Külföldi munkavállalás vagy válás? Szinte egyre megy. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Gyengébben teljesítenek az iskolában, hajlamosabbak a depresszióra és könnyebben kerülnek rossz társaságba a külföldön dolgozó szülők itthon hagyott gyermekei – mutatott rá egy pszichológus annak kapcsán, hogy Romániában tavaly közel 100 ezer itthon hagyott kiskorút tartottak nyilván.
2018. november 17., 11:302018. november 17., 11:30
Évről-évre nő az itthon hagyott gyerekek száma Romániában: tavaly év végén 94 896 olyan kiskorút tartottak nyilván, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldre távozott – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) nemrég nyilvánosságra hozott kutatásából. A legtöbb érintett az ország észak-keleti (moldvai) térségében él, a jelenség azonban Székelyföldön sem ismeretlen:
Az INS kutatásában hangsúlyozták, tavaly közel 220 ezren hagyták el egy évnél hosszabb időszakra az országot, ez pedig azt jelenti, hogy körülbelül hárompercenként távozik valaki. Ezzel Románia első helyen áll az Európai Unióban a kivándorlók tekintetében a népességhez viszonyítva, a jelentős elvándorlás pedig maga után vonzza az itthon hagyott gyerekek számának folyamatos növekedését is.
a szülők hiánya miatt ugyanis elveszítik biztonságérzetüket, ez pedig viselkedési zavarokhoz vezethet.
A kutatás szerint az érintett családok többségében (78,6%) az apa távozott külföldre, az anya pedig otthont maradt a gyerekekkel, az esetek további 0,6 százalékában azonban nincs édesanya, aki vigyázhatna rájuk (elhalálozott vagy külön él a gyerekektől). Az édesanyák külföldi munkavállalása ritkább, 10,2%-os (ezekben az esetekben az apák otthon vannak), további 5,6%-ban pedig édesapa sincs, aki az anya távozása után a gyerekekkel maradjon.
Az INS kutatásában a jelenség megyei megoszlásának kifejtésében Hargita és Maros megyére nem tértek ki, a tanfelügyelőségektől érdeklődve azonban kiderült, hogy Székelyföldön is számos gyereket hagynak itthon szüleik külföldi munka miatt. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint tavaly év végén 186 olyan gyereket tartottak számon, akiknek mindkét szülője távol volt, 109 kiskorú esetében az egyetlen családfenntartó távozott mellőlük, 1382 gyereknek pedig csak az egyik szülője vállalt külföldi munkát.
Idén márciusban frissítették az adatokat, e szerint már 254 gyerektől van távol mindkét szülője, 111 kiskorút hagyott hátra az egyetlen szülője, és 1273 olyan gyereket tartanak nyilván Hargita megyében, akinek egyik szülője dolgozik külföldön. Bár a szomszédos megyében sokkal több az érintett, egy kedvező jelenség is megfigyelhető:
Míg tavaly év végén 614 gyereknek távozott mindkét szülője, idén már csak 572-nek. A múlt év végén továbbá 358 egyszülős gyereknek kellett mellőznie édesanyját vagy édesapját, idén márciusban ez a szám 335-ra csökkent. Jóval nagyobbak az értékek azonban azon gyerekek esetében, akiknek csak egyik szülőjük vállalt külföldi munkát: tavaly 2942, idén 2670 ilyen esetet tartottak nyilván Maros megyében.
A külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyerekek magatartási zavarai globális problémát jelentenek, így Székelyföldön is érezhető a jelenség kedvezőtlen hatása – hangsúlyozta érdeklődésünkre Dósa Zoltán pszichológus. Elmondása szerint
Ennek oka, hogy a gyerekek életében nagyon fontos a szülői modell, ilyenkor azonban ez eltűnik. Ha egy fiúgyermek esetében az apa utazik el, sérülhet a nemi szerep kialakulása is, hiszen hiányzik a férfi a családból, így nincs akit utánozni, nincs követendő modell a gyerek előtt. Hozzátette, tovább súlyosbítja a problémát, hogy az apa távozásakor minden az anyára marad, egyedül kell ellássa a gyerekeket, a háztartást és a munkahelyén is helyt kell állnia. Mindez leterheli, és nem lesz annyi türelme, mint korábban volt, a gyerekekre való odafigyelés is csökken az időhiány miatt.
Hónapok telhetnek el, míg viszontlátják, és bár ma már a modern technológiáknak köszönhetően könnyen lehet tartani a kapcsolatot a távollévőkkel, ez a virtuális érintkezés nem hasonlítható az élő kapcsolathoz. A gyereknek az is fontos, hogy meg tudja beszélni a problémáit a szüleivel, és ilyenkor megtörténhet, hogy pontosan az a szülő nincs jelen, amelyikhez fordulna a gondjaival.
