
A reformáció évében a belvárosi református templom állagreformját tervezik
Fotó: Barabás Ákos
Hihetetlennek tűnik, de ma is ugyanazt a márvány színű mintázatot látjuk a székelyudvarhelyi belvárosi református templom belső falain, mint amit 1789-ben festettek. A tetőszerkezet is elöregedett. A tisztes korú istenházának időszerűvé vált felújításáról Szécsi Mózes főgondnokkal beszélgettünk.
2017. április 06., 12:462017. április 06., 12:46
A gyülekezet töprengett, hogyan lehetne még emlékezetesebbé, maradandóbbá tenni és Isten dicsőségére átélni a reformáció 500. évfordulóját. Ismervén a templom felújításának szükségességét, rendezvénysorozatuk fő céljául ezt tűzték ki. Jelképét, a templomra mutató emberek alkotta nyilat a tornyon elhelyezett molinón is láthatjuk. Két értelemben fókuszál az Isten házára: vegyenek részt minél lelkesebben az istentiszteleteken, illetve együtt „reformálják” meg templomunkat.
A hagyomány szerint Székelyudvarhelyen az első református istentiszteletet az egykori Botos, mai Kossuth Lajos utca végén, egy családi házban tartották. 1560–1630 között a reformátorok többször elfoglalták, majd el is veszítették a Szent Miklós-hegyi templomot. 1590-ben a várkapitány elűzte Szentmihályi János református esperest. Brandenburgi Katalin fejedelemasszony azért, hogy a templom körüli vitának véget vessen, 1630-ban eltiltotta mindkét felekezetet a Szent Miklós-hegyi templom használatától. A várban jelöltetett ki számukra egy-egy helyiséget, és elrendelte egy új templom felépítését a város polgárainak közös költségén. Ezt 1633-ban I. Rákóczi György fejedelem küldöttsége adta át a reformátusoknak.
A tetőzet restaurálása az elsődleges feladat
Fotó: Barabás Ákos
Egy évszázad múltán a megnövekedett gyülekezet számára az a templom kicsinek bizonyult. Az egyház elöljárói többször kértek engedélyt egy új templom felépítésére. Ezt Baczkamadarasi Kis Gergely szerezte meg 1780-ban.
Ebben mellette állt Ardai Sámuel, az egyházközség huszonötödik lelkésze és Téglási György megyebíró.
A ma is használt templom 1781-ben épült fel Schmidt Pál marosvásárhelyi „főpallér” vezetésével. 1782-ben berendezték. Ekkor készült el a szószék is, majd egy év múlva megvásárolták a harangokat. 1789-ben festették márvány színűre a templom belsejét; 1896-ból való az úrasztala, valamint az orgona. 1943-ban, a piactér rendezése során lebontották a templom falaihoz toldott boltokat, műhelyeket, kerítést, így teljes méltóságban foglalja el helyét a főtér közepén. Utolsó külső nagyjavítása 1988-ban volt. Belsejét szinte ugyanabban a formában láthatjuk, mint ahogyan 1782-ben berendezték.
Fotó: Barabás Ákos
Az épület B kategoriájú műemlék. Az elmúlt években a gyülekezet adományaiból és a pályázatokon nyert anyagi támogatásokkal sikerült egy nagyon szerény állagmegőrző munkafolyamatot elvégeztetniük. 2015–2016-ban kicserélték a felázott külső talapzat vakolatát, kijavították a torony megrongálódott keleti falát, ugyanakkor néhány szétmállott tetőcserepet kicseréltek. Az elkorhadt csatorna egy részét is felújították.
Időszerű a restaurálás előkészítése és a teljes, átfogó felújítás. A munkafolyamat mielőbbi beindítást tervezik. Az egyházközség szerény anyagi forrásai nem elegendők egy előtanulmány elkészítési költségeinek fedezésére sem, ezért külső forrásokat keresnek.
A szakemberek szerint a tetőszerkezet teljes restaurálása lenne a legsürgősebb feladat. Előbb tehermentesíteni kell a padlástérben felhalmozódott, több mázsányi cserép- és egyéb törmelékektől, fahulladékoktól, amelyek nyomják a mennyezetet – ehhez rövidesen hozzákezdenek.
Fotó: Barabás Ákos
A két évszázad alatt többször átforgatták a cserepeket, de az eredetieket több mint száz éve nem gyártják – amivel tudták, azzal pótolták. A faszerkezet is rossz állapotú, befolyt az esővíz is. A torony alatti faszerkezet gombafertőzött – kezelni hatalmas összeg lenne. A bádog és toronyrész jó állapotú.
„Hála a Jóistennek, az épület alapja és a lábazati szerkezete jó, nem viselte meg az autóforgalom” – nincsenek számottevő törések a talapzatában. A vízszigetelést megoldották korábban. A templombelső hasznos felülete – a karzat, a hajórész és a torony közel ezer négyzetméter. Villamosításkor volt némi javítás, gyakorlatilag azóta nem történt semmi belső felújítás. Elavult a múlt század elején kiépített elektromos hálózat, a világítótestek is ugyanazok – eljött az ideje ezek korszerűsítésének is. A fűtésrendszer bővítését is tervezik.
Fotó: Barabás Ákos
Félmillió eurót meghaladó költséggel számolnak – tudtuk meg a főgondnoktól. Csak a tető több mint háromszázezer euró lehet, de majd akkor derül ki, amikor megbontják.
– vallja Szécsi Mózes.
Mozgalmas napokat tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei tűzoltók: péntektől hétfőig több mint harminc esethez riasztották őket, ezek többségében sürgősségi ellátásra volt szükség, de tűzesetek és más veszélyhelyzetek is akadtak.
Több százezer eurót találtak a korrupcióellenes ügyészek a Román Közúti Hatóság (ARR) vezetője, Cristian Anton bukaresti és temesvári lakásán tartott keddi házkutatáskor.
Több Kovászna megyei termék is bekerült az egyik nagyáruház kínálatába, egy helyre csoportosítva a helyi készítésű árukat. Az AgroSIC emellett online értékesítési platformot fejleszt a kistermelőknek.
Öt juhot és két bárányt ölt meg egy medve, amely a háromszéki Maksa településen, a főút mentén fekvő gazdaságban tört be egy istállóba keddre virradóra.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu „cinizmusnak” tartja, hogy a kormány késik az üzemanyagárak emelkedését mérséklő intézkedések elfogadásával.
Az elektronikus orvosi nyilvántartás idén nyártól lesz elérhető, és egy felhasználónév, valamint egy jelszó segítségével minden beteg hozzáférhet majd a saját digitális kórlapjához a mobiltelefonjáról, laptopjáról, számítógépéről vagy táblagépéről.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Tüntetést szervez kedden a fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó országos tanács (CNDR) a fővárosi Győzelem (Victoriei) téren a fogyatékossággal élők juttatásának alacsony szintje és az adóztatásukat érintő legutóbbi változások miatt.
Utcára vonult kedden délelőtt a marosvásárhelyi vegyipari kombinát több mint háromszáz alkalmazottja, hogy a gyár megmentését követelje. A tüntetők szerint a kormány kezében van az üzem sorsa, amely egy hónap múlva végleg bezárhat.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
szóljon hozzá!