
Kéthetes óhindi nyári szakmai műhely zajlik a csíkszeredai Sapientia Egyetemen. Az esemény érdekessége, hogy ez az első alkalom, amikor a világ különböző pontjairól ilyen hosszú időn keresztül tanulmányozzák a ma már kihalt nyelven megírt szövegeket.
2011. augusztus 21., 14:132011. augusztus 21., 14:13
2011. augusztus 21., 16:422011. augusztus 21., 16:42
Óhindi nyelvkutatók a világ különböző pontjairól. Érthetetlen beszéd a Sapientia falai között
„Csodálatos az, amit itt tapasztalok: önöknél az emberek még udvariasak. Nálunk Németországban ez már nem érzékelhető annyira” – vont párhuzamot az óhindi nyári műhely egyik meghívottja, prof. Monika Horstmann, a világhírű Heidelbergi Egyetem tanára.
A maga nemében igazi unikum
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karán belül működő Körösi Csoma Sándor Keletkutató Központ által szervezett – augusztus 15–27. között zajló – szakmai műhelynek attól van nemzetközi jelentősége, hogy ez az első olyan esemény a világon, ahol a már egyetlen közösség által sem beszélt óhindi nyelvet és az azon íródott régi szövegeket ilyen nagynevű tudósok próbálják értelmezni.
„Olyan régi indiai szövegeket olvasunk és értelmezünk, amelyek régi hindi nyelven íródtak. Ezekkel manapság már csak tudósok foglalkoznak” – nyilatkozta dr. Bangha Imre rendezvényszervező, az Oxfordi Egyetem tanára.
Az eseményen Indiából, Üzbegisztánból, Lengyel-, Cseh-, Olasz- és Németországból, Svájcból, Belgiumból, Angliából, az Egyesült Államokból és Bukarestből érkeztek kutatók, egyetemi tanárok, illetve doktori hallgatók. „A találkozás legfontosabb hozadéka, hogy az óhindi nyelvet kutatók személyesen is megismerhetik egymást, továbbá kialakul egy olyan szakmai kör, amely kapcsolatban marad egymással” – emeli ki az esemény fontosságát Bangha Imre.
Benyomások, élmények, hatások
Prof. Azad Shamatov Üzbegisztánból, a Taskenti Egyetemről érkezett. „Romániáról csak annyit tudtam, hogy rendkívül sokrétű az irodalma. Hallottam még Sinaiáról, ahol most át is utaztam. Őszintén mondom, bejártam a világot, de ilyen szintű szervezéssel, mint amilyen a csíkszeredai szakmai műhelyen van, még nem találkoztam” – ismeri el a Székelyhon.ro-nak az üzbég vendég, aki a saját és a magyar nyelv közötti hasonlóságot bizonyítandó, rögtön elárulja, a sárga és a bicska szavaknak üzbégül is úgy mondják, mint magyarul.
Dr. Swapna Sharma az amerikai Yale Egyetem tanáraként van jelen Csíkszeredában. „Vegyes érzések töltöttek el, amikor megtudtam, hogy Romániában egy ilyen szintű szakmai összejövetelt szerveznek. Egyrészt örültem a lehetőségnek, másrészt viszont tartottam az utazástól. Sosem jártam a világ ezen részén, de így utólag azt mondhatom, megérte” – jegyezte meg az egyik leghíresebb amerikai felsőoktatási intézmény oktatója.
Találkozás egy medvével
A szakmai műhely németországi meghívottja, Monika Horstmann a látogatás egy érdekes megközelítéséről beszélt portálunknak. „Lenyűgöző számomra, hogy egy kisebbség, jelen esetben a romániai magyar, mennyire meg tudja határozni ezt a térséget. Mivel német vagyok, különös hangsúlyt fektetek a még meglévő romániai német közösségre, az ő helyzetükre. Tanítványaim között sokan vannak, akik erdélyi szászok leszármazottai. Visszatérve az erdélyi és a tágabb értelembe vett magyarságra, higgyék el, az önök nemzetének nagyon nagy a hozzájárulása például a zenetörténethez, főleg, ha mindezt a magyarság számarányához viszonyítjuk” – vélekedett Monika Horstmann.
A Heidelbergi Egyetemről érkező professzor – akit elmondása szerint lenyűgözött Székelyföld földrajzi szépsége – biztatóként elmondta, ebben a kisvárosban annyira magas szinten szervezték meg a nyári műhelyt, hogy „egy ilyen szintű meghívásra bárhová elmennék a világon. Kivétel a Déli Sark, mert ott hideg van” – tette hozzá mosolyogva. Monika Horstmann a minap a Szent Anna-tavat felkeresve egy medvével találkozott, „de a pár méterre lévő medve nem fordított különösebb figyelmet rám.”
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!