A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával rendezett megemlékezést fúvószenekar előadásában a román és magyar himnuszokkal nyitották meg a fehéregyházi Petőfi-emlékhely múzeumkertjében. Ezt megelőzően azonban

Ezt követően elhelyezték a kegyelet koszorúit a turulmadaras obeliszknél is a hazai és magyarországi küldöttségek képviselői. Koszorúztak többek között a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Maros Megye Tanácsa, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének, valamint Kiskunfélegyháza önkormányzatának képviselői, továbbá a kiskőrösi küldöttségek.

– hangsúlyozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében. „Nekünk, erdélyi magyaroknak ma is harcolnunk kell azért, hogy megmaradhassunk büszke magyarnak egy olyan közegben, amely a nemzetek homogenizálására törekszik.

Kellett egy hely, ahol leróhatjuk kegyeletünket

Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntőbeszédében kitért arra, hogy 1849. július 31-ét követően egy rövid hírrel tudatta a sajtó, hogy koszorús népköltőnk, a tűzlelkű Petőfi Sándor elveszett.

Ez az igény hozta létre 1898-ban az első fehéregyházi emlékházat, amely azóta többször is megújult. Utoljára, 1998-ban a gyűjtemény gondozását a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vette át, és egy évvel később

Hermann Róbert, Széchenyi-díjas hadtörténész a fehéregyházi csata részleteiről mesélt a jelenlévőknek. Mint hangsúlyozta: a magyar történetírás erőszakos halált halt személyei közül Petőfi halálának körülményei a legjobban feltártak, és mégis azt mondhatjuk, hogy nagyjából ugyanott toporgunk, mint az 1860-as években, amikor Pákh Albert felhívást tett közzé a Vasárnapi újságban, hogy hátha valaki tud valamit Petőfi utolsó óráiról. Ahogy telik az idő, egyre kevesebb esély van arra, hogy ennél többet megtudjunk,

– tette hozzá a történész.

Ahol a földdarabok összeérnek

Tóth Gyuláné, a Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke a fehéregyházi múzeumkertben lévő Petőfi-szoborról beszélt, hisz 1999-ben ő is elkísérte a szobrot Kiskunfélegyházától Fehéregyházáig. Majd egy maroknyi földet szórt el a fehéregyházi turul-emlékmű körül a tömegsíron, amelyet Kiskunfélegyháza főteréről hozott el idáig, annak jelképeként, hogy

Domonyi László, Kiskőrös polgármestere Petőfi szülővárosának üzenetét hozta el ide, azt kívánva, hogy

Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója Török Petrát, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját és Péter Ferenc tanácselnököt kérte fel arra, hogy jelképesen helyezzék el az új múzeum alapkövét, ezzel jelezve egy korszakhatárt a Petőfi Múzeum fejlődésében. Ötvös József nyugalmazott lelkipásztor áldását követően a Székely himnusz közös éneklésével zárult az ünnepség a fehéregyházi múzeumkertben.

A Maros Megyei Múzeum, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte ünnepségen a beszédek között Petőfi-dalokat játszott tárogatón a kiskunfélegyházi Tóth Ákos, és Petőfi-verseket szavalt Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi előadóművész.

A Petőfi 200 emlékév keretében zajló projekt által újítják fel és bővítik ki a régi emlékházat, és

Megújul a múzeumkert is, pihenőhelyekkel, sétányokkal válik igazán az emlékezés helyévé a tömegsírok fölötti kert, valamint az emlékművet is felújítják.

A múzeum felújításának háttere

Az 1898-ban Haller Lujza grófnő által alapított, festői környezetben található múzeum regionális és történelmi jelentőségű kulturális helyszín, amely

A múzeum az 1848-as forradalom kulturális emlékezetének megőrzésére jött létre. Az emlékhely kialakítása 1897-ben kezdődött, amikor a fehéregyházi csatában elesettek tiszteletére emlékművet állítottak.

A felújítási munkálatok tavaly kezdődtek a magyar kormány által Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezett és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott nagyszabású projekt keretében.

A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej, a forrásokat a Nemzeti Kulturális Alap mellett Maros Megye Tanácsa és a Maros Megyei Múzeum közösen biztosítják.

A projekt vezetője Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, a projekt koordinátora pedig Szilágyi Judit, a budapesti MNM KK – Petőfi Irodalmi Múzeum képviselője. A kiállítás kivitelezője a gyergyószentmiklósi Manierart Kft., az épület műszaki terveit pedig a marosvásárhelyi Mika Design Stúdió készíti.

A kurátori csapat célja egy modern, magas színvonalú kiállítás létrehozása az új kiállítótérben. A kiállítás kurátorai Kalla Zsuzsa és Oliver Owaimer, a budapesti MNM KK – Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint Sárándi Tamás a Maros Megyei Múzeum munkatársai. A munkálatok helyi koordinátora Szabó József, a Petőfi-emlékhely gondnoka.