
Üres panziószoba. A szükségállapot és a kijárási tilalom bezárásra kényszerítette a szálláshelyek többségét
Fotó: Barabás Ákos
A szolgáltatások minőségének javítása és az alkalmazottak képzése jelenthet hosszú távú megoldást a szálláshelyek számára, amelyek tevékenysége szinte teljesen ellehetetlenült a korlátozások miatt. Az általunk megkérdezett szakember szerint az újraindulás sem lesz zökkenőmentes, mivel a világjárvány hatására átalakulnak a turisták igényei.
2020. április 12., 09:432020. április 12., 09:43
Erőteljesen rányomta bélyegét a vendéglátóiparra a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében elrendelt szükségállapot és a kijárási tilalom. A kényszerhelyzet által nehéz helyzetbe kerülő szolgáltatókat két kategóriára lehet osztani László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke szerint. Az egyik azokra vonatkozik, akiknek a szigorítások miatt kötelező módon be kellett zárniuk, ide tartoznak például az éttermek vagy a bárok.
A másik csoport a panzióké, szállodáké, vendégházaké, amelyek gazdaságilag kerültek lehetetlen helyzetbe, azaz hiába nem volt kötelező a tevékenységük felfüggesztése, mégis kénytelenek voltak e mellett dönteni a turizmus megtorpanása miatt.
Mint László rámutatott, a szinte nullára csökkenő forgalom miatt nagyon sok szálloda és panzió bezárt, így már csak elenyésző számú szálláshely működik Székelyföldön. Ebben a kritikus időszakban több megoldás közül is választhatnak a tulajdonosok. Felajánlhatják például a szobáikat az elkülönítésbe kényszerülőknek vagy az egészségügyi dolgozóknak, hasonló kezdeményezésre több példa is van Székelyföldön. Végső soron azonban
A szakember szerint „túlélésük” nagyban függ attól, hogy mekkora tartalékalappal rendelkeznek, és a krízishelyzetben milyen gazdasági döntéseket hoznak.
„A remények szerint néhány hónap múlva helyreáll a szálláshelyek tevékenysége, de számítani kell arra, hogy ez egy nagyon lassú folyamat lesz, az újraindulási szakasz legkevesebb egy évet fog tartani. Azok a szálláshelyek, amelyek nem rendelkeznek megtakarításokkal, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Egy jól működő vállalkozás esetében mindig léteznie kell egy tartalékalapnak” – hangsúlyozta László. Erre jelen esetben azért van szükség, hogy ne kelljen elküldeniük az alkalmazottaikat, és átcsoportosíthassák őket más feladatokra.
A szakember szerint most van itt az ideje a felújításoknak, kertépítéseknek, játszótér-kialakításoknak és egyéb fejlesztésnek, mivel a krízishelyzet után nagyban át fognak alakulni az igények.
„A turista profilja teljesen meg fog változni, és sokkal érzékenyebbek lesznek, nagyobb lesz az igényük a csendre, nyugalomra, a gyerekek és idősek iránti odafigyelésre. Emellett köztudott probléma Székelyföldön az idegennyelv-tudás hiánya, így az alkalmazottak román és angol nyelvű online kurzusokon vehetnek részt, vagy más szakmai továbbképzéseken.
– hívta fel a figyelmet László. Zárásként arra is kitért: mindehhez szükséges a tartalékalap, ennek hiányában pedig figyelni kell a folyamatosan megjelenő hitellehetőségeket, amelyek által a vállalkozók kamatmentesen juthatnak rövidtávú hitelekhez. Ehhez viszont egy jól megalapozott üzleti tervre van szükség. Ugyanakkor nem érdemes elküldeni a kiváló alkalmazottakat, mert az újrakezdéskor nagy szükség lesz a tapasztalattal rendelkező munkaerőre.
Felértékelődhet a belföldi turizmus
Fotó: Barabás Ákos
A szakember által felvázolt lehetőségek többségét már gyakorlatba is ültette Hargita megye számos szálláshelye. A csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő például a vendéglő bezárása után március 23-án a szálloda tevékenységét is felfüggesztette, azóta pedig
– tudtuk meg Tódor Etelka ügyvezető igazgatótól. Mint mondta, esetükben óriási a bevételkiesés, és ennek következtében az újraindulás is nehezebb lesz majd, mint egy kisebb panzió esetében. A személyzetüket viszont mindenképpen szeretnék megóvni, hiszen húsz év alatt építették ki azt a szakmai csapatot, amellyel jelenleg dolgoznak.
Arra is kitért, hogy rengeteg külföldi vendéget vártak például Olaszországból és Németországból, ezeket az utazásokat azonban értelemszerűen mind lemondták. „Az újraindulás nagyon nehéz lesz, ez az év a berendezkedésről fog szólni a belföldi és az üzleti turizmus irányába” – vélte Tódor Etelka.
Felújítás helyett az egészségügyi személyzet támogatását tűzte ki célul a jelenlegi kényszerhelyzetben Nagy György, a székelyudvarhelyi Gondűző szálloda és étterem vezetője. Az üzletember elmondása szerint nem zárták be teljesen a létesítményt, az étteremben átváltottak házhoz szállításra, a szállodában pedig továbbra is fogadnak vendégeket, illetve szükség esetén ingyenes szállást biztosítanak a városi kórház alkalmazottainak.
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a korlátozások miatt, vendégek szinte egyáltalán nincsenek, így bevétel sem, ezért az alkalmazottaik mintegy kilencven százalékát kényszerszabadságra küldték.
„Abban bízunk, hogy mielőbb visszatér minden a régi kerékvágásba, de tudjuk azt is, hogy nem tudjuk onnan folytatni, ahol abbahagytuk, hanem fokozatosan kell majd visszaépítkezni” – zárta Nagy György.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!