
Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
A nyárutót idéző meleg időre számíthatunk az első őszi hónapban, kevesebb csapadékkal, mint a nyári hónapokban – idézi az Agerpres hírügynökség az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzését.
2019. szeptember 08., 12:542019. szeptember 08., 12:54
2019. szeptember 08., 13:052019. szeptember 08., 13:05
Az átlaghőmérséklet kevéssel lesz alacsonyabb az utolsó nyári hónapban jegyzettnél. Az ANM szerint az 1961 és 2018 közötti adatok alapján a szeptemberi sokévi átlaghőmérséklet Erdélyben, Máramarosban, valamint Moldva nagy részén 12 és 16 Celsius-fok, Olténiában, Munténiában és Dobrudzsában 16 és 18 fok között alakul, a tengerparton és helyenként a Duna-deltában pedig meghaladja a 18 fokot. A hegyközi medencékben és az 1500 méternél alacsonyabb hegyvidéki térségekben 8-12, 1500 méter fölött pedig a 4-8 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet jellemző.
Az ANM megjegyzi, hogy az évek során voltak nagyon meleg szeptemberi hónapok is: 26 meteorológiai állomásnál mért értékek szerint a hónap abszolút maximumai a 39 és 43,5 fok közötti intervallumban mozognak. 19 alkalommal 1946. szeptember 7-e és 9-e között mértek ilyen értéket, kétszer 1952. szeptember 1-én és egy-egy alkalommal 1962-ben és 1968-ban. A hónap abszolút maximumának számító 43,5 fokot 1946. szeptember 8-án mutatták a hőmérők Strehaián.
A szeptemberi hónap abszolút minimuma szinte valamennyi meteorológiai állomásnál fagypont alatt van. A legalacsonyabb szeptemberi hőmérséklet mínusz 15 fok, ezt 1935. szeptember 28-án mérték az Omu-csúcson.
Az 1961 és 2018 között regisztrált adatok szerint Erdély nyugati térségeire a négyzetméterenkénti 30-50 liter, Erdély többi részére az 50-70 liter csapadék jellemző.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!