
Fotó: Haáz Vince
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2022-höz képest 611 lejjel (16,1 százalékkal) 4412 lejre nőtt 2023-ban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. szeptember 25., 12:192024. szeptember 25., 12:19
Az INS adatai szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén 63,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 62 százalékkal, a kitermelőiparban 42,2 százalékkal, a közigazgatásban 41,1 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.
Az országos átlagnál kisebb volt az átlagbér 2023-ban a következő ágazatokban: vendéglátás (–41,7 százalék), egyéb szolgáltatások (–36,0 százalék), ingatlanügyletek (–25,9 százalék), adminisztratív tevékenységek (–21,2 százalék), vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás (–18,8 százalék), szórakoztató, kulturális, szabadidős tevékenység (–18,1 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (–15,9 százalék), nagy- és kiskereskedelem; gépjárműjavítás (–14,7 százalék), feldolgozóipar (–8,4 százalék), szállítás, raktározás (–2,8 százalék), építőipar (–1,8 százalék).
Tavaly a nők átlagban 5,5 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak: a nők átlagos bruttó havi bére 6835 lej, a férfiaké 7233 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 8,2 százalék, azaz havi 377 lej volt az eltérés:
A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (32,8 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (24,2 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (21,1 százalék) jegyezték.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy 2023-ban
A legkisebb nettó átlagkeresetet Vrancea megyében regisztrálták: ez 3344 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Teleorman megye (3353 lej, 24 százalékkal kisebb), Botoşani megye (3430 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (3435 lej, 22,1 százalékkal kisebb), Brăila és Vaslui megye (egyaránt 3446 lej, 21,9 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (3447 lej, 21,9 százalékkal kisebb).
A legnagyobb átlagfizetést Bukarestben jegyezték, ez 6053 lej volt, 37,2 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A további sorrend: Kolozs megye (5344 lej, 21,1 százalékkal nagyobb az átlagnál), Temes megye (4910 lej, 11,3 százalékkal nagyobb), Ilfov megye (4602 lej, 4,3 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (4568 lej, 3,5 százalékkal nagyobb) – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva.
Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 7374 lejt tett ki 2023-ban, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben az építőiparban (26,1 százalékkal), a szállítás és raktározás terén (21 százalékkal), a tanügyben (20 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (19,4 százalékkal), az ingatlanügyletek ágazatában (18 százalékkal), valamint a vendéglátásban (17 százalékkal), A legkisebb mértékben (5,7 százalék) az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
Közülük 2 790 300-an (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 78 900-zal, a nőké 76 500-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az iparban és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Az előző évhez képest az építőiparban dolgozók száma nőtt a legnagyobb mértékben tavaly, 28 400 fővel. Ezt a feldolgozóipar (20 100 fő), illetve a vendéglátás (15 600 fő) követi. Enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma a közigazgatásban (800 fővel), a kitermelőiparban (600 fővel), valamint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (100 fővel).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy inkább egy stabil, mintsem vészmegoldásként gyorsan összerakott kormányt szeretne, még akkor is, ha ez egy héttel meghosszabbítja a tárgyalásokat.
Daniel Zamfir hétfőn kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kész vállalni a kormányzást akár saját miniszterelnökkel, akár egy másik koalíciós párt által jelölt kormányfővel, de egy technokrata miniszterelnök lehetőségét sem zárja ki.
Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell alakítja az Egyke, Szentgyörgyi Bálint első mozifilmje címszerepét. A besúgó című sorozattal ismertté vált rendező alkotása a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készül.
Alapvetően más szemléletet és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter az Országgyűlés egészségügyi bizottságában. Ugyanakkor Karikó Katalint felkérte tanácsadójának.
A választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa kinevezése előtti meghallgatásán.
Elfogadták hétfőn Székelyudvarhely költségvetését. Az önkormányzat 73 millió lejt fordít beruházásokra, miközben a működési költségeket és az alintézmények kiadásait igyekeztek mérsékelni. Rossz hír, hogy leépítésekre is számítani kell.
Egy új parlamenti többség kialakításáról egyeztet hétfőn a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek frakciójával és a függetlenekkel. Politikai források szerint a találkozót a parlamentben tartják.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn kiadott figyelmeztető előrejelzése szerint záporok és viharos szél várható a Bánságban, Körösvidéken, Olténiában, Máramarosban, Erdély nyugati részén, illetve Munténia nyugati és északi térségeiben.
Elkezdődött hétfőn a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők. A miniszterek kedden tehetnek esküt a parlamentben.
A romániai lakóingatlanokat a piacra kerülésüktől számítva 60-90 nap alatt adják el, míg Németországban 97 nap, Bulgáriában 96 nap, Spanyolországban pedig 148 nap a lakások átlagos eladási ideje – derül ki egy nemrég közzétett jelentésből.
1 hozzászólás