A Fűrgölő nagyobb tagjai. Az életre is felkészítik őket az oktatók a tánc által
Fotó: Fürgölő Néptánccsoport
Három különböző korosztály is táncol, tervben van ugyanakkor egy felnőttekből álló csoport létrehozása is. A néptáncnak köszönhetően barátságok köttetnek, a foglalkozás pedig segíti a faluba újonnan költözött gyerekek beilleszkedését is. Sorozatunkban ezúttal a csíkmindszenti Fürgölő néptánccsoportot mutatjuk be.
2017. december 16., 08:342017. december 16., 08:34
Tizenhárom éve alakult a csíkmindszenti Fürgölő néptánccsoport, Rusz Csilla tanítónő kezdeményezésére, aki a Mindszentről származó Szabó Júliát, a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes táncosát kérte fel, hogy oktassa a csoportot, aki aztán férjével, Szabó Lászlóval (Lacával) közösen fogott neki a feladatnak, később családostól odaköltöztek a településre.
„A kezdetekkor, amikor nevet kellett válasszunk a csoportnak, arra kértem a gyerekeket, hogy menjenek haza és kérdezzék meg a nagymamájukat, nagytatájukat, hogy mi lenne a legmegfelelőbb név egy tánccsoportnak. Hozták is a kicsi lapokat mindenféle virágnévvel rajtuk – nem tudom, hogy miért, de ezek vannak előnyben, azt viszont nem szerettem volna. De
– magyarázta Szabó Júlia.
A tizenhárom évvel ezelőtt megalakult csoport másfél éve ugyan felbomlott, a tagok egyetemre mentek továbbtanulni, vagy a jobb jövő reményében külföldre távoztak. Szerencsére azonban volt utánpótlás, mert időközben még alakultak csoportok különböző korosztályokból, így jelenleg vannak a „nagyok”, az V–VIII. osztályosok, a „középső” csoport, az I–IV. osztályosok, valamint a kicsik, az óvodások és előkészítő osztályosok.
„Több mint hatvanan vannak, és ha még hozzáadjuk azt a harminc embert, akik annak idején táncoltak, akkor elmondhatjuk, hogy a lakosság arányát nézve, a falu tíz százaléka táncolt a kezünk alatt. Ahogy egyre többet foglalkozunk ezzel, és ahogy a generációk egymást látják a színpadon, egyre könnyebb tanítani őket. Mintha azáltal is, hogy csak nézik egymást, beléjük íródik a tánc, könnyebb a lépéseket megtanítani”– mutatott rá Szabó László. Felesége hozzátette,
„Eltervezel valamit, felkészülsz valamiből, de ott a próbán derül ki, hogy működik-e vagy sem. Mert lehet, hogy unják és akkor rögtön kell váltani. Nem lehet csak úgy beesni egy próbára, muszáj felkészülni”– hangsúlyozta. Ezzel László is egyetért, mint mondta, mivel sok információ éri a gyerekeket a tévének, internetnek köszönhetően, sokkal nagyobb felkészültséget igényel az oktató részéről egy ilyen foglalkozás, mint korábban, hisz
„Mi is folyamatosan kell fejlesszük önmagunkat. Ugyanakkor nálunk még nincs intézményesített néptáncoktatói képzés, ezért nekünk sem pedagógiát, sem módszertant nem tanítottak, egymástól kell megtanuljuk, magunknak kell kialakítanunk, néha hályogkovácsszerűen. Az első öt-hat éve minden oktatónak kísérletezéssel telik el, hogy hogyan lehetne könnyebb, jobb.”
A kisebbeknek heti egy alkalommal tartanak foglalkozást, a nagyoknak kétszer, hiszen rájöttek, ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön a tánctudásuk, nem elég egy óra. „Ahogy az idő telik, ők is egyre jobban igénylik, hogy jöjjenek, társaságban legyenek. Úgy látjuk, hogy az irányításunk alatt jó közösségek alakultak. Annak a csoportnak a tagjai is, amelyik felbomlott, alig várják, hogy találkozzanak, elmenjenek együtt bulizni. Lehet, hogy egy évben kétszer sikerül ez, de ez a két alkalom mindent megér nekik, hogy találkozni tudnak. És valamilyen szinten mi hoztuk össze a népzene, néptánc által ezeket a kis közösségeket”– véli Szabó László.
Mindszentre is, ahogy a Csíkszereda közelében lévő falvak többségébe, sokan költöztek ki a városból az elmúlt tíz évben.
