HIRDETÉS

Mihai Răzvan Ungureanu: a krízisben lévő Unió már nem ugyanazt a jövőképet nyújtja

Iszlai Katalin 2018. július 25., 21:30 utolsó módosítás: 2018. július 25., 21:31
HIRDETÉS

Az Európai Unió meggyengülésének okait, illetve a kontinens jövőjét boncolgatták magyar, román és lengyel „nagyágyúk” Tusványos első napján. A felszólalók között Mihai Răzvan Ungureanu volt román miniszterelnök is helyet kapott, szerinte Románia lakossága elveszítette az Unióba vetett bizalmát, mivel már nem azt a jövőképet nyújtja, amit a csatlakozáskor ígért.

Fotó: Beliczay László

Több neves hazai és külföldi politikus értekezett Tusványos első napján a román-magyar párbeszéd erősítésére rendezett Hogyan tovább Európa? című panelbeszélgetésen. A Lőrincz Csaba sátorban tartott előadás moderátora, Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára felvezetőjében arra kérte a meghívottakat,

„harcedzett politikusként” beszéljenek Európa jövőjéről.

Mint mondta, egy 1933-ban Madridban megtartott szemináriumon – ahol az akkori európai politikai elit képviselői vitatták meg Európa jövőjét – három lehetséges forgatókönyvet állítottak fel. A holland Johan Huizinga azt a meglátást képviselte, hogy

Európának a keresztény gyökerekhez kell visszatérni, és csak akkor lesz erős, ha valóban szilárd keresztény alapokon áll a közösség.

Egy másik értelmiségi, a francia Julien Benda úgy vélekedett, ez nem jó irány, és

inkább a föderális Európa létrehozásán kellene dolgozni.

A harmadik elképzelés az úgynevezett

svájci modell volt, amely tiszteletben tartotta a nemzeti sajátosságokat és az eltérő hagyományokat, nyelveket.

HIRDETÉS

A kérdés, hogy a három közül melyik a követendő, ma is ugyanolyan időszerű – vezette fel a beszélgetés témáját a moderátor, majd arra kérte az előadókat, fejtsék ki, szerintük milyen modell vagy együttműködési keret szerint lehet olyan erős értékközösség Európa, amely megőrzi a több száz éves hagyományt, amelyre épült, és a gazdasági jelentőségét is.

A koordinátor által felvetett kérdésekre nyolc szakember, közöttük két román politikus is vállalta, hogy kifejti véleményét, amelyek bár helyenként igen eltérőek voltak, egy dologban mindenki egyetértett:

az Európai Unió elvesztette régi önmagát, nincs biztos jövőképe.

Fotó: Beliczay László

Elsőként Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára beszélt a szerinte érzékeny témáról. Elmondása szerint amikor az Európai Unió alapjait az 1950-es években néhány ország elképzelései alapján lefektették, nem vették figyelembe a későbbi terjeszkedés lehetőségét. A kommunizmus bukása után aztán még kevesebb szó esett arról, hogy az Uniós irányelveket miként lehet kiterjeszteni Európa más országaira is, és nem is tisztázódott semmi addig, amíg a volt szocialista országok csatlakozásáról nem kezdtek tárgyalni.

Nem volt egy olyan egységes irányelv, amely minden európai országra egyformán vonatkozott volna, és amely által minden ország állampolgárai szabadnak és egyenlőnek érezzék magukat.

„Mára eljutottunk arra a pontra, amikor már nem tudjuk, mit tegyünk a továbbiakban. Nem beszéltünk időben azokról a kérdésekről, miként tudjuk a legjobban kihasználni az Unió által kidolgozott szabadságjogokat.

Emiatt szenvedtük el az ország történelmének legnagyobb kivándorlását, ezt pedig a magyarok is megérezték ebben a térségben és Magyarországon egyaránt

– részletezte Carp, aki tehát egy egységes értékrendszerben látná a megoldást, amely által minden tagállam egyenlő lenne az Unióban, most ugyanis szerinte Németország minden tekintetben a többi tagország fölött áll.

Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint elsősorban fogalmakat kellene tisztázni ahhoz, hogy az Unió jövőjéről lehessen beszélni. Nincs pontos meghatározása ugyanis sem az Európai Uniónak, sem az európai identitásnak.

Az európai identitás csak egy európai állampolgárt jelent, vagy csak a tagországi állampolgárok által hozott identitást, vagy hol fér meg az identitásban az, amit a nemzeti kisebbségek képviselnek?

