A reformáció évében a belvárosi református templom állagreformját tervezik
Fotó: Barabás Ákos
Hihetetlennek tűnik, de ma is ugyanazt a márvány színű mintázatot látjuk a székelyudvarhelyi belvárosi református templom belső falain, mint amit 1789-ben festettek. A tetőszerkezet is elöregedett. A tisztes korú istenházának időszerűvé vált felújításáról Szécsi Mózes főgondnokkal beszélgettünk.
2017. április 06., 12:462017. április 06., 12:46
A gyülekezet töprengett, hogyan lehetne még emlékezetesebbé, maradandóbbá tenni és Isten dicsőségére átélni a reformáció 500. évfordulóját. Ismervén a templom felújításának szükségességét, rendezvénysorozatuk fő céljául ezt tűzték ki. Jelképét, a templomra mutató emberek alkotta nyilat a tornyon elhelyezett molinón is láthatjuk. Két értelemben fókuszál az Isten házára: vegyenek részt minél lelkesebben az istentiszteleteken, illetve együtt „reformálják” meg templomunkat.
A hagyomány szerint Székelyudvarhelyen az első református istentiszteletet az egykori Botos, mai Kossuth Lajos utca végén, egy családi házban tartották. 1560–1630 között a reformátorok többször elfoglalták, majd el is veszítették a Szent Miklós-hegyi templomot. 1590-ben a várkapitány elűzte Szentmihályi János református esperest. Brandenburgi Katalin fejedelemasszony azért, hogy a templom körüli vitának véget vessen, 1630-ban eltiltotta mindkét felekezetet a Szent Miklós-hegyi templom használatától. A várban jelöltetett ki számukra egy-egy helyiséget, és elrendelte egy új templom felépítését a város polgárainak közös költségén. Ezt 1633-ban I. Rákóczi György fejedelem küldöttsége adta át a reformátusoknak.
A tetőzet restaurálása az elsődleges feladat
Fotó: Barabás Ákos
Egy évszázad múltán a megnövekedett gyülekezet számára az a templom kicsinek bizonyult. Az egyház elöljárói többször kértek engedélyt egy új templom felépítésére. Ezt Baczkamadarasi Kis Gergely szerezte meg 1780-ban.
Ebben mellette állt Ardai Sámuel, az egyházközség huszonötödik lelkésze és Téglási György megyebíró.
A ma is használt templom 1781-ben épült fel Schmidt Pál marosvásárhelyi „főpallér” vezetésével. 1782-ben berendezték. Ekkor készült el a szószék is, majd egy év múlva megvásárolták a harangokat. 1789-ben festették márvány színűre a templom belsejét; 1896-ból való az úrasztala, valamint az orgona. 1943-ban, a piactér rendezése során lebontották a templom falaihoz toldott boltokat, műhelyeket, kerítést, így teljes méltóságban foglalja el helyét a főtér közepén. Utolsó külső nagyjavítása 1988-ban volt. Belsejét szinte ugyanabban a formában láthatjuk, mint ahogyan 1782-ben berendezték.
Fotó: Barabás Ákos
Az épület B kategoriájú műemlék. Az elmúlt években a gyülekezet adományaiból és a pályázatokon nyert anyagi támogatásokkal sikerült egy nagyon szerény állagmegőrző munkafolyamatot elvégeztetniük. 2015–2016-ban kicserélték a felázott külső talapzat vakolatát, kijavították a torony megrongálódott keleti falát, ugyanakkor néhány szétmállott tetőcserepet kicseréltek. Az elkorhadt csatorna egy részét is felújították.
Időszerű a restaurálás előkészítése és a teljes, átfogó felújítás. A munkafolyamat mielőbbi beindítást tervezik. Az egyházközség szerény anyagi forrásai nem elegendők egy előtanulmány elkészítési költségeinek fedezésére sem, ezért külső forrásokat keresnek.
A szakemberek szerint a tetőszerkezet teljes restaurálása lenne a legsürgősebb feladat. Előbb tehermentesíteni kell a padlástérben felhalmozódott, több mázsányi cserép- és egyéb törmelékektől, fahulladékoktól, amelyek nyomják a mennyezetet – ehhez rövidesen hozzákezdenek.
Fotó: Barabás Ákos
A két évszázad alatt többször átforgatták a cserepeket, de az eredetieket több mint száz éve nem gyártják – amivel tudták, azzal pótolták. A faszerkezet is rossz állapotú, befolyt az esővíz is. A torony alatti faszerkezet gombafertőzött – kezelni hatalmas összeg lenne. A bádog és toronyrész jó állapotú.
„Hála a Jóistennek, az épület alapja és a lábazati szerkezete jó, nem viselte meg az autóforgalom” – nincsenek számottevő törések a talapzatában. A vízszigetelést megoldották korábban. A templombelső hasznos felülete – a karzat, a hajórész és a torony közel ezer négyzetméter. Villamosításkor volt némi javítás, gyakorlatilag azóta nem történt semmi belső felújítás. Elavult a múlt század elején kiépített elektromos hálózat, a világítótestek is ugyanazok – eljött az ideje ezek korszerűsítésének is. A fűtésrendszer bővítését is tervezik.
Fotó: Barabás Ákos
Félmillió eurót meghaladó költséggel számolnak – tudtuk meg a főgondnoktól. Csak a tető több mint háromszázezer euró lehet, de majd akkor derül ki, amikor megbontják.
– vallja Szécsi Mózes.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – nyilatkozta szerdán a vállalat vezérigazgatója.
Már csak a hatósági engedélyeztetés van hátra a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház új sürgősségi osztályának megnyitás előtt, amelynek átadási határideje ez év vége.
szóljon hozzá!