Hirdetés
Hirdetés

Napóleon – történelmi tablónak felületes, látványfilmnek tökéletes

Ha nem is kapunk átfogó képet a 19. század Franciaországáról és Napóleon ebben a történelmi korban betöltött szerepéről, a róla készült Ridley Scott-mozi még így is egy rendkívül letaglózó néznivaló, amiből egy rendezői változat is készül, ami várhatóan kiküszöböli a mozikba küldött változat hiányosságait. Kritika.

Tamás Attila

2023. november 30., 17:102023. november 30., 17:10

2023. november 30., 17:202023. november 30., 17:20

•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

Ha nem is kapunk átfogó képet a 19. század Franciaországáról és Napóleon ebben a történelmi korban betöltött szerepéről, a róla készült Ridley Scott-mozi még így is egy rendkívül letaglózó néznivaló, amiből egy rendezői változat is készül, ami várhatóan kiküszöböli a mozikba küldött változat hiányosságait. Kritika.

Tamás Attila

2023. november 30., 17:102023. november 30., 17:10

2023. november 30., 17:202023. november 30., 17:20

•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

Valamilyen szinten mindig is ott volt a levegőben, hogy nagyívű történelmi-kosztümös film kell készüljön a világtörténelem egyik legjelentősebb személyiségéről, Napóleon császárról.

Hirdetés

Igazából az a rendkívüli, hogy eddig nem készült el ez a film (mivel Stanley Kubrick róla szóló korábbi filmterve meghiúsult), így

egészen 2023-ig kellett várni arra, hogy a történelmi kalandfilmekben is érdekelt Ridley Scott (Gladiátor, Mennyei Királyság) elkészítse ezt a kosztümös történelmi tablót, írói és rendezői fantáziával megspékelt, grandiózus csatajelenetekkel.

Tulajdonképpen abban sem volt semmi meglepő, hogy a főszerepre az emlékezetes alakításairól és karizmatikus kisugárzásáról ismert Joaquin Phoenixet castingolta a direktor (jobb „Napóleont” el sem lehetett volna képzelni), akivel már dolgozott együtt a Gladiátorban, ahol a színész Commodus császárt alakította.

•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

A több mint nyolcvanévesen is elképesztő munkatempót diktáló Ridley Scott (akinek a nevéhez az utóbbi években nem túl színvonalas alkotások is kötődnek, mint például a Kevin Spacey „kitörléséről” elhíresült, A világ összes pénze, vagy épp az ötödik Alien-film, ami a Covenant alcímet kapta)

egy csomó produceri teendő és projektbábáskodás mellett mondhatni már ujjgyakorlatként készítette el a Napóleonról szóló, fikcióval feldúsított történelmi biopicet A Gucci-família tagjairól szóló filmje és a soron következő Gladiátor második része között.
•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

A film azonban a végeredményt látva nem egy életrajzi dráma, inkább lehetne úgy jellemezni, hogy fontos állomások Napóleon életéből, látványos csatajelenetekkel. A cselekmény a francia forradalom eseményeitől és Marie Antoinette királynő lefejezésétől indul, Napóleont pedig már egy feltörekvő korzikai tüzértisztként mutatják be, aki már-már unottan vázolja fel, hogy miként lenne képes bevenni a touloni erődöt, ami épp a britek irányítása alatt áll. Ha valaki azért nézné meg ezt a filmet, hogy jobban megismerhesse Napóleon történelmi jelentőségét,

jobban teszi, ha inkább egy dokumentumfilmet néz meg a nagy francia hódítóról, hiszen Scott filmje nagyrészt csak kiindulópontként használja a történelmet, hogy aztán csatajelenetekkel töltse ki a mozivásznat és a cselekmény jelentős részét.
•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

A film promózása során adott interjúkban Scott már visszavágott azoknak a kritikusoknak, akik a premier előtti vetítéseken látták az alkotást, és véleményt formálva a történelmi hűség hiányosságait rótták fel az alkotóknak. A rendező már-már agresszíven és lekezelően reagált ezekre:

egyrészt azt tanácsolta a filmjét kritizálóknak, hogy keressenek valami más elfoglaltságot (get a life!), annak pedig, aki azt mondta, hogy Napóleon igazából nem is ágyúzta az egyiptomi piramisokat azzal a kérdéssel vágott vissza, hogy: „miért, te talán ott voltál?”

