
Számos törvény biztosítja Romániában az anyanyelv használatához való jogot. A törvényes keretek úgy ahogy, de megvannak, viszont a gyakorlat mást mutat. Nap mint nap szembesülhetünk a hivatalokban azzal, hogy a törvény biztosította anyanyelvhasználati jogainkkal nem tudunk, nem engednek élni, vagy azért, mert a hivatali alkalmazott nem tud, vagy nem akar magyarul megszólalni, vagy mert félelem van az emberekben, vagy rosszabb esetben lustaság… Tény, hogy hosszan sorolhatnánk azokat az okokat, amelyek miatt sérül a törvények által biztosított nyelvhasználati jog.
2010. szeptember 16., 16:282010. szeptember 16., 16:28
2010. október 04., 14:252010. október 04., 14:25
Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke szerkesztőségünkkel egy nemrég történt esetet osztott meg. Kiderült, hogy M. J. 80 éves csíkszeredai lakos szeptember 13-án délelőtt 10 óra után néhány perccel Csíkszeredában az ügyészségen egy bűnvádi feljelentéssel kapcsolatos 24 oldalas magyar nyelvű dokumentációt szeretett volna letenni, melyben panaszolja földügyeinek hosszú évek óta történő megoldatlanságát.
Az ügyészség titkárnője a következő szöveggel utasította el a magyar nyelvű írásos panasszal élni kívánó öregurat: „Romániában az állam nyelve a román, ezért az aktacsomagot csak román nyelven fogadják el, azaz a beadandó iratokat le kell fordíttatni román nyelvre”. A panaszos ezt nem volt hajlandó megtenni, sértve érezte magát, úgy gondolta, sérülnek az emberi jogok és a törvények. A titkárnőtől megkérdezte, milyen törvényre alapozza az elutasítást, mire nagy csend volt a válasz – mesélte Veress. Ezután M. J. az Édes Anyanyelvünkért Szövetséghez fordult, ahol azt javasolták, hogy minél előbb adjon le az ügyészégen egy beadványt, és kérjen magyarázatot, milyen törvényre alapozva utasította el az említett titkárnő.
M. J. másnap, szeptember 14-én délelőtt magyar nyelven megírt kérelemmel fordult az ügyészséghez, amelyben Románia jogállamiságára hivatkozva, hivatalos magyarázatot kért az egy nappal korábban történtekre. Kérelmét iktatták az ügyészség titkárságán. Veress Dávid hangsúlyozta: most várják a hivatalos választ, amely harminc napon belül meg kell érkezzen. Az esettel kapcsolatban az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke levélben fordult Máthé András Levente képviselőhöz, akit arra kér „hogy mielőbb interpellálja az igazságügyi minisztert, hisz a hatályos törvények ellenére, a gyakorlatban nincs, vagy nem mindig van lehetőség anyanyelvünk használatára az igazságszolgáltatásban. 2009-ben tíz héten keresztül Embertelenség, Törvénytelenség és Jogtiprás jelszavakkal tiltakoztam a Csíkszeredai Törvényszék előtt, mert két éve egynyelvűsítették a törvényszéki megidézőt, amely még az átkos Ceauşescu-diktatúrában is kétnyelvű volt” – fogalmazott a képviselőhöz írt soraiban.
Veress Dávid úgy látja: „bátorítani kell és felvilágosítani az embereket, ugyanis a közigazgatásban is joguk van anyanyelvük használatára. Naponta történnek visszásságok, ezért bárki, akit sérelem ért az anyanyelvhasználati jogában, bátran fordulhat az Édes Anyanyelvünkért Szövetséghez. Anyanyelvünk a méltóságunk része, mely a mindennapi életben a méltó helyére kell kerüljön.”
Veress Dávid szerkesztőségünkben bemutatott néhány, két nyelven – magyar és román – íródott dokumentumot. Az egyiket (Fizetési meghagyás – Ordinu de platire) a monarchia idején keltezték, a 19. század végén Brassóban, a másikat (Contract de vanzare-cumpărare – Adás-vevési szerződés) 1925-ben Romániában. Az egykori hivatalos papírok érdekessége, hogy azokban a történelmi zavaros időkben is érvényesültek a nyelvhasználati jogok, amely jog a 21. századi, európai szellemiséggel büszkélkedő Romániában nem érvényesül a törvényi keret megléte ellenére sem – summázta a nyelvi jogokért küzdő Veress.
Az elmúlt 24 órában 24 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfő reggel a Facebook-oldalán a Salvamont.
Háromnapos rendkívüli ülésszak kezdődik hétfőn a parlamentben. A szenátus és a képviselőház az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges több törvénytervezetet is megvitat.
Szúnyogirtásra készül Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala hétfőn este kilenc órától, így arra kérnek mindenkit, hogy kerüljék az alább közölt helyszíneket az említett időszakban.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.