Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:00

Korai góllal nyert, még reménykedhet a felsőházban a Kolozsvári CFR

22:41

Bodó mesternégyese, kiütötte az Acélbikákat a GYHK

22:26

A végén vitte be a kegyelemdöfést Újpesten a Corona

22:21

Kikapott a székesfehérvári farmcsapattól az új légiósokkal felálló Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Miről mesélnek az ötszáz éves papírlapok?

Kalandos útja volt azoknak a papírlapoknak, amelyeket a marosvásárhelyi Teleki Tékában állítottak ki, és amelyek az elsők voltak, amire Erdélyben, Nagyszebenben nyomtattak. Valós és vélt történetükről Bányai Réka könyvtáros mesélt.

Simon Virág

2025. január 25., 14:032025. január 25., 14:03

2025. január 25., 18:472025. január 25., 18:47

Bányai Réka a minikiállítás kurátora lelkesen magyaráz

Fotó: Haáz Vince

Simon Virág

2025. január 25., 14:032025. január 25., 14:03

2025. január 25., 18:472025. január 25., 18:47

Az első, ismert erdélyi naptár nyolc különböző részét, darabját mutatja be az Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány című minikiállítás, amelyet a héten nyitottak meg Marosvásárhelyen a Teleki Tékában.

Egy A4-es méretű papírívnél nagyobb, de egy A3-asnál kisebb lehetett az a falinaptár, amelyet 1524 végén, 1525 elején kezdtek el árusítani Nagyszebenben.

A következő ötven év mozgó egyházi ünnepeit tartalmazta és a nagyszebeni városi tanács megbízásából készítette Lucas Trapoldner és Valentinus Corvinus nyomdász.

Papírlapok, ha mesélni tudnának

Fotó: Haáz Vince

Mint Bányai Réka könyvtárostól megtudtuk, a mozgó ünnepek felsorolása mellett tartalmaz egy ajánlást is, amelyből kiderül, hogy ki rendelte és hol készült. Feltételezés szerint

miután a szász város átvette a lutheri reformáció tanait, a katolikus naptár már nem volt kelendő, ezért a hátoldalára különböző imádságokat nyomtattak németül és latinul.

Akkoriban nagy értéke volt a papírnak, és ami megmaradt, azt hasznosítani akarták.

A téka állandó kiállításai is megérnek egy látogatást

Fotó: Haáz Vince

Hogy maradtak meg ilyen állapotban?

A megmaradt naptárakat egy idő után könyvtáblák erősítésére is felhasználták. A régi könyvek kötésekor egy ideig fatáblát borítottak be bőrrel, de ez költséges volt, így felhasználták a fölösleges papírdarabokat:

leveleket, kéziratokat, régi pergament, nyomdai selejtet, vagy amit nem tudtak eladni, azt összepréselték, és abból lett a könyv borítója.

Az előzéklapot leragasztották, így nem látható, hogy miből készültek a borítok.

Érdemes megnézni a minikiállítást és nemcsak

Fotó: Haáz Vince

„A könyvek borítójából kerültek elő a most kiállított darabok. Az 1950-60-as években gyűjtötték ki a kollégák, sok mással együtt, és egy történész kolléga figyelt fel az időpontra, 1525-re és Nagyszeben településnévre.

Kiválogatta az egyforma, sérült, de azért olvasható lapokat, lapdarabokat, és így derült fény arra, hogy ötszáz évvel ezelőtt nyomtatták ezt a falinaptárat. A szakirodalom szerint ennél korábbi nyomtatvány nincs Erdélyben”

– mondta a könyvtáros, akitől megtudtuk, hogy sajnos nem jegyezték fel, hogy melyik könyvből került elő, minek a töltelék anyaga volt.

A minikiállítás február 7-ig látogatható, 10 és 18 óra között; és ha már a Teleki Tékában járunk, érdemes megnézni az állandó tárlatokat és az időszakos kiállítást is, ami a könyvtáralapító feleségéről, Bethlen Zsuzsannáról szól.