
Fotó: Barabás Ákos
Összetett kérdés és szubjektív, hogy kit mi tesz boldoggá, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége mégis arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy tudományos kutatással keresi a választ arra, mennyire boldog a székely. Mint kiderült, európai és nemzetközi viszonylatban nem állunk rosszul.
2018. március 20., 19:372018. március 20., 19:37
2018. március 22., 09:392018. március 22., 09:39
Sok kétkedés fogadta Györgyei-Szabó Magdolna, az UKKSZ ügyvezetőjének azon ötletét, hogy mérni kellene a székelyek boldogságindexét, vallotta be kedden, a városháza Szent István Termében tartott rendezvényen a kezdeményező.
A Szent István Teremben mutatták be a kutatómunka eredményét
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Az vállalkozókat tömörítő szövetség tavalyi, 25. éves évfordulója apropóján készített tanulmány azt mutatja, hogy az udvarhelyszéki vállalkozások „egészen jól teljesítenek”, mondta el Nagy György, az UKKSz elnöke, hozzátéve, azonban a boldogságindex szélesebb körű kiterjesztését is érdemleges ötletnek tartotta.
Fotó: Barabás Ákos
– fejtette ki köszöntőbeszédében Gálfi Árpád polgármester, majd hozzáfűzte az örök érvényű igazságot, hogy mindenki saját boldogságának a kovácsa.
Fotó: Barabás Ákos
Az eseményen felszólalt Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is, kifejtve:
Fotó: Barabás Ákos
Szőke László, a Príma Press Kft. ügyvezetője is felszólalt, arról biztosítva a hallgatóságot, hogy
Fotó: Barabás Ákos
A kutatás elkészítésére egyébként Szabó Árpád közgazdászt kérték fel a kezdeményezők, aki
Fotó: Barabás Ákos
A kutató fontosnak tartotta az is megjegyezni: jelen formájukban az eredmények nem reprezentatívak, viszont „kedvet kapott a folytatáshoz”, így a jövőben a felmérést kérdezőbiztosokkal és szélesebb körben is megismétli. Egyébként
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
1 hozzászólás