HIRDETÉS

Nemcsak emberi, hanem állati fogyasztásra is alkalmatlan gyergyói folyóvizek

Balázs Katalin 2017. december 06., 19:13 utolsó módosítás: 2017. december 06., 21:55

Nem büszkeség a gyergyói térségre nézve, hogy mennyire szennyezettek a patakok akár már pár kilométerre a forrásuktól. Az sem válik dicsőségünkre, hogy mi mindent hordoz a Maros vize. Mégsem lehet úgy tenni, mintha nem tudnánk a tényekről – így gondolja az a két fiatal, akik pénteken mutatják be vízminőség-kutatási eredményeiket.

Olvasói felvétel

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium két diákja, Miklós Eszter és Farkas-Schüller István tizenegyedik osztályosként is benevezett a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára. Tavaly a festőnövényekkel foglalkoztak,

idén a patakok és folyók vízminőségét vették górcső alá

HIRDETÉS

biológia szakos tanáruk, Barabás Tibor javaslatára. Sok önkéntes segítőt nyertek meg az ügynek a vízminták begyűjtéséhez, és mentor-szakirányítót is találtak György Éva egyetemi docens személyében, a laborvizsgálatokat így a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végezhették.

Kutatásunkban a Gyergyói-medence folyóvizeinek minőségét vizsgáltuk, különös tekintettel a Marosra. 22 ponton vettünk mintát, 10 ponton a Marosból, 5 ponton a Békényből, illetve további hét ponton más patakokból (Nagy-Somlyó, Visszafolyó, Kürücök pataka, Fehér-patak, Eszenyő). Ezáltal azt igyekeztünk megfejteni, hogy milyen szennyezettség van a folyóvizekben, valamint, hogy ez a szennyezettség minek köszönhető. A kutatás során a mintákat 6 vegyi, illetve 7 mikrobiológiai paraméterre vizsgáltuk

– áll a kutatópáros összegzésében.

Eszter és István hamarosan szakembereknek mutatja be a kutatás eredményét, portálunk olvasóival viszont hamarabb megosztották. Lelkesen beszéltek arról, miből állt a folyamat, hogy szívük szerint a kutak vizét is vegyelemezték volna, viszont a laborvizsgálatok nem két lejbe kerülnek, így hálásak lehetnek, hogy a folyóvizek összetételének kiderítését vállalta a Sapientia.

Osztálytársakat kértek fel segítőkül, valamint hozzáértőt, hogy a mintavételi helyeket megállapítsa, és hozzá a térképet elkészítse. Összehangolt munkára volt szükség, hiszen a steril üvegcsékben felfogott víz 24 óránál rövidebb idő alatt kellett eljusson a csíkszeredai laboratóriumba. Ott a két gimnazistára várt a feladat, hogy reagensek hozzáadásával, bizonyos gépezettel kiderítsék, mi minden van a hidrogén és oxigén mellett, sőt

ők számolták meg a Petri-csészékben kitenyésztett baktériumokat is, mint mondják, nem is keveset.

A vizsgálatok során arra jöttünk rá, hogy az európai szabványoknak sok esetben nem felel meg a vízminőség, és mikrobiológiai szempontból helyenként nagyon rossz a vizeink állapota. Többek között olyan baktériumokat mutattunk ki a vízből, mint az E-coli, a Vibrio cholerae, az Enterococcus faecalis. Ezek mind fertőzést okozhatnak, emberi vagy állati eredetűek, főleg a szennyvizekből származnak

– áll fehéren-feketén, és a két fiatal azt is tudja, ezek az adatok cseppet sem szívderítőek.

Megdöbbentő volt számukra például az, hogy mennyire szennyezett a Békény vize már fent, a város területén kívül, a négyes kilométer környékén. Azt sejtették, hogy a Békény Marosba ömlése után rosszabb vízminőséggel találkoznak, vigasztaló volt viszont az a tény, hogy a Fedeles-hídig csökkenő a szennyezettségi szint. Ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy ezen a szakaszon a Maros szabályozása kevésbé történt meg, a nagyobb kanyarok megmaradtak, gyakoriak itt az árterületek, így a természetes tisztulásra esély van.

Találkoztak foszfátszennyezéssel, amely tisztítószerekből, műtrágyából is származhat, az ammónia jelenléte pedig bizonyítja: a csatornázás, illetve szennyvíztisztítás térségünkben közel sem jár a tökéleteshez.

Az Eszenyő pataka a legtisztább – derült ki a rangsorolásból, és a leírásban az is megjelenik, hogy a vizek szennyezettsége összefüggést mutat az élővilág változásával, amiről a horgászok nem csak regélnek. Az itt eredő patakok szennye tovább megy, Eszter és István megfogalmazása szerint „a Maros, mire elhagyja a medencét, nemcsak emberi, hanem állati fogyasztásra is alkalmatlanná válik, és tisztítása is nehéz feladat.”

Tisztánlátást adhat a kutatás

A két tizenegyedikes tanuló bevallja, meghökkentek a kutatás eredményétől, fel is vetődött bennük, hogy ezek közlése nem vet jó fényt Gyergyóra, de tisztázták magukban: a tények elhallgatása nem javít a helyzeten. Kutatásuk közzétételét figyelemfelkeltőnek, felelősségtudat-ébresztőnek szánják. A kutatás egyéni hasznot is hozott a tudásgyarapításon túl. Eszter azt mondja, a baktériumtenyészeteket látva kétszer is meggondolja ma már, hogy felveszi-e, és megeszi-e a földre leesett ételt, István pedig, bár nem ment el kedve a csapvíztől, de állítja, a Békény városon belüli szakaszán semmi pénzért nem fürödne. Egyébként mindketten a gyógyító szakma felé kacsintgatnak a középiskola elvégzése után.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS