Nőnek a károk, élnek a medvék

A környezetőrség Kovászna megyei igazgatója elmondta: úgy tudja, eddig tizenöt medve kilövésére állítottak össze iratcsomót a Kovászna megyei vadásztársaságok, ugyanakkor megerősítette, hogy

Ennél azonban jóval több medve kilövését kérték Hargita megyében: a vadásztársaságok közel ötven veszélyes medve kilövésére nyújtottak be kérést, ám engedélyt még egyetlen esetben sem kaptak – vázolta lapunk érdeklődésére Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Mint mondta, minden vadászegyesület részletesen megindokolta a kérést, ezt az ügynökség szakvéleményezte, majd mellékelték a jegyzőkönyveket a vadkárokkal kapcsolatosan, és továbbították az iratcsomókat a minisztériumnak. A választ a minisztérium közvetlenül a vadásztársaságoknak küldi el, amelyek ezt követően kell jelentkezzenek az ügynökségnél egy végső környezetvédelmi engedélyért.

„Idáig még egy vadászegyesület sem jutott el, a vadkárokról azonban továbbra is érkeznek bejelentések. Szeptember végén nagyon megugrott a számuk, most valamelyest csökkenőben van, de még mindig akadnak szép számmal.

ebben az esetben csütörtökön tárgyalt a kárfelmérő bizottság. Egyébként azért csökken a károk száma, mert a medvék felkészültek a télre, megették, amit kellett, most meg készülnek téli álmot aludni. Ha nehéz tél lesz, nem lesz probléma, ha viszont enyhe, akkor egész télen kószálni fognak élelem után” – mutatott rá az igazgató.

A zöld szervezetek hibája?

Négy medve kilövésére tett le kérést a Csíkszeredai Horgász- és Vadászegyesület, azóta is a válaszra várnak. A vadászegyesület elnöke, Bencze István megkeresésünkre elmondta, a négy veszélyes nagyvad az ügykezelésükbe tartozó négy különböző területen található. Az egyik Csíkszentdomokos környékén támadt már emberre és háziállatra is, egy másik Csíkrákos, Csíkcsicsó és Csíkszereda környékén garázdálkodik, a harmadik Csíkszentsimon környékén, a negyedik pedig a Kászonokban.

Már hajtóvadászatokat sem merünk szervezni, amíg le nem hullanak a falevelek, hogy lássák az emberek, mi van az erdőben. Egyszerűen félünk a medvetámadástól. Elég csak abba belegondolni, hogy az a korábban évente kilövésre jóváhagyott 380–500 medve, amelyeket idén már nem volt lehetőség kiiktatni az állományból, milyen mértékben szaporodott. Ha ezeknek csak egyharmada nőstény, az is 100–150 egyedet jelent, amelyek közül

Negyven év vadászati tevékenység után figyeltem fel erre az érdekességre, hiszen fiatalkoromban, amikor jártuk az erdőt, nagyon ritkán láttunk kétbocsos medvét. Zömében egy boccsal jártak az anyamedvék, most azonban minden megfordult: ritkán látunk egybocsos medvét, és gyakrabban két-, három- és négybocsos anyamedvével is találkozunk” – emelte ki Bencze.

A szakértelem hiánya

A szintén csíkszéki Nimród Vadászegyesület már a rendelet megjelenése előtt kapott egy kilövési engedélyt a minisztériumtól egy medvére, ám most újabb veszélyes példányok kilövésére kértek engedélyt. Mint ismert, Csíkdánfalva és Csíkmadaras határában idén nyáron két medve garázdálkodott, három juhászra támadtak rá, és tucatnyi juhot elpusztítottak. Végül a kilövési engedély birtokában az egyik medvét augusztusban eltávolították, ám ezenkívül a vadászegyesület ügykezelésébe tartozó területeken több nagyvad is károkat okozott, így a héten további nyolc medve kilövésére nyújtottak be kérést – tudtuk meg János Zsolttól, a vadászegyesület vezetőjétől. Ezek az ügykezelésükbe tartozó két különböző vadászterületen okoztak problémákat az elmúlt időben, Domokos, Karcfalva, Dánfalva, Madaras és Szenttamás környékén.

„Mindkét vadászterület esetében egy-egy terjedelmes dokumentációt tettem le. Tudok róla, hogy egyelőre egy vadásztársaság sem kapott választ, szerintem ennek az az oka, hogy nem hozzáértő emberek ülnek a minisztérium székeiben. Ha szakemberek lennének, fel sem merült volna, hogy lesz-e vagy sem kilövési kvóta.

Az elszállíttatás nem jelent megoldást a problémára, hiszen egyrészt hatalmas anyagi költségekkel jár, másrészt eredménytelen is, hiszen a medvék úgyis visszatérnek. Ezzel csak annyit lehet elérni, hogy ideiglenesen áthelyezzük a problémát egyik helyről a másikra” – fejtette ki véleményét János.