Munka, optimizmus és gondok

Vidám, relaxáló környezetben zajlik a pszichoterápia Majla Géza pszichológussal

Jelentős sajtóarchívum van a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ megszületését megelőző időszakról. A kilencvenes évek közepén kezdődött történet nagy nekigyürkőzésekről, az életveszélyesnek minősített kúria felújításának elkezdéséről, tulajdonjogi vitákról, a felújítási munkálatok leállásáról és aztán újraindulásáról, öröm- és reményteljes avatóünnepségről majd ismét vitákról, vádaskodásokról és várakozásról szól. Tavaly februárban adtuk hírül, hogy hosszas vajúdás után beindul a központ tevékenysége. Több mint egy év telt el azóta, és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által több mint kétmillió dolláros beruházással felújított, majd részben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak átadott épületben ma már mondhatni, rutinosan zajlik a munka, a kis, de bevallása szerint lelkes csapat várja, fogadja és gyógyítja a rászoruló, az átlagostól eltérően fejlődő gyerekeket. Sógor Enikő pszichológus, aki több visszalépő jelölt után végül elvállalta és több mint egy éve végzi az ügyvezető igazgatói tevékenységet a központban, úgy véli, vannak már eredményei a munkájuknak.

A helyszín és a csapat

A csíkszentmártoni korai fejlesztő központban a látogatót barátságos légkör fogadja, amely akár óvodába is illene, a bejáratnál ajánlott lábzsákok és a tornaterem speciális eszközei azonban sugallják, hogy egészségügyi intézményről van szó. Az épületben működik egy távmunka-központ, egy óvoda, valamint a Csibész Alapítvány leányanyaotthona és napközije is. A korai fejlesztő a megyei kórházhoz tartozik, az alkalmazottak onnan kapják a fizetésüket, és a kórház fizeti a számlákat. Jelenleg öt pszichológus, két gyógytornász és két önkéntes dolgozik a központban, az adminisztratív és kisegítő személyzet hétfős. Egy harmadik önkéntes nemrég ingyenesen elkészítette a központ honlapját, a www.korai.ro címen lehet megtekinteni. Orvosok Magyarországról járnak, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kéthavonta küld egy gyermekneurológust, aki egy héten át végez vizsgálatokat, egy másik, szintén magyarországi gyermekneurológus pedig önkéntesen jön kéthavonta – tájékoztatott Sógor Enikő. Elmondta, a közeljövőben valószínű, hogy heti egy alkalommal dr. Bíró Basa Éva csíkszeredai gyermekneurológus is náluk fog rendelni.

Mi a korai fejlesztés?

A korai fejlesztés koncepciójának lényege az idegrendszeri zavarok, sérülések, az idegrendszeri éretlenség minél korábbi szűrése, felismerése és a szakavatott beavatkozás, fejlesztés minél korábbi megkezdése. „Azért választottam a korai fejlesztés meghonosítását nálunk, mert nagyon fontosnak tartom a megelőzést, és a korai fejlesztés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egészen enyhe vagy akár súlyosabb tünetek felismerése után nagyon sok esetben teljesen megelőzhetővé válnak olyan kórképek, mint a hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási zavarok, mozgásszervi problémák. Súlyos esetekben nagyon nagy mértékben csökkenthetőek a tünetek, kiegészítő készségek fejleszthetőek, illetve nagymértékben optimalizálhatóak a gyermekek életben való boldogulási esélyei. Régi felismerés, hogy az orvoslás és a pszichológia lényege a megelőzés kellene legyen, a korai fejlesztés pedig ehhez ad eszközöket, módszereket” – összegezte munkája lényegét és meggyőződését Sógor Enikő. A koncepció másik fontos pillére, hogy a szülőt partnerként kezelik, és nem csak a gyerek részesül kezelésben. „Az egész családot igyekszünk felvállalni, családterápiás foglalkozásokat szervezünk, életvezetési tanácsokat is adunk, és terveink szerint szociálisan is megpróbálunk segíteni” – mutatott rá a központ vezetője.

