Nagyon ráférne a fiatalítás a Hargita megyei egészségügyi alaphálózatra

Még hét háziorvosra lenne szükség a Hargita megyei egészségügyi alaphálózatban ahhoz, hogy teljes mértékben le legyen fedve a lakossági igény – mutat rá a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szerkesztőségünkhöz eljuttatott statisztikája.

{A}

A megfelelő háziorvosi létszámot aszerint számolják ki, hogy 1800 lakosra kell jusson egy szakember városi és vidéki környezetben egyaránt. Ez alapján a következő településeken van hiány: Balánbánya és Gyimesközéplok (ezeken a településeken van legnagyobb szükség háziorvosra a lakossági szám és az ott praktizáló orvosok alapján), Tusnád községben, Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen, Borszéken és Székelyudvarhelyen.

Jelenleg 145 háziorvosi rendelő működik a megyében, ezekben pedig összesen 153 háziorvos dolgozik. A vonatkozó jogszabályok szerint

egy háziorvos 70 éves koráig – tehát a 65 éves nyugdíjkorhatár elérte után még 5 évet – dolgozhat,

azaz állhat szerződésben az egészségbiztosítási pénztárral. Tizennégy orvos jelenleg is úgy tevékenykedik a megyében, hogy elérte már a nyugdíjkorhatárt. Nem ad okot bizakodásra az sem, hogy 49 háziorvos 61–64 év között van. 51–60 év között 57 háziorvos végez munkát a megyei egészségügyi alaphálózatban, 41–50 év között pedig 14-en vannak. 31–40 esztendő között 17, 30 év alatt pedig mindössze kettő – derül ki a statisztikából.

Az előbbi kimutatás alapján

félő, hogy néhány éven belül kiöregedik a praktizáló háziorvosok jelentős része Hargita megyében.

Viszont nem csak itt, országos szinten is nagy gond van a lefedettséggel, ezt pedig érzékeli a minisztérium is. Nem hiába emelte meg néhány éve a szaktárca a szakemberek munkavégzési idejét 65-ről 70 éves korra – mutatott rá Bíró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke.

– vetített előre.

A már most nagy méreteket öltő hiány azért is alakult ki, mert a fiatalokat egyáltalán nem vonzza a szakma, ezért a nyugdíjba vonuló orvosok nincs kinek átadják, eladják a pacientúrájukat. A Hargita Megyei Orvosi Kamara figyelemmel követi a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tanuló magyar anyanyelvű orvostanhallgatókat, évfolyamonként pedig alig 5 százalékuk választja a háziorvosi pályát, ami nem kecsegtet túl fényes jövőképpel – mondta Bíró László. Szerinte a a hatalmas bürokrácia és a csekély javadalmazás elriasztja őket a háziorvosi pályától. Kiemelte,

a szomszédos Kovászna megyében még ennél is rosszabb a helyzet,

a háromszéki közegészségügyi igazgatóság tavaly közzétett elemzése szerint a háziorvosok több mint fele már betöltötte a 60. életévét.

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója úgy nyilatkozott a témában, hogy egyelőre megvan a közel szükséges lefedettség a háziorvosok számát tekintve a megyében, ugyanakkor a megyei egészségügyi hatóságokkal közösen azon dolgoznak, hogy a jövőben is meglegyen az előírt orvosi létszám. Kiemelte,

az utánpótlás leginkább a vidéki környezetben jelent problémát,

ahol rendkívül nagy szerepe van a helyi önkormányzatoknak abban, hogy egy háziorvos az ő településüket választja-e munkavégzése helyszínéül. Példaként megemlítette, hogy ahol már rendelőépületet és lakhatási feltételeket is biztosítanak egy orvosnak, jobb eséllyel találnak jelentkezőt a megüresedett praxisokra.