Megnyitották a Nagy Imre tiszteletére rendezett tárlatot Csíkszeredában

A Mikó-várban megnyitott kiállítás Aba-Novák Vilmos és Nagy Imre korai alkotói korszakát helyezi előtérbe, valamint művésztársaságuk rangos munkáit tárja az érdeklődők elé. A tárlaton több mint hatvan műtárgyat állítottak ki a Magyar Nemzeti Galéria és a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből, illetve marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári magángyűjteményekből.

– fogalmazott köszöntőbeszédében Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. „Továbbra is küldetésünknek tekintjük, hogy a nagyközönség számára talán kevésbé ismert, de korszakos jelentőségű és ízlésformáló művészeti tárlatok megrendezését, amelyek arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy az erdélyi művészek legjava mindig a magyarországiakkal azonos színvonalon alkotott.

Másfél év előkészület, széleskörű szakmai, támogatói és civil összefogás eredményeként elhoztuk az erdélyi kultúrabarát közösség által már régóta várt kiállítást. A huszadik század első felének meghatározó, európai rangú magyar művészetet láthatnak itt Csíkszeredában, Székelyföld szívében” – hangsúlyozta.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere ezt követően arról beszélt: három nap alatt ez már a harmadik olyan rendezvény megnyitója a városban, amely Nagy Imre alakjához kapcsolódik.

„Művészet nélkül lehet élni, de az olyan, mint a sivatagon átvezető út. Egymagában indul el rajta az ember, és nem tudja, hogy megérkezik-e. A művészetekben sem biztos, hogy megérkezik, de legalább gyönyörű környezetben, élménydús lelkivilággal halad előre. A kultúráról nem beszélni kell, a kultúráért tenni kell. Köszönöm mindenkinek, aki itt van, és aki hozzájárult ahhoz, hogy ma itt lehessünk, hiszen ezáltal meg tudjuk mutatni, hogy nálunk nem sivatag van, hanem élménydús élet” – emelte ki Ráduly.

A polgármester sivataggal kapcsolatos hasonlatára válaszolva Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja úgy fogalmazott: a csíkszeredai kulturális élet egy nagyon erős oázis.

„Nagyon erős kulturális közeg van itt, a magyar kulturális javakra nagyon nagy az igény, ehhez csak gratulálni tudok” – adott hangot véleményének a konzul.

A köszöntőbeszédeket követően a tárlat kurátora, Szücs György művészettörténész szakmai szempontból értékelte a kiállítást. A Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesi tisztségét ellátó szakember rámutatott, a 125 éve született Nagy Imre tiszteletére megnyitott kiállítás által a zsögödi művészt igyekeztek méltó helyre emelni művésztársai között, akikkel együtt indult.

Az 1890-es évek elején született generáció – amelyhez többek között Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Nagy Imre, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos és Jándi Dávid is tartozott –, közös jellemzője, hogy

művészi pályakezdésüket az első világháború derékba törte, de azután hosszabb-rövidebb ideig mindannyian tanultak a budapesti Képzőművészeti Főiskolán.

A hasonló érdeklődés, illetve a sokszorosított grafikai stílus megújítása miatt a korszakban rézkarcoló nemzedékként tekintettek rájuk.

Nagy Imre azonban egy idő után kissé bezárkózott az erdélyi képzőművészetbe és kultúrába, törekedett arra, hogy életművét saját népének ajándékozza. Kortársai eközben a különböző aukciókon mozogtak, műveik magángyűjtőkhöz kerültek, a nevük külföldi kiállításokon forgott, Nagy Imréé viszont nem, és ilyen módon őt a jelentőségétől messze lemaradva kicsit a székely festő, az erdélyi tájképfestő kliséjébe helyezték.

A tárlat augusztus 31-ig, keddtől vasárnapig naponta 9 és 17 óra között látogatható.