Nem lehetne többé miniszterelnök Orbán Viktor a Tisza alaptörvény-módosítása után

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság elnöke indítványa nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

A módosított alaptörvény arról rendelkezik, hogy „nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.

Az előterjesztés indoklása szerint a jogállam helyreállításának érdekében alapvető fontosságú, hogy

– áll a törvényjavaslat indoklásában, amelyet az MTI szemléz.

A kekvával kapcsolatban a hatályos alaptörvény azt tartalmazza, hogy ezen alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Ezen rendelkezés helyett a módosítással az kerülne az alkotmányba, hogy a kekva vagyona nemzeti vagyon, alapítói jogait a kormány gyakorolja, amely meg is szüntetheti ezeket az alapítványokat.

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István felidézte, hogy a kekvákat mint magánjogi szereplőket az előző kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – hozta létre, és juttatott részükre jelentős mértékű közvagyont, úgy, hogy az alapítói jogok gyakorlását átruházta az alapítványok kuratóriumaira.

Ezzel megszűnt a demokratikus kontroll a kekvák felett a közvagyon felhasználását illetően. Mindez a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt – indokolták a képviselők a változtatást.

A módosítás elfogadásával törölnék az alkotmányból azt a bekezdését, hogy

• Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége;

• az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

Az alaptörvény-módosítás indoklása szerint fontos, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait.

Az alaptörvény-módosítás elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ha elfogadják az előterjesztést, akkor az a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelkezés alapozta meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.