
A tanulás megszervezésének nehézsége miatt több száz analfabéta nemlátó van. Változtatnának a helyzeten. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A nemlátó magyar diákok számára indítanának speciális iskolát Székelyudvarhelyen, ahol nemcsak írni és olvasni tanulhatnának meg anyanyelvükön a gyermekek, hanem a mindennapi életben való boldogulást is elsajátíthatnák.
Az országban nincs lehetőségük magyarul tanulni a nemlátóknak – ezt a hiányt pótolná a Székelyudvarhelyre tervezett speciális iskola, amelynek megvalósításán a Magyar Nemlátók Egyesülete dolgozik. Lukács Anna Ibolya, a Hargita és Kovászna Megyei Látássérültek Szövetségének alelnök érdeklődésünkre elmondta,
az országban csak a román nyelvű iskolák nyújthatnak számukra speciális oktatást. Országszerte összesen hat ilyen tanintézet működik, Székelyföldhöz legközelebb Kolozsváron, ahol bár indítottak egyfajta magyar nyelvű kurzust, ez hetente csak két-három órát jelent – avatott be.
Lukács Anna Ibolya azt is közölte, hogy korábban már megpróbáltak egy magyar nyelvű speciális iskolát elindítani, azonban akadályokba ütköztek. „Az előírások szerint egy ilyen osztályban legalább nyolc gyereknek kell lennie, viszont a gyerekek kora szerint nem gyűlt össze a szükséges létszám, továbbá elégséges tanári állás sem volt rá” – elevenítette fel. A tényleges megvalósításra most a Székelyudvarhelyen létrehozott Magyar Nemlátók Egyesülete vállalkozott.
A szervezet tavaly nyújtott be két pályázatot a Bethlen Gábor Alaphoz, az elnyert összegből pedig év végéig készítenek egy tanulmányt, amely igazolja a speciális iskola létjogosultságát. Ehhez többoldalas kérdőívet állított össze Dósa Zoltán pszichológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának székelyudvarhelyi tanszékvezetője. Az ívet a megyei tanfelügyelőség juttatná el az érintett gyerekek szüleihez.
Minden nyelv – így a magyar is – saját Braille-írással rendelkezik, ami eltérhet az eredeti formától. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A kezdeményezés pártfogója és zászlóvivője Butu Arnold Csaba paralimpikon. „A Hargita megyei nemlátó diákok, ha nem akarnak Kolozsvárra menni románul tanulni, bármelyik iskolába járhatnak, viszont a pedagógusok nem kötelesek megkülönböztetett figyelemben részesíteni őket” – mondta. Hozzáfűzte, vannak ugyan jó példák, ahol a pedagógus megtanulta a Braille-írást, de olyan diák is van, akit évek óta édesanyja kísér el minden tanórára. „Fontos, hogy
Ugyanakkor a nemlátó közösségen belül a gyerekek nemcsak az oktatóktól, a pedagógusoktól, hanem egymástól is sokat tanulnának” – sorolta Butu Arnold Csaba.
Egyébként a tanulás megszervezésének nehézsége miatt a térségben több száz analfabéta nemlátó van – jegyezte meg Hajdó Ernő, az udvarhelyi egyesület elnöke –, de
„Húsz évvel ezelőtt igen aktív volt a vakok közössége itt Székelyudvarhelyen is, mára pedig jóformán nem is látni senkit egyedül, fehér bottal közlekedni az utcán” – tette hozzá.
Hargita és Kovászna megyében egyébként közel háromezer magyar anyanyelvű nemlátó él, közülük Kovászna megyében harmincnyolcan 21 évnél fiatalabbak, Hargita megyében pedig hatvannégy iskoláskorú nemlátó fiatallal számol az egyesület. „Csak a két megyében már száz olyan gyerekről tudunk, akinek hasznára válna a magyar nyelvű iskola, de mivel az országban máshol nincs ilyen, ennél sokkal több diákon segíthetne a kezdeményezés” – matematikázott Hajdó Ernő.
Az anyanyelven tanulást mellesleg nemcsak az alkotmány szavatolja, jogszabályba is foglalták, hogy a fogyatékkal élő gyerekeknek is joguk van az anyanyelvű oktatáshoz. A kezdeményezők
a megvalósításhoz szükséges anyagiakat a magyar kormánytól, a fenntartási költségek biztosítását pedig a helyi önkormányzattól, vállalkozóktól remélik. „Létrejötte után minden bizonnyal egy meglévő tanintézet égisze alatt működhet majd a nemlátók iskolája, hiszen legutóbb Bukarestben, a fogyatékosügyi állami szervezetnél folytatott beszélgetésen kifejtették, hogy most ne is álmodjunk akkreditációról” – jegyezte meg keserűen Butu Arnold Csaba.
Bronzmakettet tapogató vak férfi Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
A Hargita és Kovászna megyei nemlátó fiataloknál némiképp jobb helyzetben vannak a Maros megyeiek, de csupán azért, mert számukra közelebb van a kolozsvári speciális iskola. A Maros megyei világtalanok egyesülete valamivel több mint 3600 tagot számlál, akik közül hozzávetőlegesen ezerre tehető a kiskorúak száma.
Marosvásárhelyen sincs se óvodájuk, se iskolájuk a nemlátóknak, ezért ezek
Sőt arra is lehetőségük van, hogy ingyen utazzanak az országban. Szántó Attila, a Maros megyei egyesület egyik tagja elmondta, minden nemlátónak tizenkét térítésmentes jegye van évente, és ugyanennyi egy hozzátartozójának is, aki az utazások során elkíséri. Az érettségi után többen is folytatják tanulmányaikat, bár a felsőfokú tanintézményekben már ugyanolyan körülmények között tanulnak, mint bárki más.
Adománygyűjtő akció
Rendhagyó adománygyűjtő akciót szervez a Magyar Nemlátók Egyesülete Székelyudvarhelyen. November 8-án és 22-én úgynevezett vakvacsorára hívják előbb a helyi vállalkozókat, majd a közéleti szereplőket. A vacsora a Gondűző étterem pincéjében zajlik majd, vaksötétben, a fogásokat pedig az egyesület nemlátó tagjai szolgálják fel. A cél – a speciális iskola létrehozásához szükséges támogatások gyűjtése mellett – az érzékeltetés, hogy a város hangadói, a projekt potenciális felkarolói is átérezzék, milyen a világtalanok „cipőjében járni”.
Mindenki békét, stabilitást és jólétet akar Gázában, de a kérdés az, hogyan tudunk ezért cselekedni – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön Washingtonban, a Béketanács első ülésén mondott beszédében.
Összesen 214 oszlófélben lévő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak Récekeresztúr község bölényfarmján a Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint.
Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében. A nyilatkozat egyebek mellett a választójog és kisebbségi ügyek kapcsán rögzíti az álláspontjaikat.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
Magyarország külhoni ifjúsági fővárosaként Gyergyószentmiklós több mint 130 eseménynek ad otthont az év során. A hivatalos programsorozat március 20–21-én indul útjára.
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.
Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.
Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
3 hozzászólás