Mentőállomásokat zárhatnak be

Március végétől egy rendelettel 24 százalékkal csökkentették a Hargita Megyei Mentőszolgálat által az Egészségbiztosítási Pénztártól kapott összeget, ez az intézkedés pedig mindenképpen átszervezést von maga után – mutatta be helyzetüket Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója. Elmondta, a márciusi fizetéseket ebben a hónapban még hiánytalanul kiadták az alkalmazottaknak, májusban azonban, ha minden így marad, már nem lesz elég a pénz a bérek teljes mértékben való fedezésre. Az igazgató szerint átszervezésekre kényszerülnek, azonban ezeket sem tudják jövő hónapig végrehajtani, hisz ennek megvan a hivatalos procedúrája, ami nem zajlik le egyik napról a másikra.

Az átszervezés mentőállomások megszűnését jelenti, ez pedig a betegellátás minőségének a romlását fogja maga után vonni – szögezte le Péter Szilárd. Kifejtette, eddig Hargita megyében volt az egyik legjobb a helyzet Romániában a lefedettség szempontjából, ha azonban mentőállomásokat kell bezárni, akkor ez sokat változhat. „ Az, amit eddig kaptak a betegek – hogy időben kint voltunk –, nem tud teljesülni, hisz ha nagyobb távolságról kell jöjjön, biztos, hogy később fog kiérni a mentő” – mondta Péter Szilárd.

Közölte, csak a személyzethez tudnak hozzányúlni a költségek csökkentése érdekében, így, ha a helyzet változatlan marad, csak mentőpontok bezárásán tudnak gondolkodni. Péter Szilárd elmondta, még nem tudják, milyen arányban tudják majd májusban kiadni az alkalmazottaknak az áprilisi béreket, ez a többi költség, így az üzemanyagárak, a fűtésköltség függvénye, egyelőre annyi biztos, hogy nem tudják fedezni teljesen a béreket. A biztosítótól kapott pénz nem lesz elég a fizetésekre, és az ahhoz szükséges átszervezéseket, hogy beleférjünk a lecsökkentett keretbe, nem tudjuk egyik napról a másikra végrehajtani – összegezte az igazgató.

Elmondta, az európai követelmények szerint 15–20 perc alatt kell kiérjenek a helyszínre a mentők, ezt jelen pillanatban teljesíteni tudja a Hargita megyei mentőszolgálat. Ha azonban mentőállomásokat kell bezárni, akkor ez nem tud többé teljesülni, pedig 2014-től ez a reagálási idő kötelező lesz. Az igazgató szerint tudtak arról, hogy csökkenteni fogják a költségeiket, azt gondolták azonban, hogy ez fokozatosan fog megtörténni. Nem szeretnék, ha Hargita megyében is áldozatokat követelne az átszervezés, ahogy történt ez a bezárt kórházak esetében.

Péter Szilárd közölte, problémájuk megoldása érdekében az önkormányzatokhoz fognak fordulni, a helyi tanácsok eddig is sokat segítették a mentőszolgálat munkáját, és reméli, hogy fognak tudni tenni azért, hogy megmaradjanak a mentőpontok.

Hargita megyében 22 mentőállomás van, a Hargita Megyei Mentőszolgálatnál pedig 374-en dolgoznak.

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója elmondta, egy országos intézkedés keretében osztották újra a költségeket, és ennek nyomán csökkentették 24 százalékkal április 1-től a Hargita Megyei Mentőszolgálat által kapott pénzt. Velük csak közölték, hogy milyen értékben köthetik meg a szolgáltatói szerződést a mentőszolgálattal. Az idei keretszerződéseket várhatóan a nyáron írják alá, addig a tavalyi szerződések kiegészítéseként kötöttek szerződést az egészségügyi szolgáltatókkal. A szolgáltatók közül csak a mentőszolgálatok és a kórházak pénzét csökkentették, a kórházakét tíz százalékkal.

Duda Tihamér elmondta, az országos összehasonlításnál kitűnt, hogy a Hargita Megyei Mentőszolgálat költségei magasabbak, ez viszont a helyi sajátosságoknak, a hegyvidéki övezetnek és az egymástól távol lévő településeknek tudható be.

A vezérigazgató azt mondta, meg kell vizsgálni, hogyan lehet a mentőszolgálati ellátást kevésbé költségessé tenni, úgy, hogy a betegek érdekei ne sérüljenek. Véleménye szerint a családorvosok részvételével tervezett és részben már szervezett ügyeleti rendszer pótolhatja majd valamilyen szinten a mentőszolgálat tevékenységét, ha az összeszűkül.