A modellek is változnak, amelyek összeütköznek ebben a vitában, és három fontosat emelnék ki ezek közül. Az egyik a francia államelnök által megfogalmazott vízió, a másik a közép-európai vízió, illetve kialakulóban van szerintem egy Észak-Balkán-Románia-Bulgária-Szerbia által fémjelzett együttműködés is, ami egy újabb identitási közeget jelenthet az európai jövőre vonatkozóan. További kérdést jelent, hogy mit akarnak a meghatározó nemzeti kisebbségi közösségek Európában. Szerintem azt szeretnék, ami annak idején az Európa Tanács égisze alatt, majd a kommunizmus bukása után az Európa Tanács által elfogadott különböző korrekt nemzetközi normák előírásában megjelöltek:

egy olyan Európát, ahol nem csak az számít, kinek milyen állampolgársága van, hanem az, hogy milyen identitással rendelkezik

– fejtette ki véleményét a csíki politikus.

Fotó: Beliczay László

A lengyel Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok elnöke, Lech Kaczyński lengyel miniszterelnök tanácsadója ismét másban látja a probléma forrását: szerinte a jövő helyett elsősorban az Unió jelenét kell megvizsgálni. Mint mondta,

a baj az, hogy az európai elit képviselői mindent szabályozni akarnak, ezeket az előírásokat pedig ráerőltetik a tagállamokra ahelyett, hogy a valós problémákkal foglalkoznának.

Példaként kiemelte: a migránsválság kezelése helyett azokat az országokat – közöttük Magyarországot – büntetik, akik megtagadják a befogadási kvótákat. „Az alapgondolat szerint az Unió a nemzetek szövetsége, és ha nem térünk vissza ehhez a megközelítéshez, az Unió hanyatlása folytatódni fog, mesterkélt szövetséggé válik.

Szerintem a jövőkép kialakítása előtt először két lépést hátra kellene lépni, és újra életbe kellene léptetni párat az alapítók jó ötletei közül, mint például a tagállamok közötti együttműködés

– sorolta a lengyel politikus. A brüsszeli politikai vezetők nem megfelelő hozzáállásával Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is egyetértett. „Én, aki erdélyi magyarként Romániában fizetem az adót sok más sorstársammal együtt, és szüleimtől, nagyszüleimtől, illetve a történelemkönyvekből megismertem azt, hogy az elmúlt 100 évben milyen helyzetbe hozott minket a sors, azt reméltem, hogy Románia Uniós csatlakozása nagyon sok mindent megold. Most meg azt látom, hogy ennek az Uniónak egy olyan bizottsági elnöke van, aki Marxot dicsőíti, azt a Marxot, aki egyike volt a tömegirtások, az emberiség-ellenes bűncselekmények szellemi megteremtőinek.

Nem szeretnék egy olyan Európában élni, amelynek a vezetői gyanús történelmi szereplőket dicsőítenek

– nehezményezte a politikus.

Fotó: Beliczay László

A panelbeszélgetés legkiemelkedőbb meghívottja, Mihai Răzvan Ungureanu, Románia korábbi miniszterelnöke magyarul is köszöntötte a résztvevőket, majd elnézést kért, amiért románul folytatja a beszélgetést, de saját bevallása szerint nem ismeri a magyar nyelvet olyan szinten, hogy egy ilyen témában értekezni tudjon. A volt kormányfő az elején leszögezte, egy szubjektív értékelést fog hallani a közönség egy olyan személy részéről, aki egyike volt a négy közül azoknak, akik a Románia Uniós csatlakozására vonatkozó szerződést aláírták. Elmondása szerint ezt Románia minden állampolgárának érdekében tette azzal az elképzeléssel, hogy az Európai Unió a béke lehetőségét teremi meg, az ország történelme ugyanis sokkal sötétebb, mint a nyugat-európai államoké.

Számunkra a második világháború csak a kilencvenes évek elején ért véget, és ezek a mély sebek, illetve traumatikus élmények következtében ma is feltesszük a kérdést: hogyan tovább?

Ez tulajdonképpen egy retorikai kérdés, mert a válasz rá a kilencvenes években és ma is ugyanaz:

azt szeretnénk, hogy béke legyen közöttünk

– hangsúlyozta Ungureanu. Hozzátette, az Uniós elvek alapja a szolidaritás úgy az emberek, mint a tagállamok között, de ez nem alakul ki magától. Fel kell építeni bizalom által, ám utóbbit csak idővel lehet megszerezni, és nagyon könnyű elveszíteni. Szerinte ez történik jelenleg is, hiszen

az Unió hanyatlása miatt az utóbbi időben elfogott mindenkit a félelem.

„Azért tesszük fel magunknak a kérdést, hogy hogyan tovább, mert elkezdtünk félni. Rájöttünk arra, hogy a krízisben lévő Unió jelenleg már nem ugyanazt a jövőképet nyújtja számunkra, mint a csatlakozás első időszakában” – mutatott rá a volt miniszterelnök.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS