Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:49

Adrenalinfűtött helyzetben találtuk magunkat

16:29

Különleges programokkal készül a Figura a Színház Világnapjára

16:26

Kovács István vb-pótselejtezőt vezet, kijelölték a bírót a románok meccsére is

16:19

Több száz pornográf felvételt gyűjtött és évekig zsarolta áldozatát

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Több mint száz cölöpre építették a csíkszeredai Angyalkert napközit

A saját egészségük iránti felelősségre biztatják a hátrányos helyzetben élőket

Fotó: Tuchiluș Alex

A hátrányos helyzetűeket közelebb vinni a rendszerhez, egyúttal az egészséghez – ezt a célt tűzte maga elé a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további négy partnere négy országból. Szerdán az eddigi eredményeket értékelték ki Mikóújfaluban.

Bodor Tünde

2025. szeptember 10., 20:542025. szeptember 10., 20:54

2025. szeptember 11., 08:532025. szeptember 11., 08:53

Öt országból gyűltek össze a napokban a Máltai Szeretetszolgálat mikóújfalusi táborában a Show up 4 Health nevű projekt partnerei, hogy az uniós pályázat hároméves futamidejének felénél megbeszéljék a tapasztalatokat, kihívásokat. A projekt kezdeményezője a Magyar Máltai Szereteszolgálat, amely Jelenlét programját szerette volna kiterjeszteni, így az anyaországi segélyszervezet bevonta az új projektbe az erdélyi Máltai Szeretetszolgálatot, továbbá szlovén, bolgár és ukrán szervezetek is társultak, bár

az utóbbiak nem a hátrányos helyzetűekre, hanem a háborús helyzetben az ún. belső menekültekre koncentráltak.

A Semmelweiss Egyetem társult partnerként biztosítja a munka tudományos hátterét, a szükséges módszertant, a kiértékelést.

Imreh Dalma szociális munkás: az 50-65 év közötti hajléktalanok, az egyedülálló, magukat ellátni képtelen idősek hazaküldése a kórházból mindig sok fejtörést okoz

Fotó: Tuchiluș Alex

Az egymillió euró összfinanszírozású, 80 százalékban uniós, 20 százalék ban a projektpartnerek által finanszírozott tevékenység – a szükséges tanulmányok elkészítésen túl – arra összpontosított, hogy

a hátrányos helyzetűek, elsősorban a romák közösségeiben az egészségügyi és szociális beavatkozások által kiépítsék a bizalmat a rendszer iránt és rábírják az embereket arra, törődjenek az egészségükkel.

Ádám Szilviától, a projekt szakmai vezetőjétől megtudtuk, a romák között ma is a vezető halálokok közé tartoznak a nem fertőző betegségek, a szív- és érrendszeri rendellenességek, a cukorbetegség, átlagéletkoruk – bár friss felmérés nem készült, de a régebbiek több országban is ugyanazt mutatják – legalább 10 évvel kevesebb az össznépesség átlagéletkoránál, a férfiak körében ez 55 év körül alakul.

A projektpartnerek öt országból gyűltek össze egy pótolhatatlan személyes beszélgetésre

Fotó: Tuchiluș Alex

A szerdai zárónapon tartott megbeszélésen először Szebeni Norbert asszisztens ismertette a sürgősségi ellátási rendszert, kiemelve:

ahhoz mindenkinek egyformán joga van – még az egészségügyi biztosítással nem rendelkezőknek is – amennyiben pedig kórházi kezelésre kerül sor, az első három nap szintén ingyenes számukra.

Igaz, hogy ezzel az visszás helyzet is előáll, hogy a roma közösség nagy számban veszi igénybe a sürgősségi ellátást – sokszor indokolatlanul – esetenként így gátolva a valóban rászorulók hozzáférését. A procedúrák szerint ilyenkor drága műszeres vizsgálatok sorozatát kell elvégezni. Kirívó esetként említette meg az előadó azt, hogy

az alkoholkómában helikopterrel a fővárosba szállított ember másnap felébredve azzal dicsekedett a közösségében, hogy „helikopterrel járta meg Bukarestet”.

A sürgősségi ellátás vagy elsősegély-nyújtás során olykor a segítők életet is veszélyben foroghat a roma negyedben, erre is hallottunk példát:

háromszázan is összegyűlhetnek a mentendő és mentő személyek körül, ilyen stresszes helyzetben ellehetetlenül a mentők munkája.

Ádám Szilvia, a projekt szakmai vezetője

Fotó: Tuchiluș Alex

Imreh Dalma szociális munkás arról beszélt, mennyire nehéz a kórházba kerülő hajléktalanokat, pszichés betegeket vagy magukra maradt időseket hazaküldeni, tudván azt, hogy nincs otthonuk, vagy nem lesznek képesek magukat ellátni. Az 50-65 év közöttiek – akik között sok az olyan férfi, akinek széthullott az élete – különösen nehéz feladat elé állítják a segítőket. Ilyenkor sokszor a Máltai Szeretszolgálat lép közbe hatékonyan (pl. elviszik a hajléktalanszállóra a beteget, feltéve, hogy nem ittas), vagy a Diakónia Alapítvány, de legtöbbször azoknak, akik tenni szeretnének valamit embertársukért, ilyenkor

találékonyságra van szükségük, mert a nem létező procedúrák és rehabilitációs intézmények nem segítik őket.

Albert András szemorvos, az Albert Optimun Medicals alapítója néhány kollégájával együtt több éve vesz részt a hátrányos helyzetűek szűrőprogramjaiban. Elmondta, hogy

a romákat nagyon nehéz arra motiválni, vegyenek részt az egészségügyi szűréseken.

Az Albert Optimun Medicals céggel, Albert András szemorvossal régóta együttműködik a Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Tuchiluș Alex

Szakmájából eredően Albert doktor az érintett közösségekben a látásvizsgálatokat végezte, 2021-ben például – akkor egy másik projekt keretében – 2700 előkészítős gyermeket vizsgált meg. Tapasztalatait összegezve elmondta, a romák körében elsősorban a gyermekek fokozott távollátása (amelyekben nagy pluszos dioptriás szemüvegre lenne szükség) jelent problémát, mert az beavatkozás hiányában a későbbiekben tompalátást eredményezhet, ami már nem javítható. Közösségi szinten nagy különbségek nincsenek a rendellenességeket tekintve, de családi vonalon talált halmozódást, öröklődő elváltozásokat (pl. pigmentdegenerációt, ami 40 éves kor fölött teljes vakságot eredményez).

A szemüveghordás a roma közösségekben nem divat, de azon okból kifolyólag is kevesen veszik igénybe, mert pénzbe kerül, annak ellenére, hogy elméletileg gyermekeknek a teljes ellátás ingyenes.

Fotó: Barabás Ákos

A projekt keretében a közreműködő munkatársak számára több tananyag is készült: az egészségügyi alkalmazottakat szociális szempontból is felkészíti a munkára, illetve fordítva. Végső soron oda kellene eljutni, hogy a szociális szféra és az egészségügyi rendszer együttműködjön, fogalmazta meg a Romániai Máltai Szeretetszolgálat Főtitkára, Tischler Ferenc. Remélhetően a projekt eredményeit sikerül integrálni a megfelelő szakpolitkákba.

A ShowUp4Health üzenete egyszerű: ha közelebb visszük a rendszert az emberekhez, az emberek is közelebb kerülnek a jobb egészséghez, összegezték a projektvezetők.

Háromszék Sepsiszentgyörgy