Megújul az emlékhely, amely egybeforrt Petőfi Sándor nevével

A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával rendezett megemlékezést fúvószenekar előadásában a román és magyar himnuszokkal nyitották meg a fehéregyházi Petőfi-emlékhely múzeumkertjében. Ezt megelőzően azonban

Kellett egy hely, ahol leróhatjuk kegyeletünket

Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntőbeszédében kitért arra, hogy 1849. július 31-ét követően egy rövid hírrel tudatta a sajtó, hogy koszorús népköltőnk, a tűzlelkű Petőfi Sándor elveszett.

Hermann Róbert, Széchenyi-díjas hadtörténész a fehéregyházi csata részleteiről mesélt a jelenlévőknek. Mint hangsúlyozta: a magyar történetírás erőszakos halált halt személyei közül Petőfi halálának körülményei a legjobban feltártak, és mégis azt mondhatjuk, hogy nagyjából ugyanott toporgunk, mint az 1860-as években, amikor Pákh Albert felhívást tett közzé a Vasárnapi újságban, hogy hátha valaki tud valamit Petőfi utolsó óráiról. Ahogy telik az idő, egyre kevesebb esély van arra, hogy ennél többet megtudjunk,

Ahol a földdarabok összeérnek

Tóth Gyuláné, a Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke a fehéregyházi múzeumkertben lévő Petőfi-szoborról beszélt, hisz 1999-ben ő is elkísérte a szobrot Kiskunfélegyházától Fehéregyházáig. Majd egy maroknyi földet szórt el a fehéregyházi turul-emlékmű körül a tömegsíron, amelyet Kiskunfélegyháza főteréről hozott el idáig, annak jelképeként, hogy

Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója Török Petrát, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját és Péter Ferenc tanácselnököt kérte fel arra, hogy jelképesen helyezzék el az új múzeum alapkövét, ezzel jelezve egy korszakhatárt a Petőfi Múzeum fejlődésében. Ötvös József nyugalmazott lelkipásztor áldását követően a Székely himnusz közös éneklésével zárult az ünnepség a fehéregyházi múzeumkertben.

A Maros Megyei Múzeum, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte ünnepségen a beszédek között Petőfi-dalokat játszott tárogatón a kiskunfélegyházi Tóth Ákos, és Petőfi-verseket szavalt Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi előadóművész.

A Petőfi 200 emlékév keretében zajló projekt által újítják fel és bővítik ki a régi emlékházat, és

A múzeum felújításának háttere

Az 1898-ban Haller Lujza grófnő által alapított, festői környezetben található múzeum regionális és történelmi jelentőségű kulturális helyszín, amely

A felújítási munkálatok tavaly kezdődtek a magyar kormány által Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezett és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott nagyszabású projekt keretében.

A projekt vezetője Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, a projekt koordinátora pedig Szilágyi Judit, a budapesti MNM KK – Petőfi Irodalmi Múzeum képviselője. A kiállítás kivitelezője a gyergyószentmiklósi Manierart Kft., az épület műszaki terveit pedig a marosvásárhelyi Mika Design Stúdió készíti.

A kurátori csapat célja egy modern, magas színvonalú kiállítás létrehozása az új kiállítótérben. A kiállítás kurátorai Kalla Zsuzsa és Oliver Owaimer, a budapesti MNM KK – Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint Sárándi Tamás a Maros Megyei Múzeum munkatársai. A munkálatok helyi koordinátora Szabó József, a Petőfi-emlékhely gondnoka.