
A reformáció évében a belvárosi református templom állagreformját tervezik
Fotó: Barabás Ákos
Hihetetlennek tűnik, de ma is ugyanazt a márvány színű mintázatot látjuk a székelyudvarhelyi belvárosi református templom belső falain, mint amit 1789-ben festettek. A tetőszerkezet is elöregedett. A tisztes korú istenházának időszerűvé vált felújításáról Szécsi Mózes főgondnokkal beszélgettünk.
2017. április 06., 12:462017. április 06., 12:46
A gyülekezet töprengett, hogyan lehetne még emlékezetesebbé, maradandóbbá tenni és Isten dicsőségére átélni a reformáció 500. évfordulóját. Ismervén a templom felújításának szükségességét, rendezvénysorozatuk fő céljául ezt tűzték ki. Jelképét, a templomra mutató emberek alkotta nyilat a tornyon elhelyezett molinón is láthatjuk. Két értelemben fókuszál az Isten házára: vegyenek részt minél lelkesebben az istentiszteleteken, illetve együtt „reformálják” meg templomunkat.
A hagyomány szerint Székelyudvarhelyen az első református istentiszteletet az egykori Botos, mai Kossuth Lajos utca végén, egy családi házban tartották. 1560–1630 között a reformátorok többször elfoglalták, majd el is veszítették a Szent Miklós-hegyi templomot. 1590-ben a várkapitány elűzte Szentmihályi János református esperest. Brandenburgi Katalin fejedelemasszony azért, hogy a templom körüli vitának véget vessen, 1630-ban eltiltotta mindkét felekezetet a Szent Miklós-hegyi templom használatától. A várban jelöltetett ki számukra egy-egy helyiséget, és elrendelte egy új templom felépítését a város polgárainak közös költségén. Ezt 1633-ban I. Rákóczi György fejedelem küldöttsége adta át a reformátusoknak.
 
							A tetőzet restaurálása az elsődleges feladat
Fotó: Barabás Ákos
Egy évszázad múltán a megnövekedett gyülekezet számára az a templom kicsinek bizonyult. Az egyház elöljárói többször kértek engedélyt egy új templom felépítésére. Ezt Baczkamadarasi Kis Gergely szerezte meg 1780-ban.
Ebben mellette állt Ardai Sámuel, az egyházközség huszonötödik lelkésze és Téglási György megyebíró.
A ma is használt templom 1781-ben épült fel Schmidt Pál marosvásárhelyi „főpallér” vezetésével. 1782-ben berendezték. Ekkor készült el a szószék is, majd egy év múlva megvásárolták a harangokat. 1789-ben festették márvány színűre a templom belsejét; 1896-ból való az úrasztala, valamint az orgona. 1943-ban, a piactér rendezése során lebontották a templom falaihoz toldott boltokat, műhelyeket, kerítést, így teljes méltóságban foglalja el helyét a főtér közepén. Utolsó külső nagyjavítása 1988-ban volt. Belsejét szinte ugyanabban a formában láthatjuk, mint ahogyan 1782-ben berendezték.
 
							Fotó: Barabás Ákos
Az épület B kategoriájú műemlék. Az elmúlt években a gyülekezet adományaiból és a pályázatokon nyert anyagi támogatásokkal sikerült egy nagyon szerény állagmegőrző munkafolyamatot elvégeztetniük. 2015–2016-ban kicserélték a felázott külső talapzat vakolatát, kijavították a torony megrongálódott keleti falát, ugyanakkor néhány szétmállott tetőcserepet kicseréltek. Az elkorhadt csatorna egy részét is felújították.
Időszerű a restaurálás előkészítése és a teljes, átfogó felújítás. A munkafolyamat mielőbbi beindítást tervezik. Az egyházközség szerény anyagi forrásai nem elegendők egy előtanulmány elkészítési költségeinek fedezésére sem, ezért külső forrásokat keresnek.
A szakemberek szerint a tetőszerkezet teljes restaurálása lenne a legsürgősebb feladat. Előbb tehermentesíteni kell a padlástérben felhalmozódott, több mázsányi cserép- és egyéb törmelékektől, fahulladékoktól, amelyek nyomják a mennyezetet – ehhez rövidesen hozzákezdenek.
 
							Fotó: Barabás Ákos
A két évszázad alatt többször átforgatták a cserepeket, de az eredetieket több mint száz éve nem gyártják – amivel tudták, azzal pótolták. A faszerkezet is rossz állapotú, befolyt az esővíz is. A torony alatti faszerkezet gombafertőzött – kezelni hatalmas összeg lenne. A bádog és toronyrész jó állapotú.
„Hála a Jóistennek, az épület alapja és a lábazati szerkezete jó, nem viselte meg az autóforgalom” – nincsenek számottevő törések a talapzatában. A vízszigetelést megoldották korábban. A templombelső hasznos felülete – a karzat, a hajórész és a torony közel ezer négyzetméter. Villamosításkor volt némi javítás, gyakorlatilag azóta nem történt semmi belső felújítás. Elavult a múlt század elején kiépített elektromos hálózat, a világítótestek is ugyanazok – eljött az ideje ezek korszerűsítésének is. A fűtésrendszer bővítését is tervezik.
 
							Fotó: Barabás Ákos
Félmillió eurót meghaladó költséggel számolnak – tudtuk meg a főgondnoktól. Csak a tető több mint háromszázezer euró lehet, de majd akkor derül ki, amikor megbontják.
– vallja Szécsi Mózes.
Nyilvánosságra került egy fedélzeti kamerás felvétel, amely egy nagyváradi körforgalomban történt balesetet rögzített.
 
              Bukarest ötödik kerületi bírósága pénteken elrendelte a Rahova lakótelepi tömbházrobbanás ügyében két nappal korábban őrizetbe vett három gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását.
 
              Gyermekkereskedelem miatt indult eljárás egy Gorj megyei pár ellen, miután a gyanú szerint háromhetes csecsemőjüket 7000 euróért eladták egy férfinak. A pénzből állítólag egy autót vettek.
 
              A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion személyi védelmet kér a Kormányőrségtől (SPP) saját maga, családja és a párt vezetősége számára.
 
              190 millió eurót meghaladó értékű pályázatot készít több ideje a Hydrokov Rt.: a beruházás Kovászna megye minden régióját érinti.
Romániában már senki sem bízik a politikusokban, de a nagyon súlyos az, hogy senki sem bízik már az állami intézményekben sem – jelentette ki pénteken egy kolozsvári sajtóeseményen Mircea Abrudean, a szenátus elnöke.
 
              Rendkívüli ülést tartott pénteken Gyergyószentmiklós önkormányzati képviselő-testülete, hogy véglegesítse a város idei beruházási listáját. Új projektek, vízgyűjtőbővítés és több helyi intézmény támogatása is szerepelt a napirenden.
 
              A kormány által belengetett megszorító intézkedések, majd ezek visszavonása megbolygatták a 35. Háromszéki Népzene- és Néptánctalálkozó szervezőinek terveit, de az eseményt – szűkebb keretek között – most is megtartják.
 
              Több mint hatvan súlyos közúti baleset történt idén eddig Hargita megyében, amelyekben öt ember életét vesztette, és több mint hatvanan súlyosan megsérültek.
 
              A Salvamont figyelmeztetést adott ki pénteken azok számára, akik a hét végén a hegyekbe készülnek, hangsúlyozva, hogy az elmúlt napokban öt halálos áldozatot követelő és több nagyon súlyos következményekkel járó baleset történt a hegyekben.
 
              
szóljon hozzá!