Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:40

Lakóház tetőzete gyúlt ki egy Maros megyei településen

21:25

Kigyúlt egy lakóház Désfalván

21:23

Van néhány hónapos üzemanyagkészlet, de... – fájó elismerés a miniszterelnöktől

21:12

A tervek szerint Romániában sehol sem lesz alacsonyabb gépjárműadó, mint Székelyudvarhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Facebookon hagyott búcsúüzenetet, majd végett vetett az életének egy csíkszeredai nő

Holtan került elő a szentegyházi férfi, aki szombaton tűnt el

Eltűnt a szentegyházi önkormányzat egyik munkatársa

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve

Kár érte, kiváló Targaryen volt

Energiaügyi miniszter: arcátlan hazugságok a 10 lejes benzinnel és gázolajjal kapcsolatos spekulációk

Visszatáncolt a miniszter, mégis lehetségesnek tartja a 10 lejes üzemanyagárat

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen

Izrael és az Egyesült Államok megelőző csapást mért Iránra

Leépítésbe torkollhat az átszervezés a csíkszeredai városházán

Miről mesélnek az ötszáz éves papírlapok?

Kalandos útja volt azoknak a papírlapoknak, amelyeket a marosvásárhelyi Teleki Tékában állítottak ki, és amelyek az elsők voltak, amire Erdélyben, Nagyszebenben nyomtattak. Valós és vélt történetükről Bányai Réka könyvtáros mesélt.

Simon Virág

2025. január 25., 14:032025. január 25., 14:03

2025. január 25., 18:472025. január 25., 18:47

Bányai Réka a minikiállítás kurátora lelkesen magyaráz

Fotó: Haáz Vince

Simon Virág

2025. január 25., 14:032025. január 25., 14:03

2025. január 25., 18:472025. január 25., 18:47

Az első, ismert erdélyi naptár nyolc különböző részét, darabját mutatja be az Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány című minikiállítás, amelyet a héten nyitottak meg Marosvásárhelyen a Teleki Tékában.

Egy A4-es méretű papírívnél nagyobb, de egy A3-asnál kisebb lehetett az a falinaptár, amelyet 1524 végén, 1525 elején kezdtek el árusítani Nagyszebenben.

A következő ötven év mozgó egyházi ünnepeit tartalmazta és a nagyszebeni városi tanács megbízásából készítette Lucas Trapoldner és Valentinus Corvinus nyomdász.

Papírlapok, ha mesélni tudnának

Fotó: Haáz Vince

Mint Bányai Réka könyvtárostól megtudtuk, a mozgó ünnepek felsorolása mellett tartalmaz egy ajánlást is, amelyből kiderül, hogy ki rendelte és hol készült. Feltételezés szerint

miután a szász város átvette a lutheri reformáció tanait, a katolikus naptár már nem volt kelendő, ezért a hátoldalára különböző imádságokat nyomtattak németül és latinul.

Akkoriban nagy értéke volt a papírnak, és ami megmaradt, azt hasznosítani akarták.

A téka állandó kiállításai is megérnek egy látogatást

Fotó: Haáz Vince

Hogy maradtak meg ilyen állapotban?

A megmaradt naptárakat egy idő után könyvtáblák erősítésére is felhasználták. A régi könyvek kötésekor egy ideig fatáblát borítottak be bőrrel, de ez költséges volt, így felhasználták a fölösleges papírdarabokat:

leveleket, kéziratokat, régi pergament, nyomdai selejtet, vagy amit nem tudtak eladni, azt összepréselték, és abból lett a könyv borítója.

Az előzéklapot leragasztották, így nem látható, hogy miből készültek a borítok.

Érdemes megnézni a minikiállítást és nemcsak

Fotó: Haáz Vince

„A könyvek borítójából kerültek elő a most kiállított darabok. Az 1950-60-as években gyűjtötték ki a kollégák, sok mással együtt, és egy történész kolléga figyelt fel az időpontra, 1525-re és Nagyszeben településnévre.

Kiválogatta az egyforma, sérült, de azért olvasható lapokat, lapdarabokat, és így derült fény arra, hogy ötszáz évvel ezelőtt nyomtatták ezt a falinaptárat. A szakirodalom szerint ennél korábbi nyomtatvány nincs Erdélyben”

– mondta a könyvtáros, akitől megtudtuk, hogy sajnos nem jegyezték fel, hogy melyik könyvből került elő, minek a töltelék anyaga volt.

A minikiállítás február 7-ig látogatható, 10 és 18 óra között; és ha már a Teleki Tékában járunk, érdemes megnézni az állandó tárlatokat és az időszakos kiállítást is, ami a könyvtáralapító feleségéről, Bethlen Zsuzsannáról szól.