A rendező célja tehát egyértelműen nem az volt, hogy egy hiteles történelmi tablóval állítson emléket a legendás hadvezérnek, hanem hogy a történelmi eseményeket továbbgondolva egy akciódús drámát szállítson a moziba jegyet váltó nézőnek. A két és fél órás mozifilm, azonban csak egy rövidebb verziója az igazi, teljes értékű alkotásnak, ami Ridley Scott elmondása szerint négy óra hosszúságú, és később az Apple streamingfelületén lesz látható.

•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

Az történt tehát, hogy a projekt mögé beálló, és azt pénzzel támogató Apple kapja az exkluzív streamingjogot a Napóleonhoz, ezen a felületen pedig a teljes rendezői változat látható lesz,

a mozikba küldött, most bemutatott verzió pedig amolyan „rövidre” vágott verzió, hogy a kötelező kör teljesítésével díjazni lehessen az alkotást, és a forgalmazók is elégedettek lehessenek a bevétellel, amit a film termel számukra.

Ez a rövidítés egyébként tényleg látszik a filmen, hiszen sok jelenet ér véget a semmiben, a film több pontján érezhető, hogy a készítők ugrálnak egyik jelenetről a másikra, hogy kipipálhassák Napóleon életének fontos állomásait. Emellett a cselekmény fókusza is máshová pozíciónálódik, hiszen Napóleon a társadalomra és az akkori világra gyakorolt szerepének a részletezése helyett inkább a Josephine-el való húzd meg-ereszd meg kapcsolatára összpontosít, helyenként a néhai hadvezért egy kanos, debil nagy gyerekként ábrázolva. Nyilván ez mind belefér az írói és rendezői fantáziába, de inkább elvártam volna a filmtől, hogy többet beszéljen az akkori viszonyrendszerekről és Napóleon cselekedeteinek és döntéseinek hatásairól, mint arról, hogy milyen kihívásokkal szembesül a gyermektelen házassága során.

•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

Hitvese, Josephine szerepére jó választás volt Mundruczó Kornél Pieces of Womanjének főszerepéért oscarra jelölt Vanessa Kirby, aki jól ellensúlyozza a folyton rezignált, és az esetek többségében látszólag hűvös nyugalommal operáló Napóleont, és a cselekmény során tulajdonképpen ő az egyedüli szereplő, aki

képes kihozni a sodrából a hadvezérből lett császárt, aki még az egyiptomi hadjáratát is megszakítja, azért, mert tudomást szerez arról, hogy mással csalja őt az újdonsült hitvese (természetesen a valóságban ez sem történt meg).

A többi szereplő sajnos meglehetősen egysíkú lett, ugyanis a film két főszereplőjére helyeződik a hangsúly a játékidő nagyrészében, így a mellékszereplők nemhogy kibontakozására, de rendes bemutatására sem nagyon nyílik lehetőség.

Ami viszont kifejezetten jó, és a Mennyei királyság óta egyfajta védjegye is a rendezőnek, az a grandiózus csatajelenetek, amikből tényleg nincs hiány a filmben. Ezeken tényleg látszik, hogy komoly produkciós csapatok, rengeteg statiszta dolgozott rajtuk és bennük, és talán évek óta nem láthattunk mozivásznon ezekhez foghatót összecsapásokat, hiszen a történelmi-fantasy műfaj időközben átköltözött a streamingre (lásd a Trónok harcában látott Fattyak csatája, Hardhome-i ütközet, és a Vikingek csatajelentei).

