Oktatásról tudományos alapossággal – megjelent a 4. Gyergyói Szemle

Nagy József és az általa szerkesztett 4. Gyergyói Szemle

A Gyergyói Szemle tudományos ismeretterjesztő tanulmánykötet negyedik száma jelent meg ezen a héten. Az évente megjelenő kiadvány 2019-ben a gyergyói térség oktatását veszi górcső alá.

Gergely Imre

2019. február 20., 19:002019. február 20., 19:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A 2014-ben létrejött Gyergyói Szemle Egyesület tanulmánykötetét Gyergyóról írják itt élő, vagy innen elszármazott kutatók. Amint Nagy József, a kiadvány szerkesztője közölte, eddig 150 olyan elismert szakembert értek al, akik komoly tekintélynek örvendenek valamely tudományterületen. Van, akire alapozni tehát, amikor egy-egy szakterülethez kapcsolódó kiadványt készülnek összeállítani.

Egy olyan tőkeszegény vidéken, amilyen Székelyföld, az oktatás a legbiztosabb befektetés, az erre fordított beruházás mindig megtérül. Székelyföldön is az oktatás fejlesztése jelenti a jövőt – a most megjelenő friss kiadványunkkal erre szeretnénk ráirányítani a figyelmet

– fogalmaz Nagy József.

A 222 oldalon megjelenő Gyergyói Szemle felvezetését Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Márton János oktatáskutató közös tanulmánya alkotja, amely a gyergyószéki városi és falusi iskolákban a 8. osztályt végzett tanulók vizsgaeredményeit veszi górcső alá, és von le belőlük következtetéseket.

A jelenkor oktatásának kihívásait taglaló tanulmányok után András Szabolcs ismerteti az 1940 és 1944 között Gyergyószentmiklóson működött tantóképző történetét. Köllő Zsófia a romániai magyar könyvkiadás helyzetéről számol be, míg Bajna György tollából a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő önképzőköri törekvésekről olvashatunk.

A művészeti oktatás Balázs József festőművész portréján keresztül elevenedik meg Baricz Tamás Imola írása révén. Rab Árpád, a Corvinus Egyetem oktatója már a jövőbe tekint, amikor a digitális oktatás lehetőségeiről értekezik.

Végül megfontolandók Magyari Ildikó megállapításai, aki felveti: mit tanulhatunk külföldtől, hogy versenyképesebbé tegyük Székelyföldet? A szerzőről érdemes tudni, hogy Gyergyóalfaluból indulva vált az Amerikai Egyesült Államokban elismert közgazdásszá, akinek egy, az amerikai gazdaság működéséről írt, nemrégen megjelent tanulmányát számos neves szaklap leközölte. Az amerikai és nemzetközi gazdasági folyamatok szakértőjeként vetíti rá megállapításait a székelyföldi viszonyokra.

Főként a pedagógusokat várják a bemutatókörút állomásain

A Gyergyói Szemle szerkesztői – illetve többen a tanulmányok szerzői közül – bemutatókörútra indulnak, Gyergyószék településein népszerűsítve a kiadványt és az abban foglaltakat. Pénteken 16 órától a gyergyóditrói könyvtárba, február 28-án 18 órakor a gyergyószentmiklósi könyvtárba, március 4-én pedig a gyergyószárhegyi művelődési házba várják az érdeklődőket. Nagy József hangsúlyozza, mindenkit szívesen látnak, de elsősorban az tanügyben dolgozók (óvónők, tanítók, tanárok) számára szól a meghívás. A további bemutatók időpontjait később egyeztetik.