Immár 34 éve, hogy nyíltan lehet megemlékezést tartani a nyergestetői emlékműnél, ahol egy órára leállítják a Kozmás és a Kászonok közötti forgalmat, a rendőrség pedig segíti a szervezőket.

Az idei nyergestetői ünnepségen a legnagyobb tapsot a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes alkalomhoz illő táncmomentumai kapták.

A székely zászló felvonásával, a székely himnusz eléneklésével kezdődött ünnepség, első szónoka Szántó László, a házigazda Csíkkozmás polgármestere volt, aki bevezetőjében egy vallomást tett.

Tánczos Barna szenátor ünnepi beszédét a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ diákjainak március 15-éről megfogalmazott gondolataival kezdte.

„Ez egy demokratikus, választási győzelem lesz, ahol ismét minden olyan intézményben ott leszünk, ahol rólunk döntenek, és azért leszünk ott, hogy rólunk, nélkülünk ne tudjon soha senki dönteni” – zárta gondolatait Tánczos.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében emlékeztetett a székelyek szabadságharcaira, kihangsúlyozva, hogy

„A pesti kávéházakban szervezkedő márciusi ifjúság és a szántó-vető, erdőt megművelő, katonáskodó székely emberek kevés közös élményben osztozhattak, azt gondolnánk, hogy politikailag távol álltak egymástól.

Veress Sándor Levente, Kászonújfalu plébánosa szerint a magyar történelmünket általában komor jelzőkkel illetjük, sötét színekkel ábrázoljuk.

„Kétségtelen, hogy sok véres harc, keserves bukás, szörnyű tragédia, felmérhetetlen veszteség íratott lapjaira. Nem volt diadalmenet a történelmünk, voltak nálunk sokkal szerencsésebb nemzetek, némelyek azonban még nagyobb viszontagságokat is megéltek. Ünnepnapjaink többnyire népünknek sikertelen, megtorlásba torkoló szabadságtörekvéseire emlékeztetnek. Ez nem csak a kesergés, a pesszimizmusnak az alapja, ürügye lehet, hanem a mindig újraéledő reménység, a töretlené hité (…)

A péntek délutáni nyergestetői ünnepség egyházi áldással és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.