
Fotó: Haáz Vince
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2022-höz képest 611 lejjel (16,1 százalékkal) 4412 lejre nőtt 2023-ban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. szeptember 25., 12:192024. szeptember 25., 12:19
Az INS adatai szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén 63,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 62 százalékkal, a kitermelőiparban 42,2 százalékkal, a közigazgatásban 41,1 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.
Az országos átlagnál kisebb volt az átlagbér 2023-ban a következő ágazatokban: vendéglátás (–41,7 százalék), egyéb szolgáltatások (–36,0 százalék), ingatlanügyletek (–25,9 százalék), adminisztratív tevékenységek (–21,2 százalék), vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás (–18,8 százalék), szórakoztató, kulturális, szabadidős tevékenység (–18,1 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (–15,9 százalék), nagy- és kiskereskedelem; gépjárműjavítás (–14,7 százalék), feldolgozóipar (–8,4 százalék), szállítás, raktározás (–2,8 százalék), építőipar (–1,8 százalék).
Tavaly a nők átlagban 5,5 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak: a nők átlagos bruttó havi bére 6835 lej, a férfiaké 7233 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 8,2 százalék, azaz havi 377 lej volt az eltérés:
A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (32,8 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (24,2 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (21,1 százalék) jegyezték.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy 2023-ban
A legkisebb nettó átlagkeresetet Vrancea megyében regisztrálták: ez 3344 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Teleorman megye (3353 lej, 24 százalékkal kisebb), Botoşani megye (3430 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (3435 lej, 22,1 százalékkal kisebb), Brăila és Vaslui megye (egyaránt 3446 lej, 21,9 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (3447 lej, 21,9 százalékkal kisebb).
A legnagyobb átlagfizetést Bukarestben jegyezték, ez 6053 lej volt, 37,2 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A további sorrend: Kolozs megye (5344 lej, 21,1 százalékkal nagyobb az átlagnál), Temes megye (4910 lej, 11,3 százalékkal nagyobb), Ilfov megye (4602 lej, 4,3 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (4568 lej, 3,5 százalékkal nagyobb) – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva.
Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 7374 lejt tett ki 2023-ban, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben az építőiparban (26,1 százalékkal), a szállítás és raktározás terén (21 százalékkal), a tanügyben (20 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (19,4 százalékkal), az ingatlanügyletek ágazatában (18 százalékkal), valamint a vendéglátásban (17 százalékkal), A legkisebb mértékben (5,7 százalék) az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
Közülük 2 790 300-an (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 78 900-zal, a nőké 76 500-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az iparban és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Az előző évhez képest az építőiparban dolgozók száma nőtt a legnagyobb mértékben tavaly, 28 400 fővel. Ezt a feldolgozóipar (20 100 fő), illetve a vendéglátás (15 600 fő) követi. Enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma a közigazgatásban (800 fővel), a kitermelőiparban (600 fővel), valamint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (100 fővel).
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csege marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
A múlt héten öt elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 83-ra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) csütörtökön felszólította a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, hogy döntse el: kormányon vagy ellenzékben kíván politizálni.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Roxana Mînzatuval, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével. Bolojan Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt.
Jóváhagyta csütörtökön az oktatási minisztérium az általános iskolai beiratkozás 2026–2027-es tanévre érvényes menetrendjét.
Fel fogják függeszteni a gépjárművezetői engedélyét annak a sofőrnek, aki határidőig nem fizeti be a közlekedési szabálysértési bírságot – vezet be új szabályozást (amint hatályba lép) a kedden este elfogadott sürgősségi kormányrendelet.
A szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) ügyészei csütörtökön razziát tartottak egy bukaresti éjszakai klubban.
1 hozzászólás