
Fotó: Haáz Vince
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2022-höz képest 611 lejjel (16,1 százalékkal) 4412 lejre nőtt 2023-ban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. szeptember 25., 12:192024. szeptember 25., 12:19
Az INS adatai szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén 63,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 62 százalékkal, a kitermelőiparban 42,2 százalékkal, a közigazgatásban 41,1 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.
Az országos átlagnál kisebb volt az átlagbér 2023-ban a következő ágazatokban: vendéglátás (–41,7 százalék), egyéb szolgáltatások (–36,0 százalék), ingatlanügyletek (–25,9 százalék), adminisztratív tevékenységek (–21,2 százalék), vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás (–18,8 százalék), szórakoztató, kulturális, szabadidős tevékenység (–18,1 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (–15,9 százalék), nagy- és kiskereskedelem; gépjárműjavítás (–14,7 százalék), feldolgozóipar (–8,4 százalék), szállítás, raktározás (–2,8 százalék), építőipar (–1,8 százalék).
Tavaly a nők átlagban 5,5 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak: a nők átlagos bruttó havi bére 6835 lej, a férfiaké 7233 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 8,2 százalék, azaz havi 377 lej volt az eltérés:
A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (32,8 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (24,2 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (21,1 százalék) jegyezték.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy 2023-ban
A legkisebb nettó átlagkeresetet Vrancea megyében regisztrálták: ez 3344 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Teleorman megye (3353 lej, 24 százalékkal kisebb), Botoşani megye (3430 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (3435 lej, 22,1 százalékkal kisebb), Brăila és Vaslui megye (egyaránt 3446 lej, 21,9 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (3447 lej, 21,9 százalékkal kisebb).
A legnagyobb átlagfizetést Bukarestben jegyezték, ez 6053 lej volt, 37,2 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A további sorrend: Kolozs megye (5344 lej, 21,1 százalékkal nagyobb az átlagnál), Temes megye (4910 lej, 11,3 százalékkal nagyobb), Ilfov megye (4602 lej, 4,3 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (4568 lej, 3,5 százalékkal nagyobb) – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva.
Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 7374 lejt tett ki 2023-ban, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben az építőiparban (26,1 százalékkal), a szállítás és raktározás terén (21 százalékkal), a tanügyben (20 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (19,4 százalékkal), az ingatlanügyletek ágazatában (18 százalékkal), valamint a vendéglátásban (17 százalékkal), A legkisebb mértékben (5,7 százalék) az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
Közülük 2 790 300-an (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 78 900-zal, a nőké 76 500-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az iparban és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Az előző évhez képest az építőiparban dolgozók száma nőtt a legnagyobb mértékben tavaly, 28 400 fővel. Ezt a feldolgozóipar (20 100 fő), illetve a vendéglátás (15 600 fő) követi. Enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma a közigazgatásban (800 fővel), a kitermelőiparban (600 fővel), valamint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (100 fővel).
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
1 hozzászólás