Hirdetés
Hirdetés

Parlamenti munka: van, hogy az embernek „nincs hozzá gyomra”

Románia parlamentjében összesen több ezren dolgoznak. Közülük 330 parlamenti képviselő és 136 szenátor •  Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Románia parlamentjében összesen több ezren dolgoznak. Közülük 330 parlamenti képviselő és 136 szenátor

Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Mandátumuk kezdete óta mindössze 59 napot dolgoztak a parlamenti képviselők és szenátorok – írja az Adevărul napilap. A választott tisztségviselők tevékenységét azonban nem lehet csak munkanapokban mérni, hiszen munkájuk sokkal szerteágazóbb – állítják megkeresésünkre a csíki RMDSZ-es politikusok.

Iszlai Katalin

2017. augusztus 26., 20:222017. augusztus 26., 20:22

Noha az Adevărul napilap beszámolója szerint a törvényhozók számára hivatalosan februártól júniusig tartott az első parlamenti ülésszak, a képviselők és szenátorok már januárban megtartották első üléseiket. Februárban aztán a sokat vitatott, január 31-én elfogadott 3-as számú sürgősségi kormányrendelet körül forgott a törvényhozók élete, márciusban pedig csupán három közös ülést tartottak, a szenátorok pedig 11 napot dolgoztak. A tisztségviselők számára május volt a legzsúfoltabb hónap, akkor 12 napot dolgoztak, a júniusi hónapot pedig Sorin Grindeanu volt kormányfő leváltása határozta meg. Ezt követően a hónap végén a parlament bizalmat szavazott a Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormánynak. Végül júliusban megkezdődött az úgynevezett parlamenti vakáció, ám augusztusban rendkívüli ülésre hívták a törvényhozókat több sürgősségi kormányrendelet megvitatásának céljából. Az Adevărul beszámolója szerint azonban a „parlamentárok” mandátumuk kezdete óta még így is mindössze 59 napot dolgoztak. Az elvégzett munkáért ugyanakkor

egy képviselő vagy szenátor juttatása havi 5401 lejtől kezdődik, de ez az összeg elérheti a havi 16 ezer lejt is, amennyiben az illető valamelyik szakbizottság tagja, vagy valamilyen vezető pozíciót tölt be.

Hirdetés

Emellett, akik nem a fővárosban laknak, további juttatásokban is részesülnek (például 3500 lejt kapnak szállásra, ingyen utazhatnak vonaton és repülőn, vagy amennyiben autóval utaznak, 1400 lejt számolhatnak el havonta üzemanyagra). Ennek értelmében egy szenátor, aki nem tagja egyik bizottságnak sem, illetve nem tölt be vezető pozíciót, de nem is lakik a fővárosban, több mint 10 ezer lejt keresett havonta a román nyelvű napilap számítása szerint.

A szenátorok és képviselők munkáját azonban nem lehet a parlamentben eltöltött munkanapok száma szerint mérni,

hiszen tevékenységük ennél sokkal szerteágazóbb – cáfolta meg a leírtakat megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor, aki Korodi Attila képviselővel együtt részletesen mesélt lapunknak a választott tisztségviselők munkájáról, programjáról.

Saját autóval utaznak

Tánczos Barna és Korodi Attila hétfőnként kora reggel külön indulnak Bukarestbe saját autójukkal, és a forgalomtól függően 11 és 13 óra között érkeznek a fővárosba. A szálláshelyeik nagyon közel, gyalogosan 15 perc távolságra vannak a parlamenttől, amelynek épülete hatalmas, Korodi tusnádfürdőiként úgy vélekedett, hogy a lakosságot tekintve több Tusnádfürdő is elférne az épületben. A parlamentben több ezer személy dolgozik, és az, hogy a szenátus és a képviselőház egy épületben tevékenykedik, hatalmas segítség Korodi meglátása szerint. „A parlamentet mint intézményt és épületet semmivel sem lehet összehasonlítani.

Mikor először odakerül az ember, több hetes tanulást igényel csak az, hogy megtanulja, mi hol van. Időt kell szánni rá, egyik helyről a másikra eljutni akár 20 percbe is beletelik,

úgy is, ha már ismerjük a helyet. Két ebédlő is van, külön egy a szenátusnak és egy másik a képviselőknek, de én például az előbbiben étkezem, mert ott tűrhetőbb ízek vannak” – vélekedett a képviselő.

