A Fűrgölő nagyobb tagjai. Az életre is felkészítik őket az oktatók a tánc által
Fotó: Fürgölő Néptánccsoport
Három különböző korosztály is táncol, tervben van ugyanakkor egy felnőttekből álló csoport létrehozása is. A néptáncnak köszönhetően barátságok köttetnek, a foglalkozás pedig segíti a faluba újonnan költözött gyerekek beilleszkedését is. Sorozatunkban ezúttal a csíkmindszenti Fürgölő néptánccsoportot mutatjuk be.
2017. december 16., 08:342017. december 16., 08:34
Tizenhárom éve alakult a csíkmindszenti Fürgölő néptánccsoport, Rusz Csilla tanítónő kezdeményezésére, aki a Mindszentről származó Szabó Júliát, a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes táncosát kérte fel, hogy oktassa a csoportot, aki aztán férjével, Szabó Lászlóval (Lacával) közösen fogott neki a feladatnak, később családostól odaköltöztek a településre.
„A kezdetekkor, amikor nevet kellett válasszunk a csoportnak, arra kértem a gyerekeket, hogy menjenek haza és kérdezzék meg a nagymamájukat, nagytatájukat, hogy mi lenne a legmegfelelőbb név egy tánccsoportnak. Hozták is a kicsi lapokat mindenféle virágnévvel rajtuk – nem tudom, hogy miért, de ezek vannak előnyben, azt viszont nem szerettem volna. De
– magyarázta Szabó Júlia.
A tizenhárom évvel ezelőtt megalakult csoport másfél éve ugyan felbomlott, a tagok egyetemre mentek továbbtanulni, vagy a jobb jövő reményében külföldre távoztak. Szerencsére azonban volt utánpótlás, mert időközben még alakultak csoportok különböző korosztályokból, így jelenleg vannak a „nagyok”, az V–VIII. osztályosok, a „középső” csoport, az I–IV. osztályosok, valamint a kicsik, az óvodások és előkészítő osztályosok.
„Több mint hatvanan vannak, és ha még hozzáadjuk azt a harminc embert, akik annak idején táncoltak, akkor elmondhatjuk, hogy a lakosság arányát nézve, a falu tíz százaléka táncolt a kezünk alatt. Ahogy egyre többet foglalkozunk ezzel, és ahogy a generációk egymást látják a színpadon, egyre könnyebb tanítani őket. Mintha azáltal is, hogy csak nézik egymást, beléjük íródik a tánc, könnyebb a lépéseket megtanítani”– mutatott rá Szabó László. Felesége hozzátette,
„Eltervezel valamit, felkészülsz valamiből, de ott a próbán derül ki, hogy működik-e vagy sem. Mert lehet, hogy unják és akkor rögtön kell váltani. Nem lehet csak úgy beesni egy próbára, muszáj felkészülni”– hangsúlyozta. Ezzel László is egyetért, mint mondta, mivel sok információ éri a gyerekeket a tévének, internetnek köszönhetően, sokkal nagyobb felkészültséget igényel az oktató részéről egy ilyen foglalkozás, mint korábban, hisz
„Mi is folyamatosan kell fejlesszük önmagunkat. Ugyanakkor nálunk még nincs intézményesített néptáncoktatói képzés, ezért nekünk sem pedagógiát, sem módszertant nem tanítottak, egymástól kell megtanuljuk, magunknak kell kialakítanunk, néha hályogkovácsszerűen. Az első öt-hat éve minden oktatónak kísérletezéssel telik el, hogy hogyan lehetne könnyebb, jobb.”
A kisebbeknek heti egy alkalommal tartanak foglalkozást, a nagyoknak kétszer, hiszen rájöttek, ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön a tánctudásuk, nem elég egy óra. „Ahogy az idő telik, ők is egyre jobban igénylik, hogy jöjjenek, társaságban legyenek. Úgy látjuk, hogy az irányításunk alatt jó közösségek alakultak. Annak a csoportnak a tagjai is, amelyik felbomlott, alig várják, hogy találkozzanak, elmenjenek együtt bulizni. Lehet, hogy egy évben kétszer sikerül ez, de ez a két alkalom mindent megér nekik, hogy találkozni tudnak. És valamilyen szinten mi hoztuk össze a népzene, néptánc által ezeket a kis közösségeket”– véli Szabó László.
Mindszentre is, ahogy a Csíkszereda közelében lévő falvak többségébe, sokan költöztek ki a városból az elmúlt tíz évben.
Mindhárom csoportban vannak olyan gyerekek, akik az utóbbi években költöztek ki. Ugyanakkor szeretnének indítani egy felnőtt, házas emberekből álló csoportot is, van érdeklődő eziránt a őslakosok és az újonnan kiköltözöttek részéről is.