Sógor Enikő: Nagyobb az igény, mint amit jelen pillanatban meg tudunk válaszolni

Az eredmények számokban

Tevékenysége első éve alatt a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban 264 gyereket vizsgáltak meg, jelenleg pedig 68 gyerek jár hozzájuk folyamatosan, több fejlesztésre. Vannak olyan gyerekek, akiknek gyógytornára, gyógypedagógiára és pszichoterápiára is szükségük van, tehát körülbelül száz fejlesztésünk van hetente – ismertette Sógor Enikő. Elmondta, általában egy héten egyszer jön egy-egy gyerek, és attól függően, hogy ki mennyit bír meg, 20-45 percesek a foglalkozások. Nagyrészt Csík térségéből járnak a gyerekek, de rendszeresen érkeznek Keresztúrról, Gyergyóból és Kovászna, illetve más megyékből is. A központ vezetője elmondta, azon gyerekeknek, akik nem tudnak hozzájuk járni fejlesztésre, felkutatják a lakóhelyükhöz közeli szakembereket, és megpróbálják oda irányítani őket. „Igyekszünk mindenkit úgy elengedni, hogy biztosak legyünk benne, segítünk rajta” – ismertette az intézményvezető. A korai fejlesztés elvileg nullától öt-hat éves korig járna, de mivel nagyobb gyerekek kezelésére is van igény, őket is elfogadják.

A megyei nevelői hálózatban élő gyerekeket is ellátó központ szolgáltatásai ingyenesek. A gyerekek először egy komplex, gyermekneurológusi, gyógytornászi és pszichológusi vagy gyógypedagógusi vizsgálaton esnek át, a három szakember teljes pszichomotoros felmérést végez. Ennek eredményei alapján következik a gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytorna, illetve pszichoterápia, amibe családterápia is tartozik. A csíkszentmártoni korai fejlesztő központ komplex szolgáltatásai által egyedülálló Erdélyben.

Felszerelés adományokból

A korai fejlesztő központban ma barátságos hangulat fogadja a látogatót. A falakon mesefigurák, a termekben vidám bútorok, a tornateremben a sporteszközök alatt színes szőnyeg. A környezetet is az elmúlt egy évben alakították ki, az intézmény vezetője szerint tavaly februárban teljesen üres volt az épület, egy-két íróasztal, szék volt csupán.

„Azóta mindenféle úton-módon igyekszünk berendezni a szükséges eszközöket. Elindítottuk a Prosperitas Vitae Egyesületet, próbálunk pályázni, szponzorokat, adományozókat keresni. A kórház ellát fogyóanyagokkal, irodai felszereléssel, tisztítószerrel, a tornateremben a szőnyeg és a bordásfal is tőlük van, de speciális eszközeink csak úgy kerülnek, hogy minden darabra keresünk támogatót” – mondta el Sógor Enikő. Kiderült, három pályázatot adtak be eszközbővítésre, és rengeteg helyre írtak kérvényt. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jelentős segítséget nyújtott, három nagy értékű pszichológusi és gyógypedagógusi tesztet vásárolt. Speciális eszközöket kaptak a németországi, vogtareuthi Schön klinikától is, és nagy segítségükre van a Vöröskereszt, illetve a Caritas, a Benignitas, a Carmel International szervezetek. Az intézményvezető szerint a tornatermük berendezése és felszerelése aránylag megfelelő, tervezett szenzomotoros tréninget (a mozgató és érzékelő szervek összehangolására szolgál) is tudnak alkalmazni.

