
Azért is nehéz pásztort találni, mert a szakmának negatív társadalmi megítélése van
Fotó: Barabás Ákos
Az elvándorlás, a nem megfelelő pásztorok, a megbízhatatlan bojtárok, a pásztorkodás negatív társadalmi megítélése, a hiányos jogszabályi háttér, a szűkös legelőterületek – többek között ezek jelentik a juhnyájlegeltetés megszervezésének legnagyobb nehézségeit.
2017. április 01., 17:412017. április 01., 17:41
Évek óta problémát okoz a juhok legeltetésének megszervezése, van ahol a kevés pásztor, máshol a nem megfelelő jelentkezők jelentenek gondot. A téma kapcsán kisebb nagyobb juhállományt tartó gazdákat, polgármestereket, közbirtokossági elnököt kérdeztünk.
Egy csíkszentkirályi gazda érdeklődésünkre arról számolt be, hogy egyelőre nem tudja hová adni legeltetni a juhokat, így kénytelen azok eladásán gondolkodni. Beszámolója szerint, mivel a településen nincs elegendő juhász, már a korábbi években is egy csíkszentgyörgyi pásztorra bízta állatait. De mivel az is eladta juhait, így egyelőre pásztor nélkül maradt. Egy csíkbánkfalvi gazda is amiatt van szorult helyzetben, mert
Jelenleg még nem tudja, hogy a településen egyáltalán fogadják-e valahol állataival, vagy kénytelen lesz szomszédos községek pásztoraihoz fordulni.
Csíkszentkirályon eddig két pásztor vállalt legeltetést, egyikőjük a helyi újság hasábjain is közölte a juhtartókkal, hogy egészségi okok miatt ebben az idényben nem tudja vállalni az állatok nyári gondozását. Székely Ernő polgármester a témával kapcsolatban elmondta, valóban egyetlen pásztor maradt a településen – aki 179 állatot legeltet –, ő viszont nem tudja felvállalni a teljes település állatainak őrzését. Megjegyezte,
Gond abból adódhat, hogy a visszalépett pásztor sajátjaival együtt több mint 400 juhot vállalt, így akik eddig nála legeltettek, új pásztor után kell nézzenek – mutatott rá az elöljáró.
Pásztor a juhok mellett. Nem népszerű foglalkozás
Fotó: Pál Árpád
Székely Ernő szerint elsősorban a legelőkkel rendelkezőknek kellene lépniük ez ügyben, és kellő számú pásztort alkalmazni a községben. A községvezető úgy látja, nagyon bonyolult a teljes legeltetési rendszer, és amíg nem fogalmaznak meg egy konkrét jogszabályi keretet, addig a településvezetők maguk nem tudják megoldani a felmerülő nehézségeket. Érdeklődésünkre továbbá elmondta,
Balló István, a szentkirályi és szentimrei juhtartó gazdák egyesületének vezetője kifejtette, a legeltetés megszervezését elsősorban a helyi közbirtokosságok végzik, de véleménye szerint
Márton Zoltán, a csíkszéki állatvásárok szervezője, illetve juhtartó gazda elmondta, 600 állatát legeltetné idén Csíkdánfalva Bükkhavas nevű részén – ehhez a pásztor mellett kisegítő személyzetet is alkalmaz. Tegnapi hívásunkkor épp Bruszturósza (Bákó megye) felé tartott, hogy szakembert keressen, hangsúlyozta, sajnos nincs rá garancia, hogy ott majd szerencsével jár. Megjegyezte, a télen annak reményében tartott el egy családot – férjet, feleségét és három gyermeküket –, hogy így idén lesz kire bízni a juhokat, a család viszont a tavasszal közölte, hogy más terveik vannak, így nem vállalják a munkát. Emiatt kénytelen újból keresgélni.
A gazda meglátása szerint a megfelelő pásztorok hiánya – a más szakmákhoz hasonlóan – elsősorban az elvándorlásból adódik.
Gond továbbá az is, hogy az idősebb pásztorok már nem vállalnak munkát, hiszen a hegyekben tartózkodó életforma nem nekik való – azaz „korábban vonulnak nyugdíjba”. Márton Zoltán elmondása szerint, a pásztorkodást, bojtárkodást vállalók nagyon kiszámíthatatlanok, néha az alkalmazás lebonyolítását sem fejezik be, mire továbbállnak a jelentkezők.
Márton Zoltán szerint azért is nehéz pásztort találni, mert a szakmának negatív társadalmi megítélése van, lenézik azt, aki azzal foglalkozik. Hangsúlyozta, sokan rosszabb körülmények között, kevesebb juttatásért dolgoznak, de akkor sem vállalják el egy pásztor feladatát – aki egyébként az 1500 lejes fizetés mellett teljes ellátást (ételt, italt, cigarettát) is kap. A tenyésztő megjegyezte, szerinte ez egy gyönyörű szakma, ha csak abból meg tudna élni, ő maga is kiköltözne az esztenára.
