmas, Korodi tusnádfürdőiként úgy vélekedett, hogy a lakosságot tekintve több Tusnádfürdő is elférne az épületben. A parlamentben több ezer személy dolgozik, és az, hogy a szenátus és a képviselőház egy épületben tevékenykedik, hatalmas segítség Korodi meglátása szerint. „A parlamentet mint intézményt és épületet semmivel sem lehet összehasonlítani.

úgy is, ha már ismerjük a helyet. Két ebédlő is van, külön egy a szenátusnak és egy másik a képviselőknek, de én például az előbbiben étkezem, mert ott tűrhetőbb ízek vannak” – vélekedett a képviselő.

„Amikor Bukarestben vagyunk, az teljesen a munkáról szól. Én néha megtöröm ezt hétfő este vagy kedd reggel egy szaladással, és mivel új kollégák is vannak a csapatban, két-három hetente kimegyünk valahová egy-egy sört meginni, hiszen erre is szükség van. A parlamentben azonban minden a munkáról szól, de

nagy termeink vannak, senki sincs elszigetelve, és nem saját kis irodákban dolgozunk. Mindig mindenki együtt van, együtt örülünk vagy búslakodunk. A szenátus tagjai a legfelsőbb emeleten kaptak irodákat, az egy felaprózottabb rendszer. A frakcióvezetőnek és két helyettesének van egy-egy asztala, ezen túl pedig

A szenátorok termei viszont nagyon kicsik, egy-egy kis teremben két szenátor kolléga tevékenykedik, és saját asztalaik vannak. Nekik is van egy kisebb tárgyalótermük, de az elég, hiszen kevesebben vannak” – mondta Korodi, aki szerint ezen túl a szenátorok és képviselők között sincs sok különbség, talán annyi, hogy előbbiek kevesebben vannak. És idősebbek.

Amennyiben rövidebb a napirend, megtörténhet, hogy szerdán véget ér a bukaresti munka, és már csütörtökön a választókerületükbe utaznak. A napi program egy délelőtti plénumból és egy délutáni szakbizottsági ülésből áll, de a sorrend néha megfordulhat. Az állandó szakbizottságokra a képviselőházban és a szenátusban is azért van szükség, mert az elfogadásra benyújtott törvénytervezeteket téma szerint elsődlegesen egy szakmai testület előtt vitatják meg. Minden választott tisztségviselő általában egy, de a kisebb frakciók esetében – mint amilyen az RMDSZ is – két szaktestületben vesz részt.

Bukarest, Csíkszereda, külföld

Tánczos Barna a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke, emellett pedig a pénzügyi szakbizottságnak is tagja. Ez azt jelenti, hogy minden olyan mezőgazdasági vonatkozású törvénytervezet, amely a parlament elé kerül elfogadásra, először a mezőgazdasági szakbizottságban vitatják meg, ott zajlik az elsődleges, részletes szakmai vita. Ez akár három-négy ülésig is eltarthat, vagy nagyobb horderejű témáknál – mint például az erdészeti kerettörvény – heteken keresztül is folyik a szakbizottsági vita.

Korodi Attila a külpolitikai szakbizottság tagja, emellett pedig az Európai Tanács parlamenti közgyűlésében a politikai tanács alelnöke, ezért számára havonta egyszer egy strasbourgi vagy párizsi út is a program részét képezi. „Számomra a statisztika körülbelül úgy néz ki, hogy havonta van három normálisabbnak mondható hét, aminek felét Bukarestben, a másik felét pedig itthon töltöm, a negyedik héten pedig alig vagyok Csíkszeredában. Jelenleg frakcióvezető is vagyok, az a dolgom, hogy a képviselőházi frakciót koordináljam, tereljem, tárgyaljunk, és megszervezzük az életét” – magyarázta Korodi.

