Nincs szakember, és ez meglehetősen negatívan érinti a gazdaságot

a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint pedig a visszaesés 7,6 százalék volt. Az adatokat lebontva a generáljavítások terén majdnem 20 százalékos csökkenést jegyeztek, a karbantartási munkálatok mértéke mintegy 8 százalékkal esett vissza, ugyanakkor az új építményeknél 2,7 százalékos növekedést jegyeztek.

Az épületek rendeltetését illetően az ipari létesítményeknél majdnem 20 százalékos volt a visszaesés, a nem lakóépületeknél végzett munka volumene mintegy 12 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a lakóépületeknél 64 százalékos növekedést regisztráltak. Februárban a román építőipari termelés 3,4 százalékkal csökkent a tavalyi második hónaphoz mérten. A tendencia tehát folytatódni látszik, hiszen tavaly a román építőipari termelés 4,8 százalékkal csökkent a 2015-ös adathoz mérten, ugyanakkor 2015-ben a termelés volumene 10,4 százalékkal nőtt a 2014-es évihez mérten.

Tavaly év végén módosult az építkezési engedélyek kibocsátását szabályozó törvénykezés. A Maros megyei önkormányzatnál érdeklődtünk afelől, hogy ez miként befolyásolta a tevékenységet, illetve az engedélyigényléseket, olvasóink ugyanis jelezték, hogy több településen az eddiginél hosszabb ideig kell várni a jóváhagyásokra, amelyeket már nem a helyi polgármesteri hivataloknak, hanem a megyei tanácsnak kell kiállítania.

A megyei önkormányzat urbanisztikai osztályának illetékesei arról tájékoztattak, hogy a módosítás hatályba lépéséig a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozott az adott közigazgatási területen belül kiállítani az építkezési engedélyeket, amennyiben a hivatal alkalmazásában volt urbanisztikai, területrendezési szakember. A lakóházak, gazdasági melléképületek, bekerítésen kívül bármilyen építkezésre vonatkozó engedélyeket a polgármester által a terv alapján a megyei tanács szaktestületétől igényelt jóváhagyás alapján állíthatták ki.

A 2016. évi 100-as számú rendelet ezt úgy módosította, hogy amennyiben az adott közigazgatási területen létezik műemlék jellegű ingatlan (amely szerepel a világörökségi nyilvántartásban, vagy a műemlékek A csoportjában), illetve üdülőtelepülésről van szó, továbbá az urbanisztikai feladatokkal megbízott köztisztviselő nem teljesíti a törvény által előírt szakképesítési feltételeket, akkor az építkezési engedélyek kibocsátása a megyei önkormányzat elnökének hatáskörébe kerül át, a polgármester jóváhagyásával. Ez az előírás vonatkozik azokra a városokra is, amelyeknek nincs a törvény által megkövetelt szakmai képesítéssel rendelkező főépítészük, városfejlesztési részlegvezetőjük.

– tájékoztatott a Maros megyei önkormányzat urbanisztikai osztálya.

Azokban a közigazgatási egységekben, amelyeknek belterületén nincs műemlék és nem is üdülőtelepülések, az egyéni lakásokra és gazdasági melléképületekre, vezetékbekötésre és ezek elkerítésére vonatkozó építkezési engedélyeket a polgármester állítja ki a megyei tanács szaktestületének jóváhagyása alapján. Egyéb munkálatok esetében az építkezési engedélyt az adott település polgármesterének jóváhagyásával a megyei tanács elnöke állítja ki.

A vonatkozó jogszabállyal kapcsolatban már év elején felmerült, hogy rendelkezései többletfeladatot rónak a megyei önkormányzatok szakosztályaira, ráadásul az új követelményeket kevesen teljesítik, nincs elég szakember, ezért az engedélyeztetés igencsak lelassult, ami negatívan érinti a gazdaságot.

Ennyit tehát a jelenleg életben levő törvénykezésről, amely igencsak befolyással van a megyei tanács által kiadott engedélyek számára. Eszerint 2015 folyamán 76, 2016-ban 36, idén április 15-éig pedig 22 építési engedélyt bocsátottak ki, a szaktestület pedig 2015-ben 729 (ebből 200 építési engedély tervére, 529 pedig urbanisztikai tanúsítvány tervére), 2016-ban 1229 (ebből 290 építési engedély tervére, 939 pedig urbanisztikai tanúsítvány tervére), idén április 15-ig pedig 321 (ebből 72 építési engedély tervére, 249 pedig urbanisztikai tanúsítvány tervére) projektet hagyott jóvá.