– summázta Márton Zoltán.
Egyre kilátástalanabb helyzetben a juhtartók. Van, ami miatt fájjon a fejük
Fotó: Pál Árpád
Csíkvacsárcsiban az okoz gondot, hogy a helyi pásztor, aki eddig vállalta a juhok legeltetését, megbetegedett, így idén már nem vállalja a teendőket. A helyi közbirtokosság másfél hónapja keresi a pásztort, de mindeddig nem találtak olyan személyt, aki vállalná az azzal járó feladatokat – ismertette a helyzetüket Szőcs László. A vacsárcsi közbirtokosság elnöke hozzátette, igyekeznek mihamarabb megoldást találni a kilátástalan helyzetre. Egyébként 200 hektárnyi legelőjük van, ahol mintegy 700 juh legeltetését kellene biztosítani. Amellett, hogy nehezen találni megfelelő férfit,
Ő is rámutatott, nem ritka, hogy mire a szerződést megkötik, tovább is állnak a bojtárok, pásztorok. Esetükben a tehénpásztorok fogadása is hasonló nehézségekkel jár.
András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere is általános problémának nevezte, hogy egyre nehezebb megfelelő szakembert találni a juhok legeltetésére. Olyant, aki egyaránt ért az állatokhoz, a sajtkészítéshez, nem kényszerből, utolsó megélhetési lehetőségként végzi a teendőket. Esetükben ugyan minden juhtartó megoldja a legeltetés kérdését, de – mint a községvezető fogalmazott – ez nem jelenti azt, hogy a legmegfelelőbb emberekkel dolgoztatnak. Ugyanis
Azt is megtudtuk, hogy a községben ősszel 11-12 ezer egyed közötti juhállományt vettek számba, az állatokat pedig tavasztól őszig rendszerint 10-12 esztenán legeltetik. Az esztenafelelősök elsősorban olyan gazdák, akik maguk is tartanak juhokat, de vállalják kisebb tenyésztők állatainak legeltetését.
A település adminisztratív területén van elegendő legelő az állatok nyári kinttartásához, ez nem okoz esetükben gondot. András Zoltán azt is megjegyezte, hogy a pásztorok egyre kényelmesebbé válnak, hiszen míg napjainkban törekednek a településhez legközelebbi területekig hajtani az állatokat, addig pár évtizede még minél hátrább hajtották azokat, hogy a benti parcellák megművelhetők legyenek.
A szociáldemokraták nélkül az Ilie Bolojan vezette kabinet vagy kisebbségi kormányként folytatja a munkát, a pártfüggetlen törvényhozók támogatásával, vagy bizalmatlansági indítvány útján megbukik májusban – jelentette ki Kelemen Hunor.
A világháborúkból fennmaradt, Hargita megyében összegyűjtött lőszereket robbantanak fel csütörtökön Csíkkarcfalva közelében, ellenőrzött körülmények között.
Az RMDSZ továbbra is a kormánycsapat tagja marad – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök az Ilie Bolojan miniszterelnökkel folytatott szerdai egyeztetést követően.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei csütörtökön reggel, a kormányülés előtt lemondanak a tisztségükről.
Közösségi szerepvállalással ünnepelte a Föld napját a Marosvásárhelyi Állatkert és a Milvus Csoport. A közös eseményre az állatkertbe hívták az érdeklődőket, akik látványetetéseken, faültetésen, fakókeselyükről szóló előadáson is részt vehettek.
A betegszabadság első napját fizetni fogják a krónikus betegeknek, az országos egészségügyi programokban nyilvántartott pácienseknek, a nappali kórházi ellátásban részesülőknek, valamint orvosi és sebészeti sürgősségi esetekben is.
Elfogadta el a képviselőház az RMDSZ által szorgalmazott törvénytervezetet, amely megduplázza a medvepopuláció kilövési kvótáját, és lehetővé teszi, hogy évente 859 egyedet lőjenek ki megelőzési céllal.
Ötszáz dolgozóját bocsátja el egy Beszterce-Naszód megyei iparvállalat, a RAAL Rt. Ez már a második leépítésük idén.
Magyar Péter Lőrincz Viktóriát, Kaposvár és térsége megválasztott országgyűlési képviselőjét kérte fel a megalakuló Tisza-kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterének, a Miniszterelnökség vezetésével pedig Ruff Bálint politikai elemzőt bízta meg.
A hegyekben és Erdély délkeleti részén vegyes halmazállapotú csapadékra, 1400 méter felett havazásra, ugyanakkor megerősödő szélre, hidegre és talajmenti fagyra figyelmeztető előrejelzést adott ki péntek reggelig az Országos Meteorológiai Szolgálat.
szóljon hozzá!