
Számos törvény biztosítja Romániában az anyanyelv használatához való jogot. A törvényes keretek úgy ahogy, de megvannak, viszont a gyakorlat mást mutat. Nap mint nap szembesülhetünk a hivatalokban azzal, hogy a törvény biztosította anyanyelvhasználati jogainkkal nem tudunk, nem engednek élni, vagy azért, mert a hivatali alkalmazott nem tud, vagy nem akar magyarul megszólalni, vagy mert félelem van az emberekben, vagy rosszabb esetben lustaság… Tény, hogy hosszan sorolhatnánk azokat az okokat, amelyek miatt sérül a törvények által biztosított nyelvhasználati jog.
2010. szeptember 16., 16:282010. szeptember 16., 16:28
Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke szerkesztőségünkkel egy nemrég történt esetet osztott meg. Kiderült, hogy M. J. 80 éves csíkszeredai lakos szeptember 13-án délelőtt 10 óra után néhány perccel Csíkszeredában az ügyészségen egy bűnvádi feljelentéssel kapcsolatos 24 oldalas magyar nyelvű dokumentációt szeretett volna letenni, melyben panaszolja földügyeinek hosszú évek óta történő megoldatlanságát.
Az ügyészség titkárnője a következő szöveggel utasította el a magyar nyelvű írásos panasszal élni kívánó öregurat: „Romániában az állam nyelve a román, ezért az aktacsomagot csak román nyelven fogadják el, azaz a beadandó iratokat le kell fordíttatni román nyelvre”. A panaszos ezt nem volt hajlandó megtenni, sértve érezte magát, úgy gondolta, sérülnek az emberi jogok és a törvények. A titkárnőtől megkérdezte, milyen törvényre alapozza az elutasítást, mire nagy csend volt a válasz – mesélte Veress. Ezután M. J. az Édes Anyanyelvünkért Szövetséghez fordult, ahol azt javasolták, hogy minél előbb adjon le az ügyészégen egy beadványt, és kérjen magyarázatot, milyen törvényre alapozva utasította el az említett titkárnő.
M. J. másnap, szeptember 14-én délelőtt magyar nyelven megírt kérelemmel fordult az ügyészséghez, amelyben Románia jogállamiságára hivatkozva, hivatalos magyarázatot kért az egy nappal korábban történtekre. Kérelmét iktatták az ügyészség titkárságán. Veress Dávid hangsúlyozta: most várják a hivatalos választ, amely harminc napon belül meg kell érkezzen. Az esettel kapcsolatban az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke levélben fordult Máthé András Levente képviselőhöz, akit arra kér „hogy mielőbb interpellálja az igazságügyi minisztert, hisz a hatályos törvények ellenére, a gyakorlatban nincs, vagy nem mindig van lehetőség anyanyelvünk használatára az igazságszolgáltatásban. 2009-ben tíz héten keresztül Embertelenség, Törvénytelenség és Jogtiprás jelszavakkal tiltakoztam a Csíkszeredai Törvényszék előtt, mert két éve egynyelvűsítették a törvényszéki megidézőt, amely még az átkos Ceauşescu-diktatúrában is kétnyelvű volt” – fogalmazott a képviselőhöz írt soraiban.
Veress Dávid úgy látja: „bátorítani kell és felvilágosítani az embereket, ugyanis a közigazgatásban is joguk van anyanyelvük használatára. Naponta történnek visszásságok, ezért bárki, akit sérelem ért az anyanyelvhasználati jogában, bátran fordulhat az Édes Anyanyelvünkért Szövetséghez. Anyanyelvünk a méltóságunk része, mely a mindennapi életben a méltó helyére kell kerüljön.”
Veress Dávid szerkesztőségünkben bemutatott néhány, két nyelven – magyar és román – íródott dokumentumot. Az egyiket (Fizetési meghagyás – Ordinu de platire) a monarchia idején keltezték, a 19. század végén Brassóban, a másikat (Contract de vanzare-cumpărare – Adás-vevési szerződés) 1925-ben Romániában. Az egykori hivatalos papírok érdekessége, hogy azokban a történelmi zavaros időkben is érvényesültek a nyelvhasználati jogok, amely jog a 21. századi, európai szellemiséggel büszkélkedő Romániában nem érvényesül a törvényi keret megléte ellenére sem – summázta a nyelvi jogokért küzdő Veress.
Mintegy 7,5 millió lejt csoportosítottak át csibai utcák leaszfaltozására az Anghel Saligny program finanszírozásából a csíkszeredai önkormányzati képviselők szerdai, rendkívüli ülésén.
Elsüllyedt szerda reggel egy vontatóhajó a Konstanca megyei Midia kikötőben, folyamatban van az incidenskor a fedélzeten lévő személyek keresése és mentése – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.