Mesterséges intelligencia Székelyföldön: a változás nyertesei lehetünk

A mesterséges intelligencia (MI) mára életünk szinte minden területét átformálja, ezért különösen fontosak azok a fórumok, ahol eltérő szakterületek képviselői közösen gondolkodnak a technológia jövőjéről.

A Transylvania Bloom Initiative Egyesület kezdeményezésére

A résztvevők azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az MI az oktatásra, az iparra, az egészségügyre és a turizmusra. A megnyitón Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója a közös gondolkodás fontosságát hangsúlyozta, Tóth-Batizán Gergő, a Transylvania Bloom Initiative Egyesület digitalizációért és mesterséges intelligenciáért felelős munkatársa, a konferencia egyik ötletgazdája pedig arra figyelmeztetett, hogy

Etikai kérdések

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke új civilizációs korszaknak nevezte a mesterséges intelligencia korát, amelyhez fogható eszköz korábban nem volt az emberiség kezében. Úgy fogalmazott, a változásokról szóló közbeszédből hiányzik az etikai dimenzió, noha egzisztenciális kérdéseket is fel kell tenni ahhoz, hogy felmérjük a változás valódi tétjét.

Szerinte az MI legmélyebb hatása a kulturális mintázatok átalakulásában mutatkozik majd meg, az oktatástól és a munkavégzéstől a kultúráig, miközben a társadalom még nincs felkészülve ezekre a változásokra. Hozzátette:

Magyarországi stratégia

Az első előadást Palkovics László, Magyarország mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa tartotta, aki az ország MI-stratégiájának végrehajtását mutatta be. Leszögezte: az „MI-buborék” szerinte nem olyan kipukkanó buborék, mint az úgynevezett internetbuborék volt a 90-es évek végén, amikor rengeteg pénz áramlott internetes cégekbe, amelyek mögött sokszor nem állt valós bevétel, csak ígéret. Mint mondta,

Oktatás és egészségügy

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy Magyarország miért jutott előre az MI-stratégia terén. Mint mondta,

Bejelentette azt is, hogy a 2025/2026-os tanév tavaszi félévétől minden magyarországi szakképző intézményben bevezetik a mesterséges intelligencia oktatását.

Külön kitért az egészségügyi alkalmazásokra is. Elmondása szerint a demencia korai felismerésében jelenleg 25 magyarországi kórházban alkalmaznak MI-alapú rendszereket, amelyek segítségével a betegség már negyvenéves korban, a tünetek megjelenése előtt szűrhető. A programot VR-szemüvegek használata is kiegészíti, amelyek az agy aktív foglalkoztatását és fejlesztését segítik.

Előadását személyes hangvételű üzenettel zárta: nem a mesterséges intelligenciától tart, hanem inkább attól, hogy egyszer nélküle kell majd élnünk.