
Kéthetes óhindi nyári szakmai műhely zajlik a csíkszeredai Sapientia Egyetemen. Az esemény érdekessége, hogy ez az első alkalom, amikor a világ különböző pontjairól ilyen hosszú időn keresztül tanulmányozzák a ma már kihalt nyelven megírt szövegeket.
2011. augusztus 21., 14:132011. augusztus 21., 14:13
2011. augusztus 21., 16:422011. augusztus 21., 16:42
Óhindi nyelvkutatók a világ különböző pontjairól. Érthetetlen beszéd a Sapientia falai között
„Csodálatos az, amit itt tapasztalok: önöknél az emberek még udvariasak. Nálunk Németországban ez már nem érzékelhető annyira” – vont párhuzamot az óhindi nyári műhely egyik meghívottja, prof. Monika Horstmann, a világhírű Heidelbergi Egyetem tanára.
A maga nemében igazi unikum
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karán belül működő Körösi Csoma Sándor Keletkutató Központ által szervezett – augusztus 15–27. között zajló – szakmai műhelynek attól van nemzetközi jelentősége, hogy ez az első olyan esemény a világon, ahol a már egyetlen közösség által sem beszélt óhindi nyelvet és az azon íródott régi szövegeket ilyen nagynevű tudósok próbálják értelmezni.
„Olyan régi indiai szövegeket olvasunk és értelmezünk, amelyek régi hindi nyelven íródtak. Ezekkel manapság már csak tudósok foglalkoznak” – nyilatkozta dr. Bangha Imre rendezvényszervező, az Oxfordi Egyetem tanára.
Az eseményen Indiából, Üzbegisztánból, Lengyel-, Cseh-, Olasz- és Németországból, Svájcból, Belgiumból, Angliából, az Egyesült Államokból és Bukarestből érkeztek kutatók, egyetemi tanárok, illetve doktori hallgatók. „A találkozás legfontosabb hozadéka, hogy az óhindi nyelvet kutatók személyesen is megismerhetik egymást, továbbá kialakul egy olyan szakmai kör, amely kapcsolatban marad egymással” – emeli ki az esemény fontosságát Bangha Imre.
Benyomások, élmények, hatások
Prof. Azad Shamatov Üzbegisztánból, a Taskenti Egyetemről érkezett. „Romániáról csak annyit tudtam, hogy rendkívül sokrétű az irodalma. Hallottam még Sinaiáról, ahol most át is utaztam. Őszintén mondom, bejártam a világot, de ilyen szintű szervezéssel, mint amilyen a csíkszeredai szakmai műhelyen van, még nem találkoztam” – ismeri el a Székelyhon.ro-nak az üzbég vendég, aki a saját és a magyar nyelv közötti hasonlóságot bizonyítandó, rögtön elárulja, a sárga és a bicska szavaknak üzbégül is úgy mondják, mint magyarul.
Dr. Swapna Sharma az amerikai Yale Egyetem tanáraként van jelen Csíkszeredában. „Vegyes érzések töltöttek el, amikor megtudtam, hogy Romániában egy ilyen szintű szakmai összejövetelt szerveznek. Egyrészt örültem a lehetőségnek, másrészt viszont tartottam az utazástól. Sosem jártam a világ ezen részén, de így utólag azt mondhatom, megérte” – jegyezte meg az egyik leghíresebb amerikai felsőoktatási intézmény oktatója.
Találkozás egy medvével
A szakmai műhely németországi meghívottja, Monika Horstmann a látogatás egy érdekes megközelítéséről beszélt portálunknak. „Lenyűgöző számomra, hogy egy kisebbség, jelen esetben a romániai magyar, mennyire meg tudja határozni ezt a térséget. Mivel német vagyok, különös hangsúlyt fektetek a még meglévő romániai német közösségre, az ő helyzetükre. Tanítványaim között sokan vannak, akik erdélyi szászok leszármazottai. Visszatérve az erdélyi és a tágabb értelembe vett magyarságra, higgyék el, az önök nemzetének nagyon nagy a hozzájárulása például a zenetörténethez, főleg, ha mindezt a magyarság számarányához viszonyítjuk” – vélekedett Monika Horstmann.
A Heidelbergi Egyetemről érkező professzor – akit elmondása szerint lenyűgözött Székelyföld földrajzi szépsége – biztatóként elmondta, ebben a kisvárosban annyira magas szinten szervezték meg a nyári műhelyt, hogy „egy ilyen szintű meghívásra bárhová elmennék a világon. Kivétel a Déli Sark, mert ott hideg van” – tette hozzá mosolyogva. Monika Horstmann a minap a Szent Anna-tavat felkeresve egy medvével találkozott, „de a pár méterre lévő medve nem fordított különösebb figyelmet rám.”
Idén is elindul a Boldogasszony zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Tavaly sem sikerült befejezni a csíkcsicsói közösségi szolgáltató központ építését, és ebben az évben sem látszik még, hogy mennyi előrelépés történhet. Bankhitelt nem tudott erre fordítani az önkormányzat, a saját költségvetésből pedig kevés jut.
Vizsgálatra érkezett a csíkszeredai kórházba az a hölgy, aki kedd reggel rosszul lett az intézmény parkolójának bejáratánál, majd a helyszínen életét vesztette. Az eset során az autója irányíthatatlanná vált, több jármű is megrongálódott.
A csíksomlyói Márkos András képzőművésznek állított emléket a Csíki Székely Múzeum, az emlékkiállítás katalógusát csütörtökön mutatják be a Mikó-várban.
Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.
Táncelőadás, ünnepi hangverseny és filmvetítés is szerepel a csíkszeredai Magyar Kultúra Napja programsorozatában január 22. és 24. között.
Látványos és ritka természeti jelenséget figyelhettünk meg hétfő éjszaka az ország több pontján, köztük a Madarasi Hargitán is: az erős geomágneses vihar következtében az északi fény Székelyföldről is láthatóvá vált.
Tetemes összeget kell hozzárendelnie a megnyert pályázati forrásokhoz Csíkszereda önkormányzatának, hogy felújíthassa a Nagy István festő sétány teljes lakóövezetét. Hétfőn rendkívüli tanácsülésen módosították a munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát.
Közel harminc évnyi tevékenység után megszűnik a tapolcai részen kutyamenhelyet is üzemeltető csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány – jelentette be Facebook-oldalán maga a szervezet. Az okról egyelőre nem közöltek konkrétumot.
Változások előtt áll a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Eco-Csík Kft., amely jelenleg a városban és az alcsíki településeken a hulladék összegyűjtését és szállítását végzi, de ezt nemsokára be kell fejeznie.
szóljon hozzá!