Felújítják és kibővítik a fehéregyházi Petőfi-emlékhelyet, az új épület alapkövét vasárnap délben tették le ünnepélyes keretek között a Petőfi-múzeumkertben. A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej, a forrásokat a Nemzeti Kulturális Alap mellett Maros Megye Tanácsa és a Maros Megyei Múzeum közösen biztosítják.
2024. július 28., 16:092024. július 28., 16:09
Fotó: Haáz Vince
Felújítják és kibővítik a fehéregyházi Petőfi-emlékhelyet, az új épület alapkövét vasárnap délben tették le ünnepélyes keretek között a Petőfi-múzeumkertben. A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej, a forrásokat a Nemzeti Kulturális Alap mellett Maros Megye Tanácsa és a Maros Megyei Múzeum közösen biztosítják.
2024. július 28., 16:092024. július 28., 16:09
A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával rendezett megemlékezést fúvószenekar előadásában a román és magyar himnuszokkal nyitották meg a fehéregyházi Petőfi-emlékhely múzeumkertjében. Ezt megelőzően azonban
Ezt követően elhelyezték a kegyelet koszorúit a turulmadaras obeliszknél is a hazai és magyarországi küldöttségek képviselői. Koszorúztak többek között a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Maros Megye Tanácsa, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének, valamint Kiskunfélegyháza önkormányzatának képviselői, továbbá a kiskőrösi küldöttségek.
Megért a megújulásra a régi emlékhely
Fotó: Haáz Vince
– hangsúlyozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében. „Nekünk, erdélyi magyaroknak ma is harcolnunk kell azért, hogy megmaradhassunk büszke magyarnak egy olyan közegben, amely a nemzetek homogenizálására törekszik.
– fejtette ki a tanácselnök.
Fotó: Haáz Vince
Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntőbeszédében kitért arra, hogy 1849. július 31-ét követően egy rövid hírrel tudatta a sajtó, hogy koszorús népköltőnk, a tűzlelkű Petőfi Sándor elveszett.
Ez az igény hozta létre 1898-ban az első fehéregyházi emlékházat, amely azóta többször is megújult. Utoljára, 1998-ban a gyűjtemény gondozását a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vette át, és egy évvel később
Fotó: Haáz Vince
Hermann Róbert, Széchenyi-díjas hadtörténész a fehéregyházi csata részleteiről mesélt a jelenlévőknek. Mint hangsúlyozta: a magyar történetírás erőszakos halált halt személyei közül Petőfi halálának körülményei a legjobban feltártak, és mégis azt mondhatjuk, hogy nagyjából ugyanott toporgunk, mint az 1860-as években, amikor Pákh Albert felhívást tett közzé a Vasárnapi újságban, hogy hátha valaki tud valamit Petőfi utolsó óráiról. Ahogy telik az idő, egyre kevesebb esély van arra, hogy ennél többet megtudjunk,
– tette hozzá a történész.
Fotó: Haáz Vince
Tóth Gyuláné, a Petőfi Emlékbizottság ügyvezető elnöke a fehéregyházi múzeumkertben lévő Petőfi-szoborról beszélt, hisz 1999-ben ő is elkísérte a szobrot Kiskunfélegyházától Fehéregyházáig. Majd egy maroknyi földet szórt el a fehéregyházi turul-emlékmű körül a tömegsíron, amelyet Kiskunfélegyháza főteréről hozott el idáig, annak jelképeként, hogy
Domonyi László, Kiskőrös polgármestere Petőfi szülővárosának üzenetét hozta el ide, azt kívánva, hogy
Fotó: Haáz Vince
Ötvös Koppány, a Maros Megyei Múzeum igazgatója Török Petrát, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját és Péter Ferenc tanácselnököt kérte fel arra, hogy jelképesen helyezzék el az új múzeum alapkövét, ezzel jelezve egy korszakhatárt a Petőfi Múzeum fejlődésében. Ötvös József nyugalmazott lelkipásztor áldását követően a Székely himnusz közös éneklésével zárult az ünnepség a fehéregyházi múzeumkertben.
A Maros Megyei Múzeum, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte ünnepségen a beszédek között Petőfi-dalokat játszott tárogatón a kiskunfélegyházi Tóth Ákos, és Petőfi-verseket szavalt Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi előadóművész.
Fotó: Haáz Vince
A Petőfi 200 emlékév keretében zajló projekt által újítják fel és bővítik ki a régi emlékházat, és
Megújul a múzeumkert is, pihenőhelyekkel, sétányokkal válik igazán az emlékezés helyévé a tömegsírok fölötti kert, valamint az emlékművet is felújítják.
Fotó: Haáz Vince
Az 1898-ban Haller Lujza grófnő által alapított, festői környezetben található múzeum regionális és történelmi jelentőségű kulturális helyszín, amely
A múzeum az 1848-as forradalom kulturális emlékezetének megőrzésére jött létre. Az emlékhely kialakítása 1897-ben kezdődött, amikor a fehéregyházi csatában elesettek tiszteletére emlékművet állítottak.
Fotó: Haáz Vince
A felújítási munkálatok tavaly kezdődtek a magyar kormány által Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezett és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott nagyszabású projekt keretében.
A felújítási és korszerűsítési munkálatok összértéke 6,4 millió lej, a forrásokat a Nemzeti Kulturális Alap mellett Maros Megye Tanácsa és a Maros Megyei Múzeum közösen biztosítják.
Fotó: Haáz Vince
A projekt vezetője Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, a projekt koordinátora pedig Szilágyi Judit, a budapesti MNM KK – Petőfi Irodalmi Múzeum képviselője. A kiállítás kivitelezője a gyergyószentmiklósi Manierart Kft., az épület műszaki terveit pedig a marosvásárhelyi Mika Design Stúdió készíti.
A kurátori csapat célja egy modern, magas színvonalú kiállítás létrehozása az új kiállítótérben. A kiállítás kurátorai Kalla Zsuzsa és Oliver Owaimer, a budapesti MNM KK – Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint Sárándi Tamás a Maros Megyei Múzeum munkatársai. A munkálatok helyi koordinátora Szabó József, a Petőfi-emlékhely gondnoka.
A Maros Megyei Múzeum képviselői: Sárándi Tamás és Ötvös Koppány
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke
Fotó: Haáz Vince
Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Hermann Róbert, Széchenyi-díjas hadtörténész
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Az új épület terve és tervezője, Máté Krisztina
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Beke Mihály András Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja is koszorúzott
Fotó: Haáz Vince
Összeér Kiskunfélegyháza és Fehéregyháza földje
Fotó: Haáz Vince
Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Péter Ferenc Maros megye tanácselnöke szimbólikusan elhelyezték az új múzeumépület alapkövét
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
szóljon hozzá!