
Két éve fogtak hozzá a múzeum felújításához
Fotó: Iochom Zsolt
Megnyitották a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot a hétvégén a püspök születésnapja alkalmából szervezett megemlékezésen. A szombati ünnep szentmisével kezdődött, majd felolvasták a Márton Áron püspök 1972. október 29-én Csíkszentdomokoson elmondott szentbeszédét.
2018. augusztus 26., 21:332018. augusztus 26., 21:33
2018. augusztus 26., 21:342018. augusztus 26., 21:34
A szentmise után először vetítették le nyilvánosan azt a négy perces filmfelvételt, amely Márton Áron püspökről készült 1972-ben. Kora délután aztán hivatalosan is megnyitották a Márton Áron Múzeumot, amelynek felújításához két éve fogtak hozzá. A mostanra megújult létesítményben a korábbiakhoz képest több új információ, irodalmi és képanyag érhető el Márton Áronról.
Az újdonságok közül a legjelentősebb a püspök nevére kiállított, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában található megfigyelési anyag, illetve az ebből készült ‒ részben digitális, részben nyomtatott ‒ kiállítási rész.
A Jakubinyi György érsek áldásával újra látogathatóvá vált múzeum megnyitóján Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt. Az eseményen elmondott beszédében Potápi többek között azt emelte ki, hogy
Az államtitkár ezt követően Csíkszék több helyszínére is ellátogatott, többek között Szépvízre és a hargitai megyeközpontban az FK Csíkszereda labdarúgócsapat székhelyére: a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiának is helyet adó sportlétesítményben az államtitkár az FK Csíkszereda ‒ Brassói Kids Cenk U19-es labdarúgó-mérkőzésen elvégezhette a kezdőrúgást.
Márton Áronról
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal, és félig legálisan működött – idézi fel az MTI.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
szóljon hozzá!