Naponta sérülnek a nyelvhasználati jogok

Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke szerkesztőségünkkel egy nemrég történt esetet osztott meg. Kiderült, hogy M. J. 80 éves csíkszeredai lakos szeptember 13-án délelőtt 10 óra után néhány perccel Csíkszeredában az ügyészségen egy bűnvádi feljelentéssel kapcsolatos 24 oldalas magyar nyelvű dokumentációt szeretett volna letenni, melyben panaszolja földügyeinek hosszú évek óta történő megoldatlanságát.

Az ügyészség titkárnője a következő szöveggel utasította el a magyar nyelvű írásos panasszal élni kívánó öregurat: „Romániában az állam nyelve a román, ezért az aktacsomagot csak román nyelven fogadják el, azaz a beadandó iratokat le kell fordíttatni román nyelvre”. A panaszos ezt nem volt hajlandó megtenni, sértve érezte magát, úgy gondolta, sérülnek az emberi jogok és a törvények. A titkárnőtől megkérdezte, milyen törvényre alapozza az elutasítást, mire nagy csend volt a válasz – mesélte Veress. Ezután M. J. az Édes Anyanyelvünkért Szövetséghez fordult, ahol azt javasolták, hogy minél előbb adjon le az ügyészégen egy beadványt, és kérjen magyarázatot, milyen törvényre alapozva utasította el az említett titkárnő.

M. J. másnap, szeptember 14-én délelőtt magyar nyelven megírt kérelemmel fordult az ügyészséghez, amelyben Románia jogállamiságára hivatkozva, hivatalos magyarázatot kért az egy nappal korábban történtekre. Kérelmét iktatták az ügyészség titkárságán. Veress Dávid hangsúlyozta: most várják a hivatalos választ, amely harminc napon belül meg kell érkezzen. Az esettel kapcsolatban az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke levélben fordult Máthé András Levente képviselőhöz, akit arra kér „hogy mielőbb interpellálja az igazságügyi minisztert, hisz a hatályos törvények ellenére, a gyakorlatban nincs, vagy nem mindig van lehetőség anyanyelvünk használatára az igazságszolgáltatásban. 2009-ben tíz héten keresztül Embertelenség, Törvénytelenség és Jogtiprás jelszavakkal tiltakoztam a Csíkszeredai Törvényszék előtt, mert két éve egynyelvűsítették a törvényszéki megidézőt, amely még az átkos Ceauşescu-diktatúrában is kétnyelvű volt” – fogalmazott a képviselőhöz írt soraiban.

Veress Dávid úgy látja: „bátorítani kell és felvilágosítani az embereket, ugyanis a közigazgatásban is joguk van anyanyelvük használatára. Naponta történnek visszásságok, ezért bárki, akit sérelem ért az anyanyelvhasználati jogában, bátran fordulhat az Édes Anyanyelvünkért Szövetséghez. Anyanyelvünk a méltóságunk része, mely a mindennapi életben a méltó helyére kell kerüljön.”

Veress Dávid szerkesztőségünkben bemutatott néhány, két nyelven – magyar és román – íródott dokumentumot. Az egyiket (Fizetési meghagyás – Ordinu de platire) a monarchia idején keltezték, a 19. század végén Brassóban, a másikat (Contract de vanzare-cumpărare – Adás-vevési szerződés) 1925-ben Romániában. Az egykori hivatalos papírok érdekessége, hogy azokban a történelmi zavaros időkben is érvényesültek a nyelvhasználati jogok, amely jog a 21. századi, európai szellemiséggel büszkélkedő Romániában nem érvényesül a törvényi keret megléte ellenére sem – summázta a nyelvi jogokért küzdő Veress.