
Székelypeteken a közbirtokosság vállalta át a majdani forrás bevizsgáltatásának költségét
Fotó: Erdély Bálint Előd
Új forrásokra van szükség az égei, a székelypeteki, az abránfalvi és a székelydályai időszakos vízhiányok megszüntetése érdekében. Éppen ezért Kányád község vezetősége mélyfúrásokat fog végeztetni, amire pénzt is különítettek el a költségvetésükben.
2021. május 08., 10:012021. május 08., 10:01
Szárazabb időszakokban rendszerint ivóvízhiánnyal küzdenek Székelypeteken, Székelydályában, Égében és Abránfalván – tudtuk meg György Sándortól, Kányád község polgármesterétől. Mint mondta,
„A mai világban nem megengedhető, hogy vízhiány legyen a falvainkban, így prioritásként kezeljük a probléma megoldását” – fogalmazott lapunknak a tisztségviselő.
György Sándor kifejtette, nagyon messze van a községtől az a vízhálózat, amelyre csatlakozva a Nagy-Küküllőből kiszivattyúzott, tisztított vizet biztosíthatnak a felsorolt településeken, így más megoldás után kellett nézniük. Úgy döntöttek, hogy
Ehhez azonban költséges mélyfúrásokra van szükség, amit egyszer már el is végeztettek Székelydályában, ahol sós víz tört a felszínre és Székelypeteken, ahol egyáltalán nem találtak vizet. A korábbi próbálkozások során csak Égében jártak sikerrel. Az önkormányzat ennek ellenére nem adta fel a próbálkozást, hiszen
Utóbbi falu környékén jelenleg talajvizsgálatokat folytatnak a felkért szakemberek annak érdekében, hogy biztosan találjanak forrást az elkövetkezőben.
A feltörő vizek összetételét a későbbiekben elemeztetni kell, ami szintén költséges, ám az őket érintő részen ebben besegít a hivatalnak a székelydályai közbirtokosság, ugyanakkor a székelypeteki közbirtokosság teljesen átvállalta az ottani vizekről készülő tanulmány finanszírozását. Abránfalva esetében az önkormányzat biztosítja majd a szükséges összeget.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!