•  Fotó: Sony Pictures Entertainment

Fotó: Sony Pictures Entertainment

Mondani szokták Ridley Scottra a szakmai berkekben, hogy megbízható filmes iparos, ez pedig a tömegjelenetek megjelenítésében nagyon igaz rá, hiszen ezeket már tényleg kisujjból rázza ki az öreg, aki

nagyon ért ahhoz, hogy miként nyűgözzön le több száz fegyveres katona összecsapásával, miközben körülöttük minden lángokban áll, és halálos ágyúgolyók csapódnak irtózatos erővel és robajjal mindenhová.

A hasonló kaliberű produkciókhoz képest meglehetősen rövid – 62 napon keresztül zajló – forgatás egy igazi technikai bravúr volt, hiszen Scott és csapata a lehető leghatékonyabban, különböző kreatív módszerekkel készítették el a jeleneteket, így például a sokkoló austerlitzi csatát is, amit a filmben úgy alakítottak át, hogy a Napóleon által vezetett franciák az egyesített orosz–osztrák haderőt egy befagyott tónál csalták lépre, hogy aztán ágyúgolyókkal sorozzák meg a jeget, hogy az ellenség lovai és katonái a véres hullámsírban leljék halálukat.

Bár a Napóleon a történetmesélés szempontjából rengeteg kívánnivalót hagy maga után, a korhű látvány, díszletek és a nagy igényességgel felvett és megkoreografált csatajelenetek terén egy rendkívül látványos moziélménynek bizonyul, a cselekmény hiányosságait pedig várhatóan korrigálni fogja a négy órás rendezői változat. Csak legyen türelmünk otthon, a kanapéról végignézni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 04., vasárnap

Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát

A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.

Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
Hirdetés
2026. október 04., vasárnap

Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig

Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.

Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
2026. október 03., szombat

Húsz év történetekkel megtöltött terekben

Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.

Húsz év történetekkel megtöltött terekben
2026. október 01., csütörtök

Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek

A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.

Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek
Hirdetés
2026. szeptember 30., szerda

Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”

Rekordszámú pályamű és több mint hetven ország alkotóinak részvételével nyílt meg a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Az idei Torzulás hívószó a valóság, az identitás és a társadalmi változások kérdéseit állítja középpontba.

Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”
2026. szeptember 30., szerda

Nem csak kottákat és hangszereket visznek magukkal a zenészek a budapesti fellépésre

Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.

Nem csak kottákat és hangszereket visznek magukkal a zenészek a budapesti fellépésre
2026. szeptember 21., hétfő

Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen

Elkezdődött a 17. dráMA Kortárs Színházi Találkozó Székelyudvarhelyen, amelyen kizárólag kortárs magyar és román drámaszövegekre épülő produkciókat láthat a közönség. A nyitónapon a 6. dráMÁzat drámapályázat eredményeit is ismertették.

Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen
2026. szeptember 21., hétfő

Hétköznapi (anti)hősök Székelyudvarhelyen

Hirdetés
2026. szeptember 20., vasárnap

Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila

Megjelent Vajda Attila első szerzői albuma, a The First Step, amely hat saját kompozíción keresztül mutatja meg, hogyan gondolkodik a székelyudvarhelyi jazzmuzsikus a kompozíció és az improvizáció kapcsolatáról. A lemezbemutató koncert Budapesten lesz.

Saját hangját keresi első szerzői lemezén Vajda Attila
2026. szeptember 19., szombat

„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja

Minden előzetes promózás nélkül, szeptember 14-én elérhetővé vált Romániában is az Apple streamingplatformja, a 2019-ben indult Apple TV. Kipróbáltuk.

„Utolsó befutók” – nálunk is elérhetővé vált az Apple streamingplatformja
2026. szeptember 18., péntek

Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze

Elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színművésze. A közönség szavazatai alapján odaítélt elismerést csütörtökön adták át a budapesti Vígszínházban.

Kaszás Attila-díjas lett Bartha Boróka, a gyergyói Figura színésze
Hirdetés