Nem látszik a fény az alagút végén: ezrek maradhatnak háziorvos nélkül

de olyan települések is léteznek, ahol egyáltalán nem rendel családorvos. Ágoston László, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője segített feltérképezni a helyzetet.

Az orvosok fele már meghaladta a 60 évet

Cikkünkben az igazgatóság által összeállított, 2023-as év végi felmérések adataival dolgoztunk, összevetve a hat évvel ezelőtti mutatókkal és az idei változásokkal.

Három orvosi rendelő szűnt meg, négy jött létre az év folyamán.

2023-ban a legfiatalabb 33, a legidősebb 79 éves városon, ezzel szemben vidéken 41 a legfiatalabb, 78 éves a legidősebb családorvos.

Pozitívan hatott, hogy 2019-ben az orvosok nyugdíjkorhatárát 65-ről 67 évre emelték, de a 2024-ben még így is 34 olyan háziorvos van a megyében, akiknek tevékenységét a Kovászna Közegészségügyi Igazgatóság és a Kovászna Megyei Orvosi Kollégium képviselőiből álló közös bizottság kell jóváhagyja a 2016-ból származó 113-as számú törvény alapján.

„Mit mond majd a tízéves találkozón, hogy családorvos lett?”

A probléma már nagyon régóta fennáll, a mögötte húzódó okok pedig összetettek. Ágoston László igazgató szerint az egyik indok az, hogy a családorvosi hivatást kevésbé értékeli az orvostársadalom.

– vélekedett a vezető.

„És mit mond majd a tíz éves találkozón, hogy családorvos lett?” – hangzott el akkor a fura kérdés.

A praxis átadása a megegyezésen múlik

Ahogy Ágoston László is elmondta, az orvosi praxis megszerzésének két útja van, az egyik a létező praxis átvétele. „Ennek a fő akadálya az, hogy nem lehet tudni, mikor lesz egy praxis át- vagy megvehető. A családorvosok általában addig dolgoznak, ameddig az egészségük engedi. Következésképpen

– magyarázta.

Úgy véli, az lenne az ideális, ha a még a rezidensképzés alatt, illetve pár évvel a nyugdíjba vonulás előtt felvehetné egymással a kapcsolatot a két orvos és valamilyen fajta egyezséget, szerződést kötnének egymással a praxis átvételéről. „Ennek azonban nincs konkrét módszertana. Megegyezés kérdése, pedig ez biztosítaná a folytonosságot az alapellátásban. Ha az orvos nyugdíjba vonul a praxis átadása nélkül, akkor az megszűnik, és az nagy baj” – szögezte le Ágoston László.

A másik út: létrehozni egy újat

Ha valamely településen megszűnik a praxis, újat kell létrehozni, amikor jelentkezik egy másik családorvos. „Ennek viszont van egy nagy buktatója. Egy praxis működéséhez legkevesebb 800 feliratkozott személyre van szükség.

– magyarázta a lehetőségeket az igazgató. Ilyenkor történhet meg az, hogy a betegek kénytelenek más orvosokhoz iratkozni, főleg városiakhoz, akár a lakóhelyüktől számított 20-30 kilométerrel távolabbra.

– fejtette ki Ágoston László.

Kevesebb orvos, több páciens

Amíg 2018-ban egy háziorvos listájára átlagban 1500-2000 személy iratkozott fel, tavalyra már 2500-ra nőtt az átlag (a városokban 1900, a vidéki településeken 2600 személyt jegyeztek fel átlagosan).

Ahol csak munkapont volt: Árkos, Barátos, Dobolló, Esztelnek, Lemhény, Mikóújfalu, Maksa és Nagypatak.

– nyilatkozott Ágoston László.

Az igazgatóság munkatársai minden évben találkoznak a szakosodás előtt álló, frissen végzett orvosokkal és próbálják meggyőzni őket, hogy ebbe az irányba gondolkodjanak. A háziorvoslás iránt érdeklődőket az igazgatóság kapcsolatba hozza az idősebb orvosokkal, de segít az új praxis létrehozásának folyamatában is. A helyi önkormányzatok sem tétlenkednek, a rendelők felújításán, felszerelésén, szolgálati lakások létrehozásán is dolgoznak. Legutóbb például a Baróthoz tartozó Miklósváron avattak új rendelőt.