Mindhárom csoportban vannak olyan gyerekek, akik az utóbbi években költöztek ki. Ugyanakkor szeretnének indítani egy felnőtt, házas emberekből álló csoportot is, van érdeklődő eziránt a őslakosok és az újonnan kiköltözöttek részéről is.
Szabó László és Szabó Júlia
Fotó: Péter Beáta
A jelenlegi nagycsoport már három, egy-egy órás műsorral jelentkezett, az oktatók úgy vélik, ez már nagy teljesítmény ettől a korosztálytól. Hangsúlyozták, valamilyen szinten az életre indítják őket a tánc, a csoport tevékenysége által. „Látjuk a gyerekeket, ahogy felnőnek, egymásra hangolódnak. Élet csak két ellentétes nemű emberből jöhet létre, és a néptáncnak nagy szerepe van ebben, mert meg kell fogják egymás kezét, a lány a fiúét, a fiú a lányét, együtt kell táncoljanak, egy adott zenére egyszerre kell lépjenek, harmónia kell létrejöjjön közöttük. Régen is úgy mondták – én nagymamámtól hallottam – hogy ha a lábuk nem talált, nem ment férjhez a lány a fiúhoz, vagy az nem vette el feleségül”– magyarázta László.
„A szemünk láttára nőnek fel, látjuk az első szerelmeket, és tudjuk, hogy a néptáncfoglalkozáson ismerkedtek meg. Többször felmerült bennünk, hogy kész, tovább nem csináljuk, sokszor ebben az anyagiak is közrejátszanak. Amióta megalakultunk, a helyi közbirtokosság és az önkormányzat is támogat, de ahogy telnek az évek, még elkelne a támogatás, mert egyre nagyobb igény a viseletekre”– fűzte hozzá Júlia, ugyanis sok vidék táncait megtanították már a gyerekeknek, szeretnék, ha az autentikus néptáncot a hiteles viseletekben, hiteles népzenére tudnák előadni.
– összegzett Szabó László.
Fürgölő Néptánccsoport
Nagyok: Ambrus Kincső, Balogh Adorján, Boros Tamás, Boros Szidónia. Bíró Barbara, Demes Alfréd, Demes Alpár, György Tibor, Karacsi Brigitta, Kánya Anna, Kis Bernadett, Nagy Ákos, Nagy Henrietta, Pál Beatrix, Pop Kristina Andrea, Silló Katalin, Silló Krisztina, Vágási Edina.
Középső csoport: Balogh Tivadar, Botan Janka, Enache Denisa, György Anita, János Hunor, János Tamás, Kádár Andrea, Kánya Sarolta, Keresztes Kevin, Kristó Ákos, Léstyán Kamilla, Nagy Annabella, Nagy Annamária, Nagy Benedek, Nagy Előd, Nagy Ervin, Nagy Gergő (Józsa), Nagy Gergő, Nagy Kinga, Nagy Norbert, Nagy Tamás, Póra Péter, Silló Dávid, Silló Judit, Silló Nikolett, Silló Renáta, Vágási Andor, Vitos Szende.
Kicsi csoport: Bíró Kristóf, Bíró Zsombor, Csomortáni Bíborka, Demes Áron, Demes Márk, Incze Nagy Benedek, János Ákos, János Sarolta, Krézsek Hunor, Nagy Dalma, Nagy Lukács, Nagy Zsolt, Silló Kristóf.
Orvosi felszereléseket adományozott pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek.
Útjára indult a 100 Lélek 100 Cipő elnevezésű adománygyűjtő akció Marosvásárhelyen, idén is a nehéz helyzetben élő gyerekeknek vásárolnak lábbelit.
Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alpolgármesterének a helyi önkormányzat képviselői pénteken. A döntés egyhangúlag született meg.
Tizennégy személyt kísértek be a rendőrségre, miután pénteken általános razziát tartottak a Maros megyei Makfalván.
Az FK Csíkszeredához látogatott Szijjártó Péter miniszter pénteken; a zárt körű találkozón betekintett a romániai női labdarúgó élvonalban szereplő együttes edzésére is.
Az amerikai, de a romániai választások is napirendre kerültek pénteken azon a csíkszeredai eseményen, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélgetőtársa.
Előzetes letartóztatásba került pénteken egy 17 éves kézdivásárhelyi fiatal, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkéselt egy 33 éves férfit.
Porig égett egy lakókocsi, amelyet tulajdonosa szándékosan gyújtott fel a Maros megyei Jedden – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A férfi előzetes letartóztatásba került.
Gyűjtőakciót szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt, hogy szebbé tehessék a rászoruló családok ünnepi időszakát. Adományként élelmiszert és édességet lehet a gyűjtőpontokhoz vinni.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
szóljon hozzá!