Szabó László és Szabó Júlia
Fotó: Péter Beáta
A jelenlegi nagycsoport már három, egy-egy órás műsorral jelentkezett, az oktatók úgy vélik, ez már nagy teljesítmény ettől a korosztálytól. Hangsúlyozták, valamilyen szinten az életre indítják őket a tánc, a csoport tevékenysége által. „Látjuk a gyerekeket, ahogy felnőnek, egymásra hangolódnak. Élet csak két ellentétes nemű emberből jöhet létre, és a néptáncnak nagy szerepe van ebben, mert meg kell fogják egymás kezét, a lány a fiúét, a fiú a lányét, együtt kell táncoljanak, egy adott zenére egyszerre kell lépjenek, harmónia kell létrejöjjön közöttük. Régen is úgy mondták – én nagymamámtól hallottam – hogy ha a lábuk nem talált, nem ment férjhez a lány a fiúhoz, vagy az nem vette el feleségül”– magyarázta László.
„A szemünk láttára nőnek fel, látjuk az első szerelmeket, és tudjuk, hogy a néptáncfoglalkozáson ismerkedtek meg. Többször felmerült bennünk, hogy kész, tovább nem csináljuk, sokszor ebben az anyagiak is közrejátszanak. Amióta megalakultunk, a helyi közbirtokosság és az önkormányzat is támogat, de ahogy telnek az évek, még elkelne a támogatás, mert egyre nagyobb igény a viseletekre”– fűzte hozzá Júlia, ugyanis sok vidék táncait megtanították már a gyerekeknek, szeretnék, ha az autentikus néptáncot a hiteles viseletekben, hiteles népzenére tudnák előadni.
– összegzett Szabó László.
Fürgölő Néptánccsoport
Nagyok: Ambrus Kincső, Balogh Adorján, Boros Tamás, Boros Szidónia. Bíró Barbara, Demes Alfréd, Demes Alpár, György Tibor, Karacsi Brigitta, Kánya Anna, Kis Bernadett, Nagy Ákos, Nagy Henrietta, Pál Beatrix, Pop Kristina Andrea, Silló Katalin, Silló Krisztina, Vágási Edina.
Középső csoport: Balogh Tivadar, Botan Janka, Enache Denisa, György Anita, János Hunor, János Tamás, Kádár Andrea, Kánya Sarolta, Keresztes Kevin, Kristó Ákos, Léstyán Kamilla, Nagy Annabella, Nagy Annamária, Nagy Benedek, Nagy Előd, Nagy Ervin, Nagy Gergő (Józsa), Nagy Gergő, Nagy Kinga, Nagy Norbert, Nagy Tamás, Póra Péter, Silló Dávid, Silló Judit, Silló Nikolett, Silló Renáta, Vágási Andor, Vitos Szende.
Kicsi csoport: Bíró Kristóf, Bíró Zsombor, Csomortáni Bíborka, Demes Áron, Demes Márk, Incze Nagy Benedek, János Ákos, János Sarolta, Krézsek Hunor, Nagy Dalma, Nagy Lukács, Nagy Zsolt, Silló Kristóf.
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód „jó gyakorlatának modellje” – jelentette ki az elnökválasztás második fordulóba jutott két jelölt csütörtök esti tévévitáján Nicușor Dan.
Egyre gyakoribbak a forgalmi dugók Székelyudvarhelyen, amelyek az elmúlt napokban tovább fokozódtak. A kora reggeli és délutáni órákban rendre csúcsosodó forgalmi nehézségeket több, párhuzamosan zajló infrastrukturális fejlesztés okozza.
A Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet számára május az ápolók hónapja, amikor kiemelt figyelem irányul azokra, akik nap mint nap mások testi-lelki jólétéért dolgoznak. Ennek keretében rendezték meg az Ápolók konferenciáját.
Az elnökválasztás második fordulójába került két jelölt, George Simion (AUR) és Nicușor Dan (independent) csütörtök este először vitáznak a tévékamerák előtt.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog szolgálni.
Fogy a levegő a bűncselekmények elkövetői körül: a modern technológiákkal a rendőrség egyre könnyebben azonosítja őket. A Hargita megyei rendőrségen bemutattak pár kriminalisztikai módszert, amellyel például a lemosott vért is fel tudják fedni.
Jégesőbe forduló vihar vonult végig és okozott károkat Udvarhelyszék több településén, köztük Székelyudvarhelyen és Szentegyházán is. A mintegy tíz percen keresztül hulló jég megállt az utcákon, a fákban, termésben is kárt tett.
A sok lehetséges megoldás közül már csak kettő maradt. Mert így szavazott a többség.
szóljon hozzá!