Hirdetés
Hirdetés

Nem tanárnak, papnak szentelték fel

A Munkás Szent József-egyházközség plébánosa a kovácspéteri búcsún •  Fotó: Baricz-Tamás Imola

A Munkás Szent József-egyházközség plébánosa a kovácspéteri búcsún

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Az újonnan Gyergyószentmiklósra érkezett lelkipásztor, Korom Imre a párbeszéd embere. Azt mondja, egyetlen téren nem ismer kompromisszumot: a hit kérdésében. Korom Imre érseki döntés révén érkezett Gyulafehérvárról, hogy a teológiai tanárból a Munkás Szent József-egyházközség plébánosa legyen.

Balázs Katalin

2017. augusztus 31., 13:272017. augusztus 31., 13:27

– Korom Imre szórványban született. Milyennek képzeljük el a családot, a közösséget, amelyből vétetett?

– 1979-ben születtem a Zsil-völgyi Lupényban. Családom története és az én hivatástörténetem igen érdekesen alakult ebben a miliőben. Az én dédapám római katolikus pap volt, és pontosan úgy hívták, mint engem. Szegeden házasodott össze egy örmény grófnővel, aki a Czárán családból származott. Öt fiuk született, közülük az egyikből jobboldali, a másikból baloldali politikus lett a második világháború éveiben. A két testvér az ideológiai különbségek miatt halálukig nem beszélt egymással. A jobboldali beállítottságú volt az én nagyapám, katonatisztként szolgált ezredesi rangban a magyar hadseregben. A háború végén Budapestről Felvidékre, onnan a Kárpátok gerincén egészen a Zsil-völgyéig kellett menekülnie a kommunisták által kimondott halálos ítélete elől.

Hirdetés

Az 1945-ben újranyílt bányák világában elvegyültek nagyszüleim, nagyanyám etédi székely asszony volt, még a szomszédok is ismeretlenek voltak. Nagyapám a bánya főkönyvelője volt, majd amikor nyugdíjazták, a féllábú férfi szabad idejében gobleneket varrt, meg is vannak a munkái, ki fogom tenni a plébánián. Nagyon szeretett engem, már ötéves koromban megtanított az Előréből és a Scanteiából két nyelven olvasni.

Szüleimet illetően, édesapám felől a székelymagyar-örmény részről megvolt a polgári neveltetés, volt címerünk, könyvtárszobánk és jó modorunk, amiből ugye aztán csak a neveltetés maradt meg, édesanyám, a házassága révén, a vagyont hozta a tehetős román juhász családjából.

– Ebben a családban milyen volt a hitélet?

– Nem részesültem vallásos nevelésben a családban. Édesapám, aki szigorú ember volt és főmérnök a bányánál,

leküldetett a katolikus plébánoshoz, hogy kereszteljen meg, amikor meghallotta, hogy édesanyám ortodox hitét akarja nekem is továbbadni.

Korom-keresztanyámra, nem lévén gyermeke, hárult a továbbiakban is az a feladat, hogy a vallásos nevelést pótolja. Négyéves voltam, már ministráltam. Igaz, első alkalommal a csengetni kell feladatot úgy értelmeztem, hogy egész mise alatt, hát rákapaszkodtam a fogantyúra, s onnan csak nagy sírás árán tudtak engem lekaparni. Így kezdődött az egyházi pályafutásom. Aztán a kétnyelvű misekönyveket olvastam egyre sűrűbben, meg is tanultam latinul, úgy hogy később a teológián latin tanár lettem.

– Hogyan történt Korom Imre elhívása erre a szolgálatra?

– Manapság divat hivatáskrízisről beszélni. Mi annak idején láttuk a papot, és ő elegendő példát szolgáltatott arra, hogy hasonlók akarjunk lenni. Mindig a reverenda után futottunk, láttam, hogy él Simonfi Andor kanonok úr, a káplánok, és ebből jött az elhatározásom, én is ilyen szeretnék lenni. Nyolcadik osztályosként, bár gyakran kerültem az iskolát, két ellenőrzőt tartottam,

a vallását nem gyakorló családomnak bejelentettem: pap akarok lenni.

Ezt követően egyszer hívott telefonon édesapám: úrfi, gyere le a bányához. Salopétát adott, levitt ezerkétszáz méter mélységbe, és meghordozott ott nyolc órán keresztül. Megrázó élmény volt, akárcsak kijelentése: ő nem erőlteti, nem küld, de ha nem jutok be Fehérvárra, akkor tudjam, ez lesz az új munkahelyem. Két hét alatt én a felvételi anyagot bebifláztam.

– A kántoriskola után a szeminárium következett a szórványból érkező diák életében...

– Én csak egy-négy osztályban jártam magyar iskolában, tovább románul tanultunk. A 36-os létszámú osztályból egyedül én vagyok még az országban, a többiek mind kivándoroltak. Hat-hét magyar osztálytársam volt, de ma már románul levelezek velük. Ha a Zsil-völgyében maradok, rám is a beolvadás sorsa várt volna.

Ami magyar kultúrát és vallásosságot én magamba szívtam, azt Gyulafehérvárnak köszönhetem.

Szórványgyerek voltam, fel kellett zárkóznom. Alkalmazkodási képesség, párbeszédre való hajlam sokkal nagyobb volt bennem, mint társaimban, de kultúrsokk volt, hogy a teológián bekerültem egy katolikus magyar környezetbe. Innen helyeztek Kolozsvárra káplánnak, ahol a csomafalvi székely Czirják prelátus-kanonok úr egy hét alatt felmérte, mire van hajlandóságom, és rám bízta a felnőtt katekézist, a bérmálkozók felkészítését és az idegen nyelvű, javarészt román pasztorációt.

Korom Imre. A szórványból a székelyekhez érkezett Galéria

Korom Imre. A szórványból a székelyekhez érkezett

– Két év után visszahívták Gyulafehérvárra tanítani, és most búcsúzik a tanárságtól...

– Az érsek úr döntése szerint lettem a kántoriskolában spirituális, serdülőket készítettem fel egyrészt a papságra, másrészt hogy hitvalló, civil keresztény életet éljenek. Állítom, élményeim alapján, nem igaz, hogy a fiatal fiúk nem fogékonyak a szentre, a transzcendensre, csak komolyan kell őket venni, feladatokat kell rájuk bízni. Aztán a szeminárium, a papnevelde rektora lettem, mostanáig, amikor az érsek úr a Munkás Szent József-plébánia első plébánosaként ide helyezett.

– Érseki döntés végrehajtása ez, vagy ön is vágyott a változásra?

– Emberi szemszögből státusszimbólum gyulafehérvári teológiai tanárnak lenni. De bennünket papnak és nem tanárnak szenteltek. Tavaly nyáron döbbentem rá: komoly gondok vannak velem, mert kezdem elfelejteni, hogy én pap vagyok. Így örvendtem az elhelyezésnek, nekem jobb, ha a papságomat folytatom, engem erre hívott a Jóisten. Hálás vagyok, hogy egy újonnan alakuló plébániát bízott rám.

– Felszegi, székely közösségbe csöppent, egy félkész plébániaépület munkálatainak folytatását kell irányítsa a közösségépítéssel párhuzamosan...

– Én a párbeszéd embere vagyok. Úgy gondolom, ha egymást meghallgatjuk, olyan nincs, hogy ne jussunk közös nevezőre. Mert velem mindenben ki lehet egyezni, az egyetlen dolog, ami nem alku tárgya, az a hit. Ebben nincs kompromisszum.

– Milyen az az Isten, akiben Korom Imre hisz?

– Az én papi jelmondatom: Tudom, kinek hittem. Imádságaim rövidek, logikusak és célratörők, mert tudom, kinek hiszek. Nemcsak hiszem, tudom is, hogy van Isten, hogy segít az életben, mert ő a szeretet, és törődik a teremtményeivel.

– Vasárnap mutatkozott be az egyházközség tagjainak. Mit üzen nekik a papi jelmondata mentén, hogyan határozza meg közös útjukat?