Dósa arra is kitért, hogy azokban az esetekben, amikor mindkét szülő távozik, és a gyerekekre rokonok, nagyszülők vigyáznak, további problémák léphetnek fel. A nagyszülők és a fiatalok között ugyanis akkora generációs szakadék van, hogy előbbiek nem tudják megérteni utóbbiak problémait. Mindez tanulási zavarokhoz vezethet,
Ilyenkor könnyű rossz társaságba keveredniük, és bár megkapják az áhított figyelmet, számos veszélynek is kiteszik magukat, mint például az alkohol vagy a különböző tudatmódosító szerek. A pszichológus szerint mindez hozzájárul ahhoz, hogy egyre gyakoribbak a szorongásos és depressziós megbetegedések a fiatalok körében.
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A család az első
A pszichológus meglátásait egy kétgyermekes székelyföldi édesanya is megerősítette, akinek egy hónapja távozott Dániába a férje, ennek hatására pedig teljesen megváltozott a gyerekei magatartása. Mint mondta, azért döntöttek a külföldi munka mellett, mert a házuk felépítésének befejezésére szerettek volna gyűjteni, hogy a gyerekeiknek minél korábban külön szobája legyen.
„Nagyon nehéz, és bár úgy érzem, hogy megerősödtem, hiszen egyedül kell ellássam az anya és az apa szerepét is, a családunk szempontjából nagyon rossz döntésnek bizonyult a férjem távozása. A gyerekek az édesapjukat okolják, és nem tudom meggyőzni őket arról, hogy ezt a család érdekében tette" – avatott be az édesanya. Hozzátette, az első héten még segítőkészek voltak a gyerekek, próbáltak a háztartásba besegíteni, de azután mindketten megváltoztak. Semmihez sincs kedvük,
Az asszony, mint mondta, hiába próbálja támogatni őket, nem tudja átvenni az apjuk helyét, hiszen egy gyerek mást beszél meg az anyjával, mint az apjával. „Magukba fordultak, ugyanakkor aggódnak miattam, ezért nem is akarnak terhelni az ők gondjaikkal. Hiába mondom nekik, hogy jól viselem, mert látják rajtam, hogy mennyire le vagyok terhelve. Szerencsére csak két hónapra távozott az apjuk, de már ennyi idő után is azt kell mondanom, hogy nagyon megvisel egy családot az egyik szülő távozása, főleg a gyerekeket” – húzta alá.
A Székely Nemzeti Múzeumban az alapító, Csereyné Zathurecky Emilia tiszteletére nyílt kiállítás Újjászületünk! – Csereyné 200 címmel hétfőn. Mint elhangzott: Zathureczky Emília most boldog lehet odafönt, hiszen ez az egyetlen „gyermeke”, aki túlélte őt.
Csak könnyebb sérüléseket szenvedett az a két személy, akik egy haszongépjárműben utaztak, amikor az felborult hétfőn este Mezőbánd közelében – közli a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (NBR) a korábbi 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és 2025 végére 3,5 százalékos inflációra számít – közölte hétfői sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
Első házként elfogadta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint balesetokozás esetén harmadával nő a járművek tiltott átengedésének büntetési tétele; ha a baleset áldozatokat követel, szintén egyharmaddal nő a büntetési tétel.
A járművében rekedt, ám mostanra sikerült kiszabadítani azt a nőt, akik Marosszentkirályon balesetezett hétfőn délután – közli a Maros megyei tűzoltóság. Jelenleg félsávos útlezárás van a helyszínen.
Befejeződött a gyergyószéki településeken az új önkormányzatok megalakítása, Ditróban és Szárhegyen új személyek kerültek az alpolgármesteri tisztségbe.
Az „óvatos forgatókönyv” szerint a romániai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatnak a következő négy évben további ezer kilométerrel kellene bővülnie – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.
Személyes szabadság korlátozásának bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyeztek három férfit november 10-én, akik két nappal korábban egy országúton haladó taxiból rángattak ki, majd tartottak fogva egy nőt.
A kedvezőtlen időjárás miatt kedden 8 órától lezárják a forgalmat a 7C jelzésű országút (Transzfogarasi út) Piscul Negru menedékház és Bilea-vízesés közötti szakaszán – tájékoztatott hétfőn a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
A kopóréteg-aszfalt is rákerült a Korond és Pálpataka között lévő, közel kilenc kilométeres községi útra, továbbá mindkét településen megújult egy-egy iskola – ezeknek örülhetett hétfőn a helyi közösség.
szóljon hozzá!