Miért utaznak az önkéntesek több ezer kilométert, hogy segítsenek másokon?

2015-ig kisebb projekteket bonyolítottak le, amelyet Jackie Curtin koordinált. „2015-ben kerültem be a szervezetbe. Jött egy felkérés Új-Zélandról, a világ egyik legnagyobb önkéntesközvetítő cégétől, hogy szeretnének Romániában is nyitni egy irodát. Akkor már 34 országban voltak projektjeik. Az IVHQ-n keresztül kezdtek érkezni önkéntesek, sok előmunkálatot végzünk, ami a szerződéseket, a helyszínt, az étkeztetést, szállást, programot illeti. Így érkeznek hozzánk az önkéntesek az előre megbeszélt, általuk kijelölt önkéntes munkára” – magyarázta Kedves Péter.

Életet tanulnak

A koordinátor elmondta,

Ezekből körülbelül 130-an egyénileg érkeznek, a többiek kisebb-nagyobb csoportokban. Az egyéni önkéntesek az új-zélandi cégtől és kisebb önkéntes cégektől, a csoportos önkéntesek a World Chalenge szervezeten keresztül érkeznek, ezek a csoportok többnyire építkezésben dolgoznak a vidékünkön.

Az önkéntesek – amelyek zöme 18-30 év közötti, de volt már 82 éves segítő is itt – a világ minden tájáról érkeznek. A legtöbben Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, Új-Zélandról, de jönnek Kínából, Mexikóból, Pakisztánból, Indonéziából, Katarból is.

Az önkéntesek által választható tevékenységek között van a nonprofit szervezetek segítése, valamint a mezőgazdasági munkában való segítés is. Vannak, akik fogyatékkal élő fiatalokkal foglalkoznak, újabban pedig állatmenhelyen is tevékenykedhetnek: a múlt héten a csíkszeredai kutyamenhelyen kezdtek el munkálkodni, és a kutyák szocializálódásában segítenek.

Ugyanakkor a szervezet egész nyáron át zajló táboraiban is aktívan részt vesznek. Az egyéni önkéntesek egy héttől hat hónapig tartó időszakra érkeznek, a csoportok egy-két hétre jönnek. Több településen építettek már melegházat, futballpályát, kerítést, fásszínt, készítettek padokat, asztalokat, kinti osztálytermet, felújítottak tornatermet, források épületeit.

Kulturális tapasztalat

Kérdésünkre, hogy mivel szokták indokolni a külföldről érkezők, hogy részt vesznek egy ilyen programban, Kedves Péter rámutatott,

Azért jönnek önkénteskedni és nem kirándulni, mert akkor igazán meglátják, hogy hogyan működik ez az ország, úgy ismerkedhetnek meg emberekkel, hogy látják, hogy valóban milyenek, együtt dolgozhatnak velük, látják, hogy milyen a munkamorál.

Mindenkinek van egy pozitív szándéka, de fontos, hogy az ő elképzelt pozitív élményét meg tudja élni. Ezzel próbálunk segíteni nekik. Ezért tudjuk fenntartani magunkat. Számunkra fontos, hogy az önkénteseink is fejlődjenek itt” – hangsúlyozta a koordinátor.

Megfogni a lapát nyelét

Nagyon gyerekcipőben jár még az önkéntesség Romániában, de vannak már jó kezdeményezések.

Ezért is szeretnénk jól végezni a munkánkat, hogy ezt a gyerekcipőben járó mozgalmat annyira előrehozzuk, hogy az már saját magát tudja előregenerálni. Hogy új szervezetek jelenjenek meg, és hogy minél többen jöjjenek rá arra, hogy ha eljön valaki hozzánk Ausztráliából segíteni, akkor ő se várja a polgármesteri hivatal munkatársait, ha a kapuja előtt nincs a sánc kiásva, hanem fogja meg a lapát nyelét. Ha mindenki így gondolkodna, hónapok alatt óriásit tudna fejlődni ez a régió. Ezt is próbáljuk javasolni, próbáljuk a helyieket is bevonni az önkéntes tevékenységbe. Behozzuk a gyerekeket, hogy ők is dolgozzanak az önkéntesekkel, mert tíz év múlva ők kell továbbvigyék ezt. És lehet, hogy emlékezni fognak, hogy együtt dolgoztak, és adott esetben jobban vigyáznak a létrejött eredményre.”