Korodi Attila parlamenti képviselő •  Fotó: RMDSZ Galéria

Korodi Attila parlamenti képviselő

Fotó: RMDSZ

Jelvény helyett tulipán

Az épületet a kormányőrség (SPP) védi, ők felügyelik a belépést, ezért minden képviselőnek, illetve szenátornak igazolványa van. Emellett mindenki kap a mandátuma elején egy jelvényt, ami a képviselőházból és Románia címeréből tevődik össze, ha az ki van tűzve, igazolvány nélkül is beengedik az illetőt. „Mi RMDSZ-esek a tulipánt hordjuk, nem tűzzük ki a másik jelvényt, ezért sokszor kérik az igazolványt. Gyakran megkérdezik azt is, hogy miért nem tesszük fel a parlament címerét, mert a román képviselők azonnal felteszik. A mi identitásunkat azonban inkább a tulipán határozza meg” – avatott be a részletekbe Korodi. A belépés után aztán elválnak útjaik, hiszen

külön szinten dolgoznak a képviselők és a szenátorok.

„Amikor Bukarestben vagyunk, az teljesen a munkáról szól. Én néha megtöröm ezt hétfő este vagy kedd reggel egy szaladással, és mivel új kollégák is vannak a csapatban, két-három hetente kimegyünk valahová egy-egy sört meginni, hiszen erre is szükség van. A parlamentben azonban minden a munkáról szól, de

ahol a frakciónk van, az egy magyar oázis:

nagy termeink vannak, senki sincs elszigetelve, és nem saját kis irodákban dolgozunk. Mindig mindenki együtt van, együtt örülünk vagy búslakodunk. A szenátus tagjai a legfelsőbb emeleten kaptak irodákat, az egy felaprózottabb rendszer. A frakcióvezetőnek és két helyettesének van egy-egy asztala, ezen túl pedig

tárgyalóasztalok vannak, amelyek köré saját laptopokkal ülnek le a kollégák. Senkinek nincs saját helye, képviselőként leülünk egy-egy asztalhoz, beszélünk, tárgyalunk, majd megyünk tovább.

A szenátorok termei viszont nagyon kicsik, egy-egy kis teremben két szenátor kolléga tevékenykedik, és saját asztalaik vannak. Nekik is van egy kisebb tárgyalótermük, de az elég, hiszen kevesebben vannak” – mondta Korodi, aki szerint ezen túl a szenátorok és képviselők között sincs sok különbség, talán annyi, hogy előbbiek kevesebben vannak. És idősebbek.

Tánczos Barna szenátor •  Fotó: RMDSZ Galéria

Tánczos Barna szenátor

Fotó: RMDSZ

Heti és napi program

A választott tisztségviselők eredményességét nehezen lehet úgy vizsgálni, ha csak a parlamentben eltöltött órák szerint elemzik azt, hiszen a pár órás plénumi munkák több hetes szakmai előkészítések eredményei – kezdte a tulajdonképpeni munka részleteinek bemutatását Tánczos. Mint mondta, a parlamenti munka heti programban működik, Romániában minden héten van plénumi és szakbizottsági ülés is, előbbit például más országokban csupán csak két-három hetente tartanak.

A szenátorok, képviselők heti elméleti programja úgy áll össze, hogy hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön plénumi, illetve szakbizottsági munkát látnak el Bukarestben, pénteken és szombaton pedig választókerületi tevékenységet folytatnak.

Amennyiben rövidebb a napirend, megtörténhet, hogy szerdán véget ér a bukaresti munka, és már csütörtökön a választókerületükbe utaznak. A napi program egy délelőtti plénumból és egy délutáni szakbizottsági ülésből áll, de a sorrend néha megfordulhat. Az állandó szakbizottságokra a képviselőházban és a szenátusban is azért van szükség, mert az elfogadásra benyújtott törvénytervezeteket téma szerint elsődlegesen egy szakmai testület előtt vitatják meg. Minden választott tisztségviselő általában egy, de a kisebb frakciók esetében – mint amilyen az RMDSZ is – két szaktestületben vesz részt.

Bukarest, Csíkszereda, külföld

Tánczos Barna a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke, emellett pedig a pénzügyi szakbizottságnak is tagja. Ez azt jelenti, hogy minden olyan mezőgazdasági vonatkozású törvénytervezet, amely a parlament elé kerül elfogadásra, először a mezőgazdasági szakbizottságban vitatják meg, ott zajlik az elsődleges, részletes szakmai vita. Ez akár három-négy ülésig is eltarthat, vagy nagyobb horderejű témáknál – mint például az erdészeti kerettörvény – heteken keresztül is folyik a szakbizottsági vita.

Cikkelyenként átvizsgálják a törvénytervezet minden egyes mondatát.

Korodi Attila a külpolitikai szakbizottság tagja, emellett pedig az Európai Tanács parlamenti közgyűlésében a politikai tanács alelnöke, ezért számára havonta egyszer egy strasbourgi vagy párizsi út is a program részét képezi. „Számomra a statisztika körülbelül úgy néz ki, hogy havonta van három normálisabbnak mondható hét, aminek felét Bukarestben, a másik felét pedig itthon töltöm, a negyedik héten pedig alig vagyok Csíkszeredában. Jelenleg frakcióvezető is vagyok, az a dolgom, hogy a képviselőházi frakciót koordináljam, tereljem, tárgyaljunk, és megszervezzük az életét” – magyarázta Korodi.

Egy törvénytervezet útja

A parlamentnek két háza van: a képviselőház és a szenátus. Minden törvény esetében ismert az alkotmány előírásai szerint, hogy a kettő közül melyik a döntő ház. A mezőgazdasági témákban például a képviselőház a döntő ház. „Ez azt jelenti, hogy egy ilyen témájú törvénytervezetet elsődlegesen a szenátusban iktatnak, ott lezajlik egy szakbizottsági és egy plénumi vita. Ez után átkerül elfogadásra a képviselőházhoz, ahol megismétlődik a folyamat, azaz ott is sor kerül egy szakbizottsági és egy plénumi vitára. Ezt követően a döntő ház plénumi szavazása és az államelnöki láttamozás után beszélhetünk törvényről. Az államelnök visszaküldheti egy újabb vitára a parlamentbe a tervezetet, de utóbbi nem köteles figyelembe venni a véleményét. A második vita után az államelnöknek azonban már kötelessége aláírni kihirdetésre a törvényt a Hivatalos Közlönyhöz, hiszen Romániában mint demokratikus jogállamban, a törvényhozó testület a parlament” – hangsúlyozta Tánczos. Hozzátette,

a parlamentben nem érvényesülnek az egyéni akciók: íratlan szabály az, hogy a frakciók (pártok) támogatása nélkül nincs siker.

„Bármennyire szenzációs teljesítménye is lehet egy képviselőnek vagy szenátornak, ha az illető frakció, amelynek tagja, nem támogatja, és ha azt a frakciót még legalább egy másik frakció nem támogatja ahhoz, hogy meglegyen a fele plusz egy arány a döntés meghozatalához. Mi RDMSZ-esként a törvénytervezeteinket először megvitatjuk a frakcióban, megpróbáljuk integrálni a kollégák véleményét egy szövegbe, és többen írjuk alá a kezdeményezést. Utána a frakció megpróbálja kilobbizni azt a támogatottságot, amely az elfogadtatásához szükséges” – sorolta a szenátor.

Kompromisszumra van szükség

A plénumba általában megérkezik egy húsz-harmincas lista törvénytervezetekkel. Amikor a plénumba kerül egy tervezet, már lezajlott róla a szakmai vita, a bizottságban minden párt elmondta a szakmai véleményét, ezáltal pedig minden cikkely mellett fel van tüntetve egy elfogadásra vagy visszautasításra vonatkozó javaslat. Egészében a törvénytervezetre is van egy elfogadásra vagy visszautasításra vonatkozó javaslata a szakbizottságnak. A plénumon bemutatják ezt a jelentést, és kikérik a kormány véleményét. Ez után kezdődik a plénumi vita, ahol a pártok képviselői elmondják a véleményüket. „Itt

a témától, a politikai hangulattól vagy éppen az időjárástól függően kirobbanhat egy nagyon erős vita, vagy simán átmehet a törvénytervezet,

ha minden párt támogatja. Ez után következik a szavazás. Ez szavazókártyával működik, a plénum előtti mindenki kiveszi a névre szóló kártyáját, és belehelyezi a szavazógépbe. Négy gomb van, az első a jelenlétre vonatkozik, a másik három pedig az igen, a tartózkodás és a nem. Olyan éles plénumi viták is vannak, amelyeken csúnyán összeveszünk, de a legtöbb esetben az ülés végén ezek egy mosolygós kézfogással érnek véget.

Ritka az a parlamenti vita, ahol gyűlölet vagy harag merül fel, kivéve azokat az eseteket, amikor tényleg túllépik a határokat, és ez általában a román–magyar viszony esetében történik meg.

Nagyon sok kompromisszum szükséges egy-egy törvénytervezet elfogadtatásához. Vannak olyan tervezetek, amelyeket szívünk szerint soha nem szavaznánk meg, de az adok-kapok elv alapján ahhoz, hogy a mi javaslatainkból – amelyet mások nem szavaznának meg soha szívük szerint – ők megszavazzanak néhányat, ahhoz sokszor be kell vállaljunk mi is olyan dolgokat, amelyekhez se gyomrunk, se kedvünk nincs. Persze van egy határ, amit nem lehet túllépni még akkor sem, ha veszélybe kerül egy-egy törvénytervezetünk.”

Idézet
Az biztos, hogy a hétköznapi székely embernek naponta legalább háromszor kinyílna a bicska a zsebében, mert nehéz ezt a munkát gyomorral bírni

– részletezte a szenátor.

Noha most nyári szünet van, pihenés nincs, hiszen csütörtöktől kezdődik az RMDSZ-es edzőtábor, amely tulajdonképpen egy felkészülés a következő parlamenti időszakra – zárta Tánczos Barna.

RMDSZ-es szenátorok és képviselők

A parlamentben jelenleg 330 képviselő és 136 szenátor dolgozik, ebből az RMDSZ képviselőházi és szenátori jelöltlistáiról összesen harminc törvényhozó szerzett mandátumot tavaly a decemberi parlamenti választásokon. Hargita megyében az RMDSZ négy képviselői és egy szenátori mandátumot nyert, a visszaosztás során pedig még egy-egy képviselői és szenátori mandátumhoz jutott, így Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás és Sebestyén Csaba István nyerte el az öt képviselői mandátumot, a két Hargita megyei szenátor pedig Verestóy Attila és Tánczos Barna lett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 01., szerda

Íme a klímaváltozás egyik jele: Háromszéken négy egymást követő napon vörös kód

Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.

Íme a klímaváltozás egyik jele: Háromszéken négy egymást követő napon vörös kód
Hirdetés
2026. június 30., kedd

Medvét láttak Szécsenyben és Csíksomlyón

Medve jelenléte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a csíkszeredaiakat kedd este.

Medvét láttak Szécsenyben és Csíksomlyón
2026. június 30., kedd

Az erdőben kikötött, a hőségben sorsára hagyott kutyát mentettek a kézdi állatvédők

Súlyos kutyabántalmazási ügyről tájékoztatta a nyilvánosságot közösségi oldalán Forró Béla, a kézdivásárhelyi Benji Állatvédő Egyesület elnöke. Ez az eset mégis egyike a szerencsésebben végződőknek.

Az erdőben kikötött, a hőségben sorsára hagyott kutyát mentettek a kézdi állatvédők
2026. június 30., kedd

Megvannak az első eredmények, így vizsgáztak a nyolcadikosok

A nyolcadikosok 79 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot az országos képességfelmérő vizsgákon – tájékoztatott kedden az oktatási minisztérium.

Megvannak az első eredmények, így vizsgáztak a nyolcadikosok
Hirdetés
2026. június 30., kedd

Kezdeményezi az AUR Nicușor Dan felfüggesztését

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden felszólította az államfőt, hogy ezen a héten bízzon meg valakit kormányalakítással, és bejelentette, hogy kezdeményezi Nicușor Dan felfüggesztését.

Kezdeményezi az AUR Nicușor Dan felfüggesztését
2026. június 30., kedd

Vörös viharriasztást adtak ki Maros és Hargita megye több településére, RO-Alert üzeneteket is kiküldtek

Újabb vörös jelzésű időjárási riasztást adtak ki kedden délután Maros és Hargita megye több településére. A heves viharok, a nagyméretű jégeső és a felhőszakadások veszélye miatt a hatóságok mindkét megyében RO-Alert riasztást is küldtek.

Vörös viharriasztást adtak ki Maros és Hargita megye több településére, RO-Alert üzeneteket is kiküldtek
2026. június 30., kedd

Nicușor Dan: el kellene kerülni az előre hozott választások forgatókönyvét

Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy fennáll az előre hozott választások lehetősége, de szerinte ezt a forgatókönyvet el kellene kerülni, mert nem hozna jelentős változást a politikai erőviszonyokban, és fenntartaná a jelenlegi patthelyzetet.

Nicușor Dan: el kellene kerülni az előre hozott választások forgatókönyvét
Hirdetés
2026. június 30., kedd

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Hatalmas erővel csapott le a szélvihar a Gyergyószárhegy határában álló kapolnára kedden délután. A vihar teljesen megrongálta a szabadtéri létesítményt.

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát
2026. június 30., kedd

Kidőlt fák és villámáradások – lecsapott a vihar Maros és Hargita megyére

Narancssárga jelzésű viharriasztás volt érvényben kedden délután Maros megyében, ahol az erős szél, a felhőszakadás több helyen is komoly fennakadásokat okozott.

Kidőlt fák és villámáradások – lecsapott a vihar Maros és Hargita megyére
2026. június 30., kedd

Beszoktatná a fiatalokat a nézőtérre a Figura Stúdió Színház

Közönségének alig 9 százaléka középiskolás korú – ezért alapvető cél lesz a jövőben, hogy nyisson a fiatalok felé a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.

Beszoktatná a fiatalokat a nézőtérre a Figura Stúdió Színház
Hirdetés