Egy törvénytervezet útja

A parlamentnek két háza van: a képviselőház és a szenátus. Minden törvény esetében ismert az alkotmány előírásai szerint, hogy a kettő közül melyik a döntő ház. A mezőgazdasági témákban például a képviselőház a döntő ház. „Ez azt jelenti, hogy egy ilyen témájú törvénytervezetet elsődlegesen a szenátusban iktatnak, ott lezajlik egy szakbizottsági és egy plénumi vita. Ez után átkerül elfogadásra a képviselőházhoz, ahol megismétlődik a folyamat, azaz ott is sor kerül egy szakbizottsági és egy plénumi vitára. Ezt követően a döntő ház plénumi szavazása és az államelnöki láttamozás után beszélhetünk törvényről. Az államelnök visszaküldheti egy újabb vitára a parlamentbe a tervezetet, de utóbbi nem köteles figyelembe venni a véleményét. A második vita után az államelnöknek azonban már kötelessége aláírni kihirdetésre a törvényt a Hivatalos Közlönyhöz, hiszen Romániában mint demokratikus jogállamban, a törvényhozó testület a parlament” – hangsúlyozta Tánczos. Hozzátette,

„Bármennyire szenzációs teljesítménye is lehet egy képviselőnek vagy szenátornak, ha az illető frakció, amelynek tagja, nem támogatja, és ha azt a frakciót még legalább egy másik frakció nem támogatja ahhoz, hogy meglegyen a fele plusz egy arány a döntés meghozatalához. Mi RDMSZ-esként a törvénytervezeteinket először megvitatjuk a frakcióban, megpróbáljuk integrálni a kollégák véleményét egy szövegbe, és többen írjuk alá a kezdeményezést. Utána a frakció megpróbálja kilobbizni azt a támogatottságot, amely az elfogadtatásához szükséges” – sorolta a szenátor.

Kompromisszumra van szükség

A plénumba általában megérkezik egy húsz-harmincas lista törvénytervezetekkel. Amikor a plénumba kerül egy tervezet, már lezajlott róla a szakmai vita, a bizottságban minden párt elmondta a szakmai véleményét, ezáltal pedig minden cikkely mellett fel van tüntetve egy elfogadásra vagy visszautasításra vonatkozó javaslat. Egészében a törvénytervezetre is van egy elfogadásra vagy visszautasításra vonatkozó javaslata a szakbizottságnak. A plénumon bemutatják ezt a jelentést, és kikérik a kormány véleményét. Ez után kezdődik a plénumi vita, ahol a pártok képviselői elmondják a véleményüket. „Itt

ha minden párt támogatja. Ez után következik a szavazás. Ez szavazókártyával működik, a plénum előtti mindenki kiveszi a névre szóló kártyáját, és belehelyezi a szavazógépbe. Négy gomb van, az első a jelenlétre vonatkozik, a másik három pedig az igen, a tartózkodás és a nem. Olyan éles plénumi viták is vannak, amelyeken csúnyán összeveszünk, de a legtöbb esetben az ülés végén ezek egy mosolygós kézfogással érnek véget.

Nagyon sok kompromisszum szükséges egy-egy törvénytervezet elfogadtatásához. Vannak olyan tervezetek, amelyeket szívünk szerint soha nem szavaznánk meg, de az adok-kapok elv alapján ahhoz, hogy a mi javaslatainkból – amelyet mások nem szavaznának meg soha szívük szerint – ők megszavazzanak néhányat, ahhoz sokszor be kell vállaljunk mi is olyan dolgokat, amelyekhez se gyomrunk, se kedvünk nincs. Persze van egy határ, amit nem lehet túllépni még akkor sem, ha veszélybe kerül egy-egy törvénytervezetünk.”

– részletezte a szenátor.

Noha most nyári szünet van, pihenés nincs, hiszen csütörtöktől kezdődik az RMDSZ-es edzőtábor, amely tulajdonképpen egy felkészülés a következő parlamenti időszakra – zárta Tánczos Barna.