
Egyelőre csak Budapestre lehet utazni Marosvsárhelyről
Fotó: Haáz Vince
A kezdeti bizakodás ellenére a kitűzött határidőig, szeptember végéig egyetlen légitársaság sem jelezte, hogy járatot akar indítani a marosvásárhelyi repülőtérről. A Maros Megyei Tanács másfél millió eurót ajánlott fel, így sem volt jelentkező.
2025. október 01., 12:262025. október 01., 12:26
Idén nyáron Tusványoson a Maros Megyei Tanács alelnöke, Csibi Attila arról beszélt, hogy az ősz hozhatja meg az áttörést, és már idén ősszel felszállhatnak a repülőgépek a marosvásárhelyi légi kikötőből. Abban bíztak, hogy új távlatokat nyitnak a turizmus és a gazdasági fejlődés irányába.
A Maros Megyei Tanács augusztus közepén tette közzé azt a támogatási csomagot, amellyel repülőtársaságokat akart bevonzani az alárendeltségébe tartozó légi kikötőbe. Akkor Peti András, a reptér vezetője jelezte, hogy három év alatt a tanács, saját költségvetéséből, a versenyhivatal jóváhagyásával másfél millió euró állami támogatást nyújt azoknak a légitársaságoknak, akik járatokat indítanak Marosvásárhelyről és népszerűsítik a térség turizmusát.
Az első kiírási határidő augusztus vége volt, de ezt rövidnek tartották, így meghosszabbították szeptember 30-ig.

Három év alatt másfél millió eurót hajlandó odaadni a Maros Megyei Tanács azoknak a légitársaságoknak, akik népszerűsítik Maros megyét és repülőjáratokat indítanak a marosvásárhelyi reptérről. Augusztus végén kiderül, hogy vannak-e jelentkezők.
Mindeközben, a Forgatag egyik kerekasztal-beszélgetésén Soós Zoltán Marosvásárhely polgármestere arról is beszélt, hogy véleménye szerint Romániában, de Erdélyben is túl sok repülőtér van. Felidézte, hogy
Kihasználatlan a sok új épületrész
Fotó: Haáz Vince
Úgy értékelte, hogy a mindenkori kormány ki kellett volna dolgozzon egy olyan stratégiát, amely elemzi, hogy régiónként hova érdemes légi kikötőt kialakítani, fenntartani, támogatni. Az uniós pályázati pénzek szétosztásakor is ezt figyelembe kellett volna venni, mert mindenhol jelentős fejlesztések voltak, de vajon megérte? Példaként említette, hogy
A városvezető szerint a marosvásárhelyi reptér erőssége, hogy hosszú a kifutópályája, nagy kapacitású gépek fogadására és indítására is alkalmas és lehetőség lenne teherszállító gépeket is fogadni. A cargo-szolgáltatás beindítását nem Soós Zoltán hangoztatja először, korábban a megyei tanács elnöke, Péter Ferenc is beszélt arról. A szóban forgó kerekasztal-beszélgetésen Soós Zoltán azt is mondta, hogy
Mindezek ellenére október elsején, a második határidő lejárta után Peti András arról számolt be a Székelyhonnak, hogy
A reptér igazgatója szerdán reggel sajnálkozva mondta, hogy egy ajánlatot sem kaptak, senki nem volt érdekelt a felajánlott állami támogatásért cserében járatot indítani Marosvásárhelyről. A repülőtér igazgatója szerint a következő lépés az lesz, hogy
A magyar fővárosba igyekvők töltik be a terminált
Fotó: Haáz Vince
Mint mondta, ő továbbra is derűlátó, és reméli, hogy újra fejlődési pályára tud állni a marosvásárhelyi reptér. Hiszen minden bővítést, beruházást elvégeztek, már csak járatokra és utasokra van szükség. Úgy értékelte, hogy
Megtudtuk, hogy a nyári charterjáratok lejártak, így jelenlegi Marosvásárhelyről napi járat van Budapestre és onnan több mint százötven célállomás felé lehet utazni – igaz, hogy átszállással –, de ez ma már megszokott a légi utazást választók körében.
Nemzetközi repterek Romániában és Magyarországon
A Wikipédia enciklopédia adatai szerint Romániában 17 nemzetközi repülőtér van, vagyis olyan repülőtér, amelynek van határátkelő-hely státusza és képes nemzetközi járatokat fogadni. A legfontosabbak, ahol ténylegesen rendszeres nemzetközi járatok közlekednek: Bukarest – Henri Coandă (Otopeni), Bukarest – Aurel Vlaicu (Băneasa) (jelenleg főként üzleti és charter), Kolozsvár – Avram Iancu, Temesvár – Traian Vuia, Jászvásári Nemzetközi Repülőtér, Nagyszebeni Nemzetközi Repülőtér, Marosvásárhely – Transilvania, Konstanca – Mihail Kogălniceanu, Krajovai Nemzetközi Repülőtér, Bákói Nemzetközi Repülőtér, Suceava – Ștefan cel Mare, Szatmárnémeti, Nagybánya, Arad, Tulcea – Danube Delta, Nagyvárad. Fontos adalék, hogy nem mindegyiken van folyamatos nemzetközi forgalom. Például Tulcea vagy Arad repterén jelenleg nincsenek rendszeres külföldi járatok, de jogilag „nemzetközi repülőtérnek” számítanak.
Magyarországon 5 hivatalosan nemzetközi repülőtér van bejegyezve, de ezek közül nem mindegyiken van rendszeres forgalom: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BUD) – az ország fő nemzetközi kapuja, itt bonyolódik a forgalom döntő többsége; Debrecen Nemzetközi Repülőtér (DEB) – rendszeres menetrend szerinti és charter járatok is; Hévíz–Balaton Nemzetközi Repülőtér (SOB, Sármellék) – főleg charter és szezonális járatok; Győr–Pér Nemzetközi Repülőtér (QGY) – inkább üzleti és cargo forgalom, kevés menetrend szerinti járattal; Pécs–Pogány Nemzetközi Repülőtér (PEV) – jelenleg alig van nemzetközi forgalom, főként üzleti és charter gépek.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!