Rossz a fűtésrendszer

A központ egyik nagy értékét, a hidroterápiás medencét viszont nem tudják használni, a fűtésrendszer ugyanis annyira gyenge, hogy ha fűtik a medencét, akkor hideg van az épületben. A rendszer a medence beindítása nélkül sem bírja kifűteni teljesen az épületet, a tornateremben két elektromos fűtőtesttel kompenzálják gyenge működését. Sógor Enikő elmondta, remélik, hogy a gyenge hatásfokú kazán miatt fennálló probléma meg fog oldódni, Hargita Megye Tanácsa az ígéretek szerint bevezetteti a gázt, és a megyei önkormányzat napelemek felszerelésére is pályázott. A megyei tanács korábban megoldotta a hidroterápiás medence csatlakoztatását is a falu csatornahálózatába. A medencének nem jelentene megoldást a gázfűtés sem, szakemberek szerint független fűtésrendszerre van szükség ahhoz, hogy működhessen – ismertette Sógor Enikő, miközben megnéztük a medencét, amelyben egyelőre csak a gumikacsák úszkálhatnak. „Kár érte, igény lenne rá, a gyógytornára járó 39 gyereknek hidroterápiára is szüksége lenne” – mondta az intézményvezető. Közölte, nyáron fogják tudni használni a medencét, beüzemelik, ahogy felmelegszik az idő, és nem kell már fűteni.

A korai fejlesztés része a gyógytorna is: Salamon Kinga gyógytornász és egy kis páciens

Nagy gond a szakemberhiány

A korai fejlesztés nagy része gyógypedagógusokra hárulna, a különböző részképességek fejlesztése gyógypedagógusi munka, mivel azonban az egészségügyhöz tartozunk, nem tudunk gyógypedagógust alkalmazni – magyarázza el nagy problémájukat Sógor Enikő. Kifejtette, mivel a gyógypedagógusi szakma az oktatáshoz tartozik, a kórház akkor sem vehetne fel gyógypedagógust, ha nem lennének zárolva az egészségügyben az alkalmazások. Gyógypedagógusok alkalmazására a tanfelügyelőséggel zajlanak tárgyalások, és Borboly Csaba megyei tanácselnök is segítséget ígért. „Legalább öt-hat gyógypedagógus és ugyanennyi gyógytornász kellene még” – sorolta Sógor Enikő. Az intézményben már várólistát is vezetnek a gyerekek számára.

Tervek és elképzelések

Bár adódnak gondok, vannak tervek is a korai fejlesztő központban. Szeretnének módszeres szűrést beindítani a tanulászavarok szűrésére, és képzést szerveznek családorvosoknak az autizmusról. Szeretnék továbbképezni a saját szakembereiket is, pályázatok által remélnek finanszírozást a drága tanfolyamokra. Sógor Enikő elmondta, szeretnék hasznosítani a központ emeletén kihasználatlanul álló mintegy háromszáz négyzetmétert is. Kórtermeket alakítanának ki ott a távolabb élő gyerekek számára, akik így egy-egy hetes intenzív terápiában részesülhetnének. Ezen terv előtt még számos akadály áll, szerződést kellene kötni az egészségbiztosító pénztárral a finanszírozásra, a kórházi struktúra azonban nagyon sok munkahelyet kíván, orvos, nappali és éjszakai ügyeletet biztosító nővér is kellene ehhez.

Egy év után, összességében

„A munka megy, de nagy feszültséget kelt bennem és a munkatársaimban, hogy le vannak fagyasztva a munkahelyek, tehát nagy előrelépési lehetőség ezen a téren nem mutatkozik” – értékelte Sógor Enikő a központ tevékenységének első évét. Elmondta, próbálnak tárgyalni itt is, ott is, de igazából a korai fejlesztőnek még mindig nincs egy jól működő struktúrája. „Mindenhol jó szándékukról biztosítanak bennünket, de eddig nem sikerült jelentős lépést tenni a bővülés és egy komoly struktúra kialakítása felé. Én reménykedem, dolgozunk, lelkesek vagyunk, és remélem, hogy az eddig elért eredményeink önmagukért beszélnek” – fejtette ki Sógor Enikő. Elmondta, jó visszajelzéseket kapnak, és a gyerekek fejlődésén is látszanak az eredmények. „Tehát eredmény van, igény van, biztosabb keret kellene még hozzá” – összegzett az intézményvezető. Úgy vélte, az igényekhez viszonyítva jelenleg mintegy ötvenszázalékos kapacitáson működik a korai fejlesztő központ.