– Lelkipásztornak és hívőknek egy közös kalandja kezdődik most. Ebből mindenki ki kell vegye a részét, oda kell tegye a szívét, eszét, tehetségét, hogy ez egy élő, eleven egyházközség legyen. Mert nem csak én tudom, hogy kinek hiszek, meg vagyok győződve, hogy a hívek is tudják, érzik:

ha megadta a Jóisten, hogy új templomuk legyen, akkor az ő akarata az, hogy ez a templom megteljen, élő közösség legyen.

Ennek a közösségnek az alkotó elemei, a téglái a hívek. Én csak egy koordinátor vagyok, aki ma van, holnap nincs, de a hívek maradnak, a templom, a plébánia az övék, ők képezik a magot, ami fává kell terebélyesedjen. Nekik kell eljutniuk arra a szintre, a papjuk segítségével, hogy tudják: kinek és mit hisznek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 16., hétfő

Megvan, hogy mekkora támogatást adnak a következő fűtési idényben a gázszámla kifizetésére

Elkészült annak a jogszabálynak a tervezete, amely biztosítja, hogy március 31. után ne emelkedjen a földgáz lakossági ára – nyilatkozta hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben.

Megvan, hogy mekkora támogatást adnak a következő fűtési idényben a gázszámla kifizetésére
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Hiába a szűkös költségvetés, a pártok állami támogatását nem függesztik fel

A szenátus hétfőn elutasította azt a törvénytervezetet, amelyik szerint 2026-ban és 2027-ben a politikai pártok nem részesülnek költségvetési támogatásban.

Hiába a szűkös költségvetés, a pártok állami támogatását nem függesztik fel
2026. február 16., hétfő

Változhatnak a helyi adók: módosításokat készít elő a koalíció

A koalíció vezetői hétfői tanácskozásukon véglegesítették a közigazgatási reformcsomagról és a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló törvénytervezeteket, amelyeket a véleményezési eljárás lezárása után sürgősségi rendelettel fogad el a Bolojan-kabinet.

Változhatnak a helyi adók: módosításokat készít elő a koalíció
2026. február 16., hétfő

Változékony, csapadékos időt tartogat a tél utolsó két hete

A következő két hétben országszerte hőmérséklet-ingadozásra és szinte napi jelleggel csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) február 16-március 1. közötti előrejelzéséből.

Változékony, csapadékos időt tartogat a tél utolsó két hete
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

A PSD nem ért egyet az orvosok, a tanárok és a „milicisták” fizetésének csökkentésével

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nem ért egyet az orvosok, a tanárok, a csendőrök és a „milicisták” fizetésének csökkentésével.

A PSD nem ért egyet az orvosok, a tanárok és a „milicisták” fizetésének csökkentésével
2026. február 16., hétfő

Juhait próbálta menteni a medvétől, a gazdát sebesítette meg a nagyvad

Medvetámadás történt hétfőn délben Nyomáton, egy kilométerre a falutól. A juhait mentő gazdát leütötte a nagyvad, a kutyák kergették el a medvét.

Juhait próbálta menteni a medvétől, a gazdát sebesítette meg a nagyvad
2026. február 16., hétfő

Átadták az adócsökkentést kérvényező aláírásokat Bukarestben

Három Hargita megyei város polgármestere több mint 10 ezer aláírást adott át Bukarestben a miniszterelnök kancellárjának hétfőn, amelyben arra kérték, tegyék lehetővé az önkormányzatoknak, hogy még ebben az évben csökkenthessék az adókat.

Átadták az adócsökkentést kérvényező aláírásokat Bukarestben
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Mentsük meg a Gyermekeket: Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltásellenességi hullámával küzd

Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával küzd: a gyermekek körében jelentősen csökkent az átoltottság a fertőző betegségek elleni vakcinákkal – hívta fel a figyelmet a Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete.

Mentsük meg a Gyermekeket: Románia az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltásellenességi hullámával küzd
2026. február 16., hétfő

Módosítani kellett a költségeket a székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi CityApp pályázat esetében

A helyi ügyintézést segítő alkalmazás és különböző digitalizációs megoldások fejlesztésének finanszírozására közösen pályázott Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós. A múlt évi áfaemelés miatt módosítani kellett projekt költségeit.

Módosítani kellett a költségeket a székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi CityApp pályázat